-a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény,

az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.

-               alapvetõen az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelvnek, továbbá az éves, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló EGK irányelvek módosításáról szóló 2006/46/EK irányelvnek való megfelelés követelménye,

-               a hazai jogszabályi környezet (elsõsorban a Gt., a Cégtörvény) változásához való kapcsolódás,

-               az adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettségek egyszerûsítése,

-               a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdések rendezése.

3.           A 2007. évi LXXV. törvényben szabályozott módosítások

            (A módosított rendelkezéseket elsõ alkalommal a 2008-ban induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni.)

Ha a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelezõ, az erre vonatkozó utaláson túlmenõen a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve.

Az egyszerûsített éves beszámoló kiegészítõ mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat nem kell az elõbbi jogcímek szerint részletezni, részletezés nélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni [számviteli törvény 96. §-ának (4) bekezdése].

Az összevont (konszolidált) kiegészítõ mellékletben a könyvvizsgáló által az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatáért, és az elsõ bekezdésben részletezett jogcímeken felszámított díjakat külön-külön összesítve kell bemutatni [számviteli törvény 133. §-a (4) bekezdésének h) pontja].

Lényegesen módosult a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó elõírás, az eddigi egy feltétel helyett a következõ két feltételnek együttesen kell teljesülnie:

-               az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és

-               az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fõt.

Jogelõd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelõzõ évek adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelõzõ (elsõ) üzleti év (éves szintre átszámított) adatokat kell figyelembe venni.

A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentességet tehát a két feltétel együttes teljesülése alapozza meg. Így nem jelent mentességet önmagában az, ha a vállalkozó által foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fõt. Utalni kell arra is, hogy más jogszabály a számviteli törvény hivatkozott feltételei teljesülése mellett is elõírhat könyvvizsgálati kötelezettséget.

Választott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelõ indok (így különösen szerzõdésszegés) alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minõsül megfelelõ indoknak.

A vállalkozónak az ok megjelölésével közölnie kell a Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának idõtartama alatt lemondott, vagy a megbízást a vállalkozó felmondta.

A kiegészítõ elõírás – a Gt. elõírásaival összhangban – minden, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó tekintetében rendelkezik arról, ha a megbízó legfõbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, a személyében felelõs kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhetõ.

Helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához.

A helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló köteles együttmûködni annak érdekében, hogy a megbízás tárgyát képezõ könyvvizsgálói tevékenység megfelelõen ellátásra kerüljön.

Helyettesítés esetén a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a helyettes könyvvizsgálót ugyanazon jogok illetik meg és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a helyettesített könyvvizsgálót.

A könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló törvényben alkalmazott terminológiával való összhang megteremtése érdekében pontosítások:

-„könyvvizsgálói társaságot” szövegrész helyett „könyvvizsgáló céget”,

-„könyvvizsgálói társaság” szövegrész helyett „könyvvizsgálói cég”,

-„könyvvizsgálói társaságának” szövegrész helyett „könyvvizsgáló cégének”,

-„könyvvizsgálói társaságával” szövegrész helyett „könyvvizsgálói cégével”,

-„könyvvizsgálói társaságra” szövegrész helyett „könyvvizsgálói cégre”,

-„könyvvizsgálói társaság” szövegrész helyett ”könyvvizsgálói cég” szövegrész a helyes.

4.           A 2007. évi törvényben szabályozott módosítások

(A módosított rendelkezések 2008. január 1-jén lépnek hatályba. Elsõ alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, de – a 4.3., a 4.9. és a 4.14., a 4.15., a 4.16., részben a 4.17. pontokban leírtak kivételével – a 2007.évi üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazni lehet.)

4.1.        Kapcsolt fél [számviteli törvény 3.§-ának (2) bekezdését kiegészítõ 8. pont]

A 2006/46/EK irányelv szabályozási megközelítésével összhangban került meghatározásra a kapcsolt fél fogalma. Ezen, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletnek megfelelõen, az uniós alkalmazásra befogadott, az adott üzleti évben alkalmazandó nemzetközi számviteli standardokban foglalt kapcsolt fél fogalmát kell érteni és alkalmazni.

