Társasági és osztalékadó törvény módosításai

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvényt (Tao.tv.-t) módosította az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.

A módosítás indoka a konvergencia programmal összhangban a versenyképesség megtartása, illetve javítása, az adót fizetõk körének bõvítése, az egyszerûsítés, a jogharmonizáció (az európai jognak való megfelelés).

A Tao.tv.-t év közben módosította a 2007. évi XXXIX. törvény is. Ezen módosításnak a legfontosabb elemeit a 16. pontban mutatjuk be.

A hatályos elõírás szerint: az adóhatósághoz történõ bejelentéshez csatolni kell a részesedés megszerzésére vonatkozó szerzõdést, okiratot. Ezt az elõírást törli a módosítás.

A módosítás szerint nem minõsül ellenõrzött külföldi társaságnak az a személy, amelynek a székhelye, a telephelye vagy az illetõsége az EU valamely tagállamában, az OECD valamely tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettõs adózás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Az ellenõrzött külföldi társaság fogalmát a módosítás kiterjeszti arra a személyre is, amelynek az illetõsége olyan államban van, ahol a társasági adó nem éri el a magyar adómérték kétharmadát. Ez azt jelentheti, hogy egy magyarországi székhelyû vállalkozás is lehet ellenõrzött külföldi társaság, ha az üzletvezetés helyének külföldre helyezése miatt más államban minõsül belföldi illetõségûnek.

Nem tartalmazza a fogalom, hogy valódi gazdasági jelenlét esetén nem minõsül a személy ellenõrzött külföldi társaságnak, akkor sem, ha nem vagy minimális adót fizet.

1.3.    A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (16/a. pont)

A pontosító módosítás szerint az adózónak a KSH által kiadott, az adóév elsõ napján hatályos munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó kiadvány alapján kell az átlagos állományi létszámot meghatároznia.

A jogdíj fogalmának pontosítása a hazai jogban használt kifejezéseknek felel meg. Például nem a szerzõi jog használatáért, hanem a szerzõi joggal védett mû használatáért járó díj a jogdíj. Kimaradt a védett eljárás, az eljárást szabadalom vagy üzleti titok védi, ezért a fogalom az iparjogvédelemben részesülõ szellemi alkotás kifejezést használja, amely magában foglalja a különbözõ oltalmakat. A módosítás szerint az iparjogvédelmi és szerzõi jogi oltalmi tárgyakhoz fûzõdõ vagyoni jogok átruházásának ellenértéke is jogdíj.

A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy az átalakulásban résztvevõ társaságok tagjai, részvényesei a jogutód által az átalakulás keretében kibocsátott részesedést kapjanak, és emellett legfeljebb meghatározott mértékû pénzeszközt kaphatnak. A tagok, a részvényesek részére visszavásárolt részesedés juttatása nem felel meg a feltételeknek.

2.       Jövedelem (nyereség) minimum [a Tao. tv. 6. §-a (6) bekezdésének c) pontja, (10) bekezdése]

A 2007. évi XXXIX. törvény 1. §-ával hatályba léptetett szabályozás [a Tao.tv. 6. §-ának kiegészítése (5)-(10) bekezdéssel, hatályos 2007. július 1-jétõl] szerint a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó elõírásokat az adózónak nem kell alkalmaznia, ha az adóévben vagy a megelõzõ adóévben elemi kár érte. A hatályos rendelkezés elemi kárnak az olyan elemi csapást tekinti, amelynek mértéke eléri az adózó megelõzõ adóévi éves szinten számított árbevételének 15 százalékát, azaz ha több alkalommal éri elemi csapás az adózót, de külön-külön egyik sem éri el az említett árbevétel 15 százalékát, a mentesség nem illeti meg. A módosítás ezt úgy változtatja meg – 2007. évre is alkalmazhatóan -, hogy a különbözõ elemi csapások okozta károk együttes értékét lehet figyelembe venni a mentességre való jog meghatározásához.

Ha az adózó állítja ki a kárról a jegyzõkönyvet, annak a kár tényét és mértékét is tartalmaznia kell.

