1.      A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt (a Gt.-t) módosította:

a Cégtörvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény,

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény,

az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.

1.1.      A módosítás indoka

a társaságok mûködési szabadságának további erõsítése, a piacra lépés egyszerûsítése,

a 2006/43/EK, illetve a 2006/46/EK irányelveknek való megfelelés követelménye.

1.2.      A 2007. szeptember 1-jétõl érvényes módosítások a Gt.-ben

1.2.1.   A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról

a bt.,-nél, a kkt.-nél a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyításra alkalmas eszköz felhasználásával [Gt. 20. §-ának (2) bekezdése];

a kft.-nél a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak írásban vagy más bizonyítható módon történõ szavazás útján is [Gt. 93. §-ának (2) bekezdése], tehát a számviteli beszámoló jóváhagyására sem kötelezõ a taggyûlést összehívni [Gt. 147. §-ának (1) bekezdése];

a zrt.-nél sem kötelezõ a közgyûlés tartása, ha az alapszabály elõírja azt, hogy a részvényesek közgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyûlés tartása nélkül is határozhatnak [Gt. 242. §-ának (1) bekezdése];

nyilvánosan mûködõ rt.-nél viszont ez a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik [Gt. 302. §-ának új e) pontja].

1.2.2.      Minimális tõkekövetelmény

A piacra lépés feltételeinek kedvezõbbé tétele érdekében leszállították a jegyzett tõke minimumát, hogy az ne támasszon magasabb követelményt, mint az Európai Unióhoz csatlakozott más tagállamokban. A módosítás eredményeként:

-        a kft.-nél a törzstõke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál, a korábbi hárommillió forint helyett [Gt. 114. §-ának (1) bekezdése];

-        a zrt.-nél az alaptõke összege nem lehet kevesebb ötmillió forintnál, a korábbi húszmillió forint helyett [Gt. 207. §-ának (1) bekezdése];

-        az nyrt.-nél az alaptõke összege nem lehet kevesebb húszmillió forintnál (ez változatlan) [Gt. 288. §-ának (1) bekezdése].

Itt kell megjegyezni, a tõkekövetelmény minimuma leszállításának törvényi elõírásából nem következik automatikusan a törzstõke, illetve az alaptõke leszállítása. Természetesen nincs akadálya a törzstõke, illetve az alaptõke veszteség miatti leszállításának vagy tõkekivonással történõ leszállításának a Gt. és a számviteli törvény vonatkozó elõírásai szigorú megtartása mellett.

1.2.3.      Jegyzett tõke rendelkezésre bocsátása

A kft. bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára (korábban a társaság számlájára) befizették [Gt. 115. §-ának (1) bekezdése].

Az egyszemélyes kft.-nél a módosítás szerint az alapításkor nem szükséges a pénzbeli hozzájárulás, azaz a törzstõke összegét teljes egészében rendelkezésre bocsátani, hanem – a társaság választása alapján (az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén) – elegendõ csupán 100 ezer forint pénzbeli hozzájárulást a cég javára befizetni [Gt. 167. §-ának (3) bekezdése].

A zártkörûen mûködõ egyszemélyes rt. alapításához kapcsolódó kedvezõ változás, hogy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig csak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást kell a társaság rendelkezésére bocsátani (korábban az alaptõkét maradéktalanul be kellett fizetni), a pénzbeli hozzájárulás befizetésére az általános elõírások érvényesek (legalább 25 százalékát kell befizetni) [Gt. 284. §-ának (1) bekezdése].

1.2.4.      Vezetõ tisztségviselõ munkaviszonyban

Alapvetõ változás, a vezetõ tisztségviselõ ezen megbízatását – feltételekkel – munkaviszonyban is elláthatja.

A módosítás szerint a vezetõ tisztségviselõt e minõségében megilletõ jogokra és az õt terhelõ kötelezettségekre – a Gt.-ben meghatározott eltérésekkel – a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi viszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni [Gt. 22. §-ának (2) bekezdése, törölték a Gt. 334. §-ának (1) bekezdését].