A 2006/46/EK irányelv követelményeinek megfelelõen szabályozza a módosítás, hogy a gazdálkodó legfõbb irányító (vezetõ) szervén, ügyvezetõ szervén és felügyelõ testületén (lényegében az igazgatóság, több ügyvezetõ, felügyelõ bizottság) belül – a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – a tagok együttes kötelezettsége annak biztosítása, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló(k), valamint a kapcsolódó üzleti jelentés(ek) összeállítása és nyilvánosságra hozatala a számviteli törvény elõírásainak megfelelõen történjen.

Ez a kötelezettség arra az esetre is vonatkozik, ha a vállalkozó – a számviteli törvény elõírásainak megfelelõen – a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze összevont (konszolidált) éves beszámolóját, és a kapcsolódó üzleti jelentést.

Ez az elõírás megerõsíti azt, hogy a felsorolt szervek, testületek tagjai a számviteli beszámolók vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva kötelesek gondoskodni a számviteli beszámoló szabályszerûségérõl is.

4.3.   Elõtársasági beszámoló [számviteli törvény 11. §-ának (5) bekezdése, 135. §-ának új (6) bekezdése]

A módosítás kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövõben egyre rövidebb idõt vesz igénybe a cégbejegyzés. Ezért a módosítás lehetõvé teszi az elõtársasági beszámoló, mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az elõtársasági idõszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét, és a cégbejegyzés a naptári év végéig, illetve a választott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént. Ez esetben az elõtársasági idõszak adatai az elsõ üzleti év adatai között (beszámolójában) fognak szerepelni.

4.4.        Határidõs ügyletek eredményének elszámolása [számviteli törvény 32. §-ának új (5) bekezdése, 44. §-ának új (5) bekezdése]

Az aktív, illetve a passzív idõbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó módosítás – a jelenleg hatályos rendelkezések változatlansága mellett – összefogja és egyértelmûvé teszi a határidõs, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidõs ügyletrésze tekintetében alkalmazandó idõbeli elhatárolások szabályait.

Aktív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni:

-               a mérlegfordulónapig le nem zárt elszámolási határidõs ügylet, valamint swap ügylet határidõs ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre idõarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idõarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet;

-               a mérlegkészítés idõszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidõs, opciós ügylet, valamint a swap-ügylet határidõs ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre idõarányosan jutó összegét, ha a vállalkozó a valós értéken történõ értékelést nem alkalmazta.

Passzív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni:

-               a mérlegkészítés idõpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidõs, opciós ügylet és swap-ügylet határidõs ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása idõpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidõs) árfolyama közötti veszteség-jellegû különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét;

-               a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidõs ügylet és swap-ügylet határidõs ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének a tárgyévre idõarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet idõarányos nyereségének összegéig;

-               a mérlegkészítés idõszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidõs, opciós ügylet, valamint swap-ügylet határidõs ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre idõarányosan jutó összegét, ha a vállalkozó a valós értéken történõ értékelést nem alkalmazta.

4.5.    Értékpapír kölcsönügyletek [számviteli törvény 33. §-ának új (5) bekezdése, 45. §-ának új (6) bekezdése]

A kölcsönadott értékpapírokat a kölcsönadónál a könyvekbõl ki kell vezetni, míg a kölcsönvevõnél állományba kell venni a kölcsönszerzõdés szerinti értéken. A kölcsönadott értékpapír könyv szerinti értékének és kölcsönszerzõdés szerinti értékének különbözete a kölcsönadónál az eredményben jelent meg. Ezen elszámolt, de ténylegesen nem realizált, valójában technikai jellegû eredmény idõbeli elhatárolásáról rendelkezik a módosítás azzal, hogy az elhatárolt eredményt az értékpapír végleges kivezetésekor kell az eredményen érvényesíteni.

Amennyiben a kölcsönadott értékpapír könyv szerinti értéke

-               magasabb, mint a – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerzõdés szerinti értéke, a különbözet összegét (a veszteséget) aktív idõbeli elhatárolásként,

-               alacsonyabb, mint a – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerzõdés szerinti értéke, a különbözet összegét (a nyereséget) passzív idõbeli elhatárolásként

kell az értékpapírt kölcsönadónál kimutatni.

Az aktív, illetve a passzív idõbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevõ által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönvevõ megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.

4.6.      Halasztott ráfordítások [számviteli törvény 33. §-ának új (6) bekezdése, 86. §-ának új (9) bekezdése]

A hatályos számviteli elõírások szerint a különbözõ jogszabályi rendelkezések alapján az üzemeltetõnek térítés nélkül átadott eszközök (beruházások) nyilvántartási értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és mint ilyen az elszámolás évének az eredményét terheli. Jellemzõen ide tartozó eszközök a közüzemi beruházások, amelyeknél az átadás a tulajdonjog átadását is jelenti. 