3.       Az adózás elõtti eredményt növeli, csökkenti [Tao.tv. 7. és 8. §-a]

3.1.    Értékcsökkenési leírás [Tao.tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja és 8. § (1) bekezdésének b) pontja]

A hatályos törvényi elõírás kiegészült „és teljesülnek a 16. § (13)-(15) bekezdésében elõírt feltételek.” Mit jelent ez?

Kedvezményezett eszközátruházáskor – az általános elõírásoktól eltérõen – 2006-tól nem kell a tárgyi eszköz könyv szerinti értékével növelni és nem lehet a számított nyilvántartási értékkel csökkenteni az adózás elõtti eredményt, amely miatt az adózónak nyilván kell tartania az érintett eszközöket,és több éven át külön korrekciót kell eszközölnie. Ez jelentõs adminisztrációs többletet jelent. A módosítás a hivatkozott kiegészítéssel e lehetõséget az adózó választására bízza (természetesen a következményekkel együtt).

Értékcsökkenési leírás [Tao.tv. 1. számú melléklete 4. és 14. pontja]

A 4. pontnál a módosítás lényege, ha az épület, építmény – köztük a mûemlékké nyilvánított épület, építmény – maradványértéke a bekerülési értékkel egyezik meg (mert terv szerinti értékcsökkenést nem számolnak el), az adóalapnál érvényesíthetõ az értékcsökkenési leírás.

A 14. pontnál a módosítás lényege, egyrészt hatályon kívül helyezi a bizottsági rendeletre való hivatkozást, és csak általánosságban utal a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletre. Másrészt új elõírásként lehetõvé teszi az elsõdleges mezõgazdasági termelést szolgáló beruházásra elszámolt összeggel is az adózás elõtti eredmény csökkentését, de kizárólag a mezõgazdasági tevékenységet végzõ kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglaltaknak való megfelelés mellett.

3.2.    Fejlesztési tartalék [Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja és (15) bekezdése]

A módosítás szerint az adómentes fejlesztési tartalék képzésének mértéke 25 százalékról 50 %-ra nõ. A módosítás szerint a fejlesztési tartalék már a 2007. évi adókötelezettség megállapításakor felhasználható a mûemlékként nyilvántartott épület, építmény beruházásra is.

3.3.    Támogatás, juttatás [Tao.tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdésének a)-c) pontja]

A térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál – nyilatkozata alapján – kimutatott bekerülési értéke is csökkenti az adózás elõtti eredményt, már a 2007. évi adóalap megállapításakor is, mivel azt a számviteli elõírások szerint 2007-tõl ki kell mutatni bevételként, és mivel a szolgáltatást nyújtónál a ráfordításként elszámolt összege növeli az adóalapot. (Megjegyzés: a térítés nélkül kapott szolgáltatást – fõ szabályként – piaci értéken kell bevételként elszámolni, az adóalapot viszont az átvevõ csak az átadónál kimutatott bekerülési értéken csökkentheti!)

Az adózó által 2007. január 1. napja elõtt térítés nélkül átvett eszközre tekintettel passzív idõbeli elhatárolásként kimutatott összegbõl az idõbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében csak a visszavezetett összeg csökkenti – 2007. január 1-jétõl – az adózás elõtti eredményt.

A (8) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata: „a szerzõdésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott –, utólag kapott engedmény szerzõdés szerinti összegével, valamint a szerzõdésben meghatározott fizetési határidõn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegével” törlésre került, mert ezen jogcímen kapott, adott összegeket nem lehet(ett) támogatásnak, juttatásnak tekinteni.

Hasonló okokból került törlésre a 8. § (1) bekezdésének az ne) pontja is.

Az elõírás kiegészítése azt jelenti, ha a bírságot, a Tbj. tv. szerinti jogkövetkezményt az adóévben állapították meg (amivel az adózás elõtti eredményt növelni kell) és azt az adóévben el is engedik, akkor az elengedett összeggel az adózás elõtti eredmény csökkenthetõ.

3.5.    Kis- és középvállalkozások adózás elõtti eredmény csökkentése [Tao. tv. 7. §-a (12) bekezdése]

A módosítás hatályon kívül helyezi a bizottsági rendeletre való hivatkozást, és csak általánosságban utal a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletre.