Új elõírás [Gt. 22. §-ának (3) bekezdése], hogy a vezetõ tisztséget – ha a társasági szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

Az elõírás-változást részletes indokolás nem támasztja alá. Ezért a munkaviszonyban történõ foglalkoztatásnál a Munkatörvény Könyve vonatkozó elõírásaira figyelemmel kell lenni.

1.2.5.      Az ügyvezetõ felelõssége

A módosítás szerint az ügyvezetõnek írásban nyilatkoznia kell a taggyûlésnek (korábban csak akkor, ha ezt a társasági szerzõdés elõírta), hogy a saját tõke terhére történõ kifizetés (osztalék, osztalékelõleg, üzletrész visszavásárlása) nem veszélyezteti a társaság fizetõképességét, illetve a hitelezõk érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történõ kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezetõ a vezetõ tisztségviselõkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Új elõírás, hogy az ügyvezetõ ezt a nyilatkozatot köteles 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel [Gt. 131. §-ának (3) bekezdése].

1.2.6.      Kisebb módosítások

A zártkörûen mûködõ rt. esetén az alapszabály a Cégtörvény mellékletét képezõ szerzõdésminta megfelelõ kitöltésével is elkészíthetõ [Gt. 11. §-ának (4) bekezdése]

2007. július 2-tõl közhasznú társasággá nem lehet átalakulni. Ezért az átalakulásról közzé teendõ közleménynek nem kell tartalmaznia közhasznú társasággá történõ átalakulás esetén a közhasznú tevékenységet [Gt. 16. §-ának (1) bekezdésének e) pontja, 67. §-ának (5) bekezdése, 75. §-a (3) bekezdésének g) pontja].

A jövõben a dematerializált részvény nyomdai úton elõállított részvénnyé nem alakítható át [Gt. 198. §-ának (2) bekezdése, 231. §-a (2) bekezdésének g) pontja].

A társasági szerzõdésnek nem kell tartalmaznia a természetes személy tag, vezetõ tisztségviselõ, felügyelõbizottsági tag, könyvvizsgáló anyja nevét [Gt. 12. §-a (1) bekezdésének b) és f) pontja].

Az alapszabálynak nem kell tartalmaznia az igazgatóság, a felügyelõbizottság tagjainak, a vezérigazgatónak az anyja nevét [Gt. 208. §-a (1) bekezdésének d) pontja, (2) bekezdésének g) és h) pontja].

-         a Gt. 312. §-ának (1) és (2) bekezdésében:

„felelõs vállalatirányítási jelentés” szövegrész helyett „felelõs társaságirányítási jelentés”;

„Felelõs Vállalatirányítási Ajánlás” szövegrész helyett „Felelõs Társaságirányítási Ajánlás”;

-        a Gt. 332. §-ának (1) és (4) bekezdésében:

„Igazságügyi Minisztérium mellett” szövegrész helyett „igazságügyért felelõs miniszter mellett”;

„igazságügy-miniszter” szövegrész helyett „igazságügyért felelõs miniszter”

szövegrész a helyes.

1.2.8.      Hatályba léptetés [Gt. 333. §-ának (3) bekezdése]

Hatályba léptette a 250. § (2) bekezdését, 251. § (1) bekezdését, 267. § (2) bekezdését 2007. június 16-ával.

A szavazatelsõbbséget biztosító részvényekre vonatkozó sajátos elõírásokat törölték [Gt. 286. §-ának (4) bekezdése].

Hatálybaléptetõ rendelkezések hatálytalanok 2007. július 1-jétõl [Gt. 333. §-ának (4)-(6) bekezdése és 366. §-a].

Korábbi módosuló jogszabályok hatályon kívül helyezése [Gt. 338-364. §-ai].