A módosítás szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként idõbelileg el lehet határolni – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetõnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövõbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. Ezzel lehetõség lesz arra, hogy a térítés nélküli átadásból származó veszteség a kapcsolódó jövõbeni tevékenység eredményébõl több év alatt térüljön meg és ne az átadás évét terhelje egy összegben.

A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) idõbelileg elhatárolt nyilvántartás szerinti értékét – az átadáskor meghatározott módon és idõtartamon belül – kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

4.7.        Térítés nélküli átvétel [számviteli törvény 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 50. §-ának (4) bekezdése, 86. §-a (3) bekezdésének j) pontja és (4) bekezdésének c) pontja]

A számviteli törvény 2007. január 1-jei módosulása szerint az eszközök, a szolgáltatások átvételét a rendkívüli bevételekkel szemben piaci értéken kell kimutatni. Gyakran elõfordul, hogy jogszabály írja elõ a térítés nélküli átadást-átvételt, meghatározva annak az értékét is. Ezért a vonatkozó jogszabályi helyek kiegészültek a módosítás során azzal, hogy általában piaci értéken kell a térítés nélkül átvett eszközöket, igénybevett szolgáltatásokat állományba venni, illetve jogszabály eltérõ rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken.

4.8.        Halasztott rendkívüli bevétel visszaírása [számviteli törvény 86.§-ának (5) bekezdése]

Az eddigi elõírások szerint a halasztott rendkívüli bevételek passzív idõbeli elhatárolását a törvényben meghatározott módon a rendkívüli bevételekkel szemben kell megszüntetni. Az idõbeli elhatárolás megszüntetése a felmerülõ költségek, ráfordítások arányában történik. Ezen költségek, ráfordítások tartalma (például értékcsökkenési leírás, értékpapír-értékesítés árfolyamvesztesége stb.), nagyságrendje indokolhatja, hogy a halasztott rendkívüli bevétel idõbeli elhatárolásának megszüntetése – az eddigiektõl eltérõen – az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi mûveletek bevételeivel szemben történjen.

A megbízható és valós összkép követelménye érdekében a módosítás ad arra lehetõséget, hogy a jelentõs összegû halasztott rendkívüli bevétel idõbeli elhatárolásának megszüntetése – az ellentételezett költségnek, illetve ráfordításnak megfelelõen – az egyéb bevételek, illetve a pénzügyi mûveletek bevételei között kerüljön elszámolásra.

4.9.        Vevõnként, adósonként kisösszegû követelések értékvesztése [számviteli törvény 55. §-ának (2) bekezdése, 177. §-ának új (15) bekezdése]

A 2007. évben hatályos elõírás szerint a vevõnként, az adósonként kisösszegû követeléseknél – a vevõk, az adósok együttes minõsítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható volt. Az értékvesztés így meghatározott mértékével az értékvesztést a vevõk, az adósok egyedi nyilvántartásán is át kellett vezetni, és a késõbbiek során az értékvesztés esetleges visszaíráskor, illetve a követelés kivezetésekor erre tekintettel kellett lenni. Ezen változtat a módosított elõírás.

A módosítás szerint a vevõnként, adósonként kisösszegû követelések értékvesztése – az eddigiekhez hasonlóan – a nyilvántartásba vételi érték százalékában csoportosan is meghatározható, elõször 2008. évi záráskor egy összegben elszámolható, és így az értékvesztést nem kell egyedi követelésenként kimutatni, éven belül folyamatosan figyelemmel kísérni. Elegendõ lesz – elõször 2009-ben – a mérlegfordulónapi értékeléskor a vevõnként, adósonként kisösszegû követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét összevetni az elõzõ évi, ilyen címen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet kell – elõjelének megfelelõen – a korábban elszámolt értékvesztést növelõ értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként elszámolni.

Az átmeneti rendelkezés szerint az elõírásnak az adott üzleti évre (legkorábban 2008.) vonatkozó elõszöri alkalmazásakor, az adott üzleti év elsõ napján ezen követelésekhez kapcsolódóan kimutatott (2007. évi) értékvesztés összegét az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, az egyedi nyilvántartásokon is vissza kell írni, függetlenül attól, hogy az adott kisösszegû követelés kivezetésre került-e vagy sem.