Új elõírás az, hogy lehetõvé teszi az elsõdlegesen mezõgazdasági termelést szolgáló beruházásra elszámolt összeggel is az adózás elõtti eredmény csökkentését, de kizárólag a mezõgazdasági tevékenységet végzõ kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó 1857/2006/EK rendelet 4. cikkének való megfelelés mellett.

Az Európai Bizottság szerint a K+F célt szolgáló beruházás alapján járó támogatás nem köthetõ ahhoz, hogy a tevékenység végzésének helye a felsõoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet területe legyen. Ezért a módosítás szerint a felsõoktatási intézmény, a Magyar Tudományos  Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóhely és az adózó által közösen végzett tevékenységre vonatkozik az adózás elõtti eredmény csökkentési lehetõség, függetlenül annak helyétõl.

A módosítás szerint az elõbbi szervezetekkel azonosan kezelendõ az EU tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államnak a megfelelõ szervezete is.

Az adózó a 2007. december 31-én hatályos elõírások szerint járhat el, utoljára a 2011. adóévben, ha a felsõoktatási intézmény és az MTA által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévõ területen az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést 2008. január 1-je elõtt megkezdte.

4.       Kedvezményezett átalakulás [Tao.tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja, (10) és (13) bekezdése]

Kedvezményezett átalakuláskor – az általános elõírástól eltérõen – 2006-tól nem lehet a tárgyi eszköz, az immateriális javak könyv szerinti értéke és számított nyilvántartási értéke különbözetével módosítani az adózás elõtti eredményt, emiatt az adózónak nyilván kellett tartania az érintett eszközöket, és több éven át külön korrekciót kellett eszközölnie. A módosítás e lehetõséget az adózó választására bízza.

Az adminisztráció egyszerûsítése céljából a kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás bejelentésekor nem kell a dokumentumokat csatolni. A módosítást a 2007. december 31-ét követõen esedékes adóbevallásoknál is alkalmazni lehet.

A veszteségelhatároláshoz szükséges adóhatósági engedély önellenõrzéssel történõ érvényesítése során a gyakorlatban eltérõ értelmezések alakultak ki arra vonatkozóan, hogy ilyenkor kérhetõ-e a bevallásban kimutatott – a jogvesztõ határidõ be nem tartása miatt nem engedélyezett – veszteség elhatárolása is.

Az elõírást kiegészítõ módosítás egyértelmûvé teszi, hogy önellenõrzéskor engedély csak az önellenõrzéssel feltárt veszteségre kérhetõ. Ez alól csak az jelent kivételt, ha az önellenõrzés, ellenõrzés okán válik utólag engedélykötelessé az adóévi veszteség.

A módosítás szerint beolvadáskor is (azonosan az átalakulás más formájával) a jogelõd adókötelezettsége keletkezésétõl kell számítani azt az idõszakot, amelynek elteltét követõen – meghatározott feltételek teljesülésekor – adóhatósági engedély szükséges a veszteség elhatárolásához.

6.       Kapcsolt vállalkozások közötti ár [Tao. tv. 18. §-ának (1) és (5)-(6) bekezdése]

Az állami vállalatok között is széles körû kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn. A módosítás szerint a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartási kötelezettség alól 2007. adóévre is mentesülnek ezen vállalatok, ha bennük az állam – közvetlenül vagy közvetve – többségi befolyással rendelkezik. Mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól a közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság is. A nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség azonban nem jelent felmentést az adózás elõtti eredmény módosítása alól, ha a felek a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötnek szerzõdést, megállapodást.

A Gt. ad arra lehetõséget, hogy az osztalékot nem pénzbeli juttatásként fizessék ki, de nem rendelkezik arról, hogy azt milyen áron kell értékelni. A módosítás szerint, ha kapcsolt vállalkozás részére történik az osztalékfizetés és nem szokásos piaci áron, akkor alkalmazni kell (már a 2007. december 31-ét követõen teljesített osztaléknál is) a törvénynek a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó szabályait.

7.       A társasági adó mértéke [Tao.tv. kiegészített 19. §-a]

A társasági adó – fõszabályként továbbra is – a pozitív adóalap 16 százaléka. A 10 százalékkal adózó pozitív adóalap összegét viszont 5 millió forintról 50 millió forintra felemelték, az eddigiektõl lényegesen eltérõ, azokon túli feltételekkel.

-         az eddigi feltételek (az adóévben nem vett igénybe adókedvezményt, legalább egy fõ foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, minimálbérhez kötötten vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot) mellett

-         adóalapja az adóévben és az azt megelõzõ – külön elõírás szerint figyelembe vett – adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózónak nem kell a jövedelem- (nyereség) minimum szerint adóznia,

-         az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének (nem foglalkoztat feketén munkavállalókat).

A fentebb említett külön elõírás szerint a megelõzõ adóév

-         a jogelõd nélkül alakult adózónál az elsõ adóéve (ha az elõtársaság idõszaka önálló adóév, akkor ideértve az azt követõ adóévet is),

-         a jogutód adózónál az átalakulás évében kezdõdõ adóévben a jogelõd – átalakulás napját megelõzõen lezárt – adóéve [az átalakulás formájától függõen azzal egyezõ, összesített, illetve a végleges vagyonmérleg(ek) alapján megosztott] adóalapját kell figyelembe venni, azzal, hogy ez esetben beolvadáskor az átvevõ adózó jogelõdnek is minõsül.

További feltételek, elõírások

Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

-         az elsõdleges mezõgazdasági termelést is végzõ adózónál az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történõ alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt – az adóévben igénybe vett – támogatásnak minõsül, ha az elõírás alkalmazása érdekében lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel;

-         más adózónál csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül, vagy ha az adózó az elõírás alkalmazása érdekében lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor – választása szerint – a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendõ.

Lekötött tartalék

Az elõzõ bekezdés alkalmazása esetén az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének – ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap – 6 százalékának megfelelõ összeget az adóév utolsó napján – az eredménytartalékból történõ átvezetéssel – lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követõ négy adóévben

-               megvalósított beruházás – néhány kivétellel – bekerülési értékének megfelelõen, és/vagy

-               munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességû munkavállaló vagy a Tao. tv. 22/B. §-a (11) bekezdésének a) pontjának megfelelõ pályakezdõ foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegû kifizetésre, feltéve, hogy ezek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követõen kezdõdött, és/vagy

-               a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerzõdés alapján (ide értve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére

oldhatja fel, kivéve, ha a feloldást követõ 30 napon belül megfizeti a feloldott résszel azonos összegû adót.

Az adózó megfizeti továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követõ negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegû adót, a lekötés adóévét követõ negyedik adóévet követõ adóév elsõ hónapja utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszûnése napjáig fel nem használt részével azonos összegû adót, a jogutód nélküli megszûnése napját követõ 30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

A késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követõ naptól a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló idõpontig kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követõ elsõ társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

Nem használható fel az elõbbiek szerint lekötött tartalék:

-          a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra,

-a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt mûemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

8.       Térségi és egyéb adókedvezmények [Tao. tv. 22. §-ának (1) és (9)-(10), valamint (11)-(13) bekezdése]

A hatályos törvényi elõírás tartalmaz olyan kedvezményeket (például a filmgyártási támogatás, a K+F költség alapú kedvezmények), amelyeknél a bevezetéskor az volt a szándék, hogy a kedvezményt érvényesíteni lehet az adóalapnál is és az adóból is. Az egyértelmû szabályozás érdekében a módosítás szerint az adókedvezmény és az adóalap-kedvezmény a K+F költségalapú kedvezménynél érvényesíthetõ együtt.

A regisztrációra kötelezett és az állandó képviselõ adókedvezménye csak 2007. adóévben érvényesíthetõ.

9.       Kis- és középvállalkozások adókedvezménye [Tao. tv. 22/A. §-ának (4) bekezdése]

A módosítás indoka és lényege a 3.5. pontnál leírtakkal megegyezik.