4.10.      Kiegészítõ melléklet [számviteli törvény 89. §-ának új (6) bekezdése, 90. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 96. §-ának új (5) bekezdése]

A vállalkozó valós piaci, vagyoni, pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolhatja a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók nagyságrendje és jellege, mivel azok – a kapcsolt viszony (a közös érdekeltségi körbe való tartozás) miatt – nem feltétlenül a szokásos piaci feltételek mellett jönnek létre. A módosítás ezért elõírja, amennyiben a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek jelentõsek, lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg, a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni ezen ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét, az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az ügyletekre vonatkozó információk összesíthetõk az egyedi ügyletek jellege szerint.

A vállalkozó mûködésére, pénzügyi helyzetére nemcsak azok a megállapodások, ügyletek lehetnek hatással, amelyek megjelennek a beszámoló mérlegében, hanem azok is, amelyek a mérleg fordulónapján még nem, illetve egyáltalán nem jelennek meg abban. Annak érdekében, hogy a beszámoló teljesebb képet adjon a vállalkozó mûködésérõl, a módosítás a mérlegen kívüli tételek bemutatási kötelezettségét kiterjesztette további tételekre, megállapodásokra. Azokat a tételeket, megállapodásokat kell a kiegészítõ mellékletben bemutatni az eddigieken túlmenõen, amelyekbõl származó kockázatok vagy elõnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez.

A módosítás szerint az e pontban leírtakat az egyszerûsített éves beszámolót készítõknek a kiegészítõ mellékletben nem kell bemutatnia.

A 2006/46/EK irányelv elõírja, hogy azon vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán (jellemzõen a tõzsdén) kereskedésre befogadták, köteles meghatározott tartalmú vállalatirányítási nyilatkozatot közzétenni. Az üzleti jelentésben közzétételre kerülõ vállalatirányítási nyilatkozatban nyilvánosságra hozza az általa követett vállalatirányítási elveket.

A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább a következõket kell tartalmaznia:

a)           hivatkozás a vállalkozó által kötelezõen alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályok milyen módon hozzáférhetõek a nyilvánosság számára;

b)           hivatkozás a jogszabályi követelményeken túlmenõen alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal összefüggõ információkra;

c)           annak bemutatása, hogy a vállalkozó – a jogszabályokkal összhangban – az a) pont szerinti szabályok mely részeitõl, milyen mértékben és milyen okból tért el;

d)           annak indokolása, ha a vállalkozó az a) pont szerinti szabályok valamely rendelkezését nem alkalmazta;

e)           a vállalkozó belsõ ellenõrzési és kockázatkezelési rendszere(i) fõbb jellemzõinek bemutatása a beszámolókészítés összefüggésében;

f)            a számviteli törvény 95/A. §-ának c), d), f), h), és i) pontja szerinti információk, ha a 95/A. § hatálya alá tartozik;

g)           a legfõbb irányító (vezetõ) szerv, az ügyvezetõ szerv és a felügyelõ testület, valamint ezek bizottságainak összetétele és mûködése.

A vállalkozónak hozzáférhetõvé kell tennie a fenti b) pont szerinti gyakorlatának leírását a nyilvánosság számára. E gyakorlat bemutatható az üzleti jelentésben, de más módon is hozzáférhetõvé tehetõ a nyilvánosság számára.

4.12.    Összevont (konszolidált) éves beszámoló [számviteli törvény 120. §-ának új (9) bekezdése, 133. §-a (4) bekezdésének új i) és j) pontja, 134. §-ának új (3) és (4) bekezdése]

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítõ mellékletét, továbbá üzleti jelentését a hely és a kelet feltüntetésével az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

A 2006/46/EK irányelvnek megfelelõen az összevont (konszolidált) kiegészítõ melléklet információtartalmát is bõvíteni kell a 4.10. pontnál leírtakkal, mind a kapcsolt felekre vonatkozó információkkal, mind azon mérlegen kívüli tételekkel, amelyekbõl származó kockázatok vagy elõnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez.

A 2006/46/EK irányelvnek megfelelõen – a felelõs vállalatirányítási elvekkel összhangban – az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben be kell mutatni a vállalatcsoport belsõ ellenõrzési és kockázatkezelési rendszereinek fõbb jellemzõit az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítés összefüggésében, amennyiben a konszolidálásba bevont valamely vállalkozás átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.