10.     Fejlesztési adókedvezmény [Tao. tv. 22/B. §-a (1) bekezdésének f) és i) pontja, új (13) bekezdése, a bekezdés számozás módosul]

A K+F adókedvezmény módosítás indoka és lényege a 3.6. pontnál leírtakkal megegyezik.

2008. szeptember 1-jétõl új adókedvezmény vehetõ igénybe a jegyzett tõke felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tõkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra történõ bevezetésének a napját követõen, de legkésõbb az e napot követõ harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékû beruházás üzembehelyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.

Ezen adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy

-               a részvényeknek a szabályozott piacra történõ bevezetésétõl a beruházás megkezdésének évét követõ ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tõkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az idõszakban az adózó nem alakul át;

-               az adózó jegyzett tõkéjét megtestesítõ részvények szabályozott piacra történõ bevezetése elsõ ízben az elõbbi bekezdésnek megfelelõ bevezetéssel valósul meg;

-               az adózó által a jegyzett tõke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az – adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplõ – elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;

-               a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérõ részesedéssel. 

Az adókedvezmények egy részét az adó teljes összegéig, más részét az adó 80 százalékáig, illetve az elõzõ két lehetõség alapján igénybevett adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig lehet igénybe venni. A kedvezményeknek az adó teljes összegéig történõ igénybevételét tartalmazó elõírást pontosítják, kiegészítve azt a 2003-ban engedélyezett fejlesztési adókedvezményre utalással, mivel az engedélyezéskor hatályos elõírások szerint arra az adó 100 százaléka felhasználható.

12.     Külföldön fizetett adó beszámítása [Tao. tv. 28. §-ának (4)-(5) bekezdése]

A külföldön fizetett (fizetendõ) adó társasági adóba történõ beszámítása módosul. Egyrészt egyértelmûsíti a módosítás, hogy a külföldrõl származó jövedelem meghatározásakor az árbevétel, a bevétel arányában azon költségekkel, ráfordításokkal, adózás elõtti eredményt módosító tételekkel kell számolni, amelyek közvetlenül sem a külföldrõl, sem a belföldrõl származó bevétel megszerzéséhez nem kapcsolhatók.

A másik módosítás azzal függ össze, hogy elõfordul egyes államokban az egyezménytõl eltérõ (magasabb) mértékben történõ adólevonás, például jogdíj vagy kamatfizetésnél. A magyar adóban ilyenkor legfeljebb az egyezménynek megfelelõ mértékkel levont adó, de legfeljebb a külföldrõl származó jövedelemre az átlagos adókulccsal számított adó számítható be.

Érintik a 2. § (4) bekezdését, a 6. § (6) bekezdésének a) pontját, a 7. § (1) bekezdésének dz) pontját, a 7. § (3) bekezdésének a) pontját, a 13. § (1) bekezdését, a 13/A. § (1) bekezdését, továbbá a 22/B. § (11)-(12) bekezdését.

14.     Hatályon kívül helyezésre került [a hivatkozott törvény 432. §-a] (a már érintetteken túlmenõen)

–       14. § 4. pontjának e) pontja (árbevételhez kapcsolódóan);

–7. § (1) bekezdésének g) és ty) pontja és (21) bekezdése [a mûemlék helyreállításhoz felvett, állam által garantált hitel kamata alapján érvényesíthetõ kedvezmény, az önkormányzatnak bérbeadott lakás bérleti díja alapján járó kedvezmény];

–14. § (3) bekezdése (külföldi vállalkozó adóalapjának minimuma);

–22. § (6)-(8) bekezdése (szövetkezetek adókedvezménye, csak 2006-ig lehetett igénybe venni);

–29. § (5) bekezdésének c) pontja, 29/D. § (8) és (12) bekezdése, 29/F. § (1) bekezdése, 29/G. § (1) bekezdése (a kedvezmények már nem vehetõk igénybe).

Törlésre került több helyen: „a kockázati tõketársaságot”, „és a részleges átalakulás”, „és a részlegesen átalakuló szövetkezet” szövegrész.

15.         Átmeneti rendelkezések (a máshol nem említettek) [a hivatkozott törvény 469. §-a alapján]

Ha az adózó a mûemlékké nyilvánított ingatlan helyreállításához, felújításához az állam által garantált hitel igénybevételére vonatkozó szerzõdést 2007. december 31-éig megkötötte, a 2007. december 31-én hatályos elõírások szerint járhat el.

Ha az adózó a lakást 2008. január 1-jét megelõzõen bérbeadta az önkormányzatnak, a 2007. december 31-én hatályos elõírások szerint járhat el, köteles alkalmazni a 7. § (21) bekezdését, ha bármely adóévben érvényesítette az adózás elõtti eredmény-csökkentés kedvezményét és a (21) bekezdésben elõírt esemény bekövetkezik.    

16.         Jövedelem- (nyereség-) minimum alapján történõ adózás [Tao. tv. 6. §-ának (5)-(10) bekezdése]

Amennyiben az adózás elõtti eredmény vagy a társasági adó alapja közül a magasabb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor az adózó választhat,

-               adóbevallásában az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint nyilatkozatot tesz, vagy

-               a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem- (nyereség-) minimum nélküli jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

Nyilatkozattétel esetén:

-               az adózó köteles az adóbevalláshoz mellékelni az APEH által rendszeresített bevallás kiegészítõ nyomtatványt (amely a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minõsül);

-               az adóhatóság a bevallás kiegészítõ nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemzõ program segítségével az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenõrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél feltehetõ, hogy a kimutatott eredmény a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye;

-               az adózónak kell bizonyítania a gazdasági esemény valódiságát;

-               ha nem tudja bizonyítani, akkor az adóhatóság az adóalapot, illetve az adót becsléssel állapítja meg;

-               ha valószínûsíthetõ, hogy a vállalkozásból származó jövedelem nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy magánszemély-tulajdonosok életviteléhez szükséges kiadásokra, befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallása kiegészítésére hívhatja fel;

-               a hivatkozott adózót az adóhatóság a kiválasztást követõ 30 napon belül értesíti, az ellenõrzést viszont egy éven belül köteles megkezdeni.

A jövedelem- (nyereség-) minimum alapján történõ adózása vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni:

-               az elõtársasági adóévben és az azt követõ adóévben,

-               azoknak a szervezeteknek (például MRP, kht.), amelyek jellemzõen vállalkozási tevékenységet nem folytatnak,

-               ha az adóévben vagy a megelõzõ adóévben elemi kár sújtotta.

[Az elemi kárra, a káresemény dokumentálására, a kár mértékére vonatkozóan részletes elõírást tartalmaz a Tao. tv. 6. §-ának (10) bekezdése.]

A jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítása:

a)           meg kell állapítani az összes bevételt (valójában a 9. számlaosztályban elszámolt bevételek összesenje);

b)           az összes bevételt csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke;

c)           korrekciós tételek (a kedvezményezett átalakuláshoz, eszközátruházáshoz, részesedéscseréhez kapcsolódnak);

d)           korrigált bevétel (a-b±c);

e)           jövedelem- (nyereség-) minimum (a d.) sor 2 százaléka).

A jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó rendelkezések 2007. július 1-jével léptek hatályba. Az adózó részére a 2007. évi XXXIX. törvény 9. §-a választási lehetõséget biztosít:

a)           2007. adóév egészére meghatározott adóalapból az adóév elsõ napjától június 30-ig számított naptári napokban a mûködése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával meghatározott rész [a 2007. évi adóalap 181/365-öd része] és a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem- (nyereség-) minimumnak tekintett összegbõl a július 1-jétõl az adóév utolsó napjáig számított napokban a mûködése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával meghatározott rész [a 2007. évi jövedelem- (nyereség-) minimum 184/365-öd része] együttes összegére alkalmazza;

b)           a 2007. június 30-ára készített közbensõ mérleg alapján az általános szabályok szerint megállapított társasági adóalap és a 2007. évi adóévrõl készített beszámoló alapján a megállapított jövedelem- (nyereség-) minimum összegébõl levonva a közbensõ mérleg alapján megállapított jövedelem- (nyereség-) minimumot, a különbözettel növelt 2007. I. félévi adóalapra alkalmazza.