A kiegészítés egyértelmûvé teszi, hogy a számviteli törvény 20. §-ának (4) bekezdése szerinti devizában történõ könyvvezetésre és beszámolókészítésre való áttérésre csak az üzleti év mérlegfordulónapjával van lehetõség. Így év közben áttérni nem lehet.

4.14.    A számviteli beszámoló elektronikus úton történõ közzététele [számviteli törvény 154/B. §-a, átmeneti rendelkezés]

A számviteli törvény 153. és 154. §-a elõírja a kettõs könyvvitelt vezetõ, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók részére, hogy éves beszámolójukat, kötelezõ könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon – összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén 180 napon – belül a cégbíróságnál helyezzék letétbe. A letétbe helyezéssel egyidejûleg kötelesek a beszámolót a cégszolgálatnak közzétételi célból is megküldeni.

A beszámoló elektronikus úton történõ letétbe helyezésére és közzétételére 2005. január 1. napjától van lehetõség. Amennyiben a vállalkozó a beszámolóját közzététel céljából a cégszolgálathoz elektronikus úton küldi meg, ezzel eleget tesz a cégbírósági letétbehelyezési kötelezettségének is.

A beszámolók döntõ többsége azonban még mindig papíralapon kerül benyújtásra. A papíralapon benyújtott beszámolók feldolgozása hosszú idõt vesz igénybe. Mindezek azzal a következménnyel járnak, hogy a beszámolók információ tartalma a tényleges megismerhetõség idõpontjában már tájékoztató jellegûnek tekinthetõ, gazdasági, piaci szempontból kevésbé hasznosítható. Így a jelenlegi rendszer nem képes biztosítani az adatok gyors közzétételét, másrészt nincs tényleges lehetõség arra, hogy a törvényi kötelezettségüket nem teljesítõ vállalkozásokkal szemben gyors és hatékony fellépés történjen.

A módosítás a valós hitelezõvédelmi szolgáltatás érdekében elõírja, hogy a vállalkozók beszámolóikat kizárólag elektronikus úton nyújtsák be. Az új elõírás 2008. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy a vállalkozóknak ezen új szabályokat a 2008. évben induló üzleti évrõl készített azon beszámolókra kell alkalmazniuk, amelyeknek a mérlegfordulónapja 2008. december 31-e vagy az azt követõ idõpont.

4.15.    Az Európai Unió jogának való megfelelés [számviteli törvény 175. §-a (2) bekezdésének m) és n) pontja]

A számviteli törvény módosítása megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i, 2006/43/EK, illetve 2006. június 14-i 2006/46/EK irányelveiben elõírtaknak.

4.16.    Pontosítások [számviteli törvény 153. §-ának (4) bekezdésében, 154. §-ának (11) bekezdésében]

-         „A cégbíróságnál letétbe helyezett” szövegrész helyébe „A letétbe helyezett”,

-         „azokról a cégbíróságnál bárki” szövegrész helyébe „azokról bárki”,

-         „letétbe helyezési vagy” szövegrész helyébe „letétbe helyezési, valamint” szövegrész lép.

A rendelkezéseket elsõ ízben azon 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. vagy azt követõ idõpont.

-               a számviteli törvény 20. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 145. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében, 177. §-ának (11) bekezdésében „konvertibilis” szövegrész,

-               a számviteli törvény 45. §-ának (2) bekezdésében „a rendkívüli bevételekkel szemben” szövegrész,

-               a számviteli törvény 145. §-ának (4) bekezdésében „a cégbíróságon” szövegrész,

-               a számviteli törvény 153. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében „a cégbíróságnál” szövegrész,

-               a számviteli törvény 154. §-ának (6) bekezdésében a „cégbíróságnál történõ” szövegrész,

-               a számviteli törvény 154. §-ának (1), (4) és (7) bekezdésében az „ – a letétbe helyezéssel egyidejûleg –„ szövegrész,

-               a számviteli törvény 154. §-a (1) és (3) bekezdésének utolsó mondata (együttesen ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiegészítõ melléklet elektronikus úton történõ közzétételétõl nem lehet eltekinteni).

Az elsõ két francia bekezdéstõl eltekintve, a hatályon kívül helyezést elsõ ízben azon 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. vagy azt követõ idõpont.

                                                                                                                      dr. Nagy Gábor