A hatályon kívül helyezõ rendelkezés hatálytalanítása 2007. július 2-tõl [Gt. 365. §-ának (4) bekezdése].

1.2.10.    Átmeneti rendelkezések [Gt. 336. §-ának (2)-(4) bekezdése]

Azon gazdasági társaságok, amelyeknek a társasági szerzõdése a Gt. eltérést nem engedõ rendelkezésébe ütközik, társasági szerzõdésüket legkésõbb 2008. július 1-jéig kötelesek a Gt. rendelkezéseihez igazítva módosítani és eddig az idõpontig a cégbírósághoz benyújtani.

Nem kell ezt megtenni azon gazdasági társaságoknak, amelyek társasági szerzõdése általános hivatkozásként az 1997. évi CXLIV. törvényre utal, ezen 2008. július 1-je után is a Gt.-t kell érteni.

Nem kell a bevezetõben leírtakat teljesíteni azon közkereseti és betéti társaságoknak sem, amelyek társasági szerzõdése taggyûlésrõl rendelkezik, azon a tagok gyûlését kell érteni.

Amennyiben a társasági szerzõdés módosítására az elõbbiek szerint nincs szükség, a gazdasági társaság a Gt. rendelkezéseihez történõ igazodását a cégbíróság felé – illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül – bejelentéssel teljesíti. A bejelentésben kell nyilatkozni arról, hogy a bejelentésben megjelölt idõponttól a Gt. rendelkezései szerint mûködik. Bejelentés vagy a társasági szerzõdés módosítása hiányában a már mûködõ gazdasági társaságoknak a hatályos Gt.-t 2008. július 1-jétõl kell alkalmazniuk.

1.3.      A 2008. január 1-jétõl érvényes módosítások a Gt.-ben

1.3.1.   Könyvvizsgáló választása [Gt. 41. §-ának (2) bekezdése]

Nem kötelezõ a részvénytársaságnál könyvvizsgálót választani, csak akkor, ha a számviteli törvény szerint a társaság nem mentesül a kötelezõ könyvvizsgálat alól.

Kötelezõ viszont a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében elõírja.

1.3.2.      Korlátlan és egyetemleges felelõsség [Gt. 26. §-ának (2) bekezdése, 36. §-ának (4) bekezdése]

A módosítás a 2006/46/EK irányelv követelményeivel összhangban egyértelmûvé teszi, hogy a vezetõ tisztségviselõk és a felügyelõbizottsági tagok társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelõssége magában foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerû összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelõsséget is. A vezetõ tisztségviselõk elsõdleges felelõssége a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelõbizottságot ezekkel összefüggésben ellenõrzési kötelezettség terheli.

A vezetõ tisztségviselõk korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek abból származnak, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény elõírásainak megfelelõen történt.

A felügyelõbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggõ ellenõrzési kötelezettség megszegésébõl származnak.

1.4.      A 2007. szeptember 1-jétõl érvényes módosítások a Cégtörvényben

            (csak azok, amelyek a számviteli elõírásokhoz kapcsolódnak)

-        a módosításokat a Cégtörvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény tartalmazza.

1.4.1.      A módosítás indoka

-        a piacra lépés feltételrendszere javításának európai uniós követelménye,

-        a társaságalapítás eljárási szakaszainak egyszerûsítése, észszerûsítése,

-        az elektronikus cégeljárás kötelezõvé tétele, szerzõdésmintával történõ társaságalapítás,

-        egyszerûsített cégeljárás 2 munkanap alatt, 2008. július 1-jétõl 1 munkaóra alatt stb.

1.4.2.      A cégjegyzék tartalma [Cégtörvény 25., 30. §-a]

A cégjegyzéknek tartalmaznia kell a cég elektronikus elérhetõségét (honlap, e-mail), és a cég erre vonatkozó döntése esetén azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé.

A cégjegyzék tartalma kiegészült:

-       ha a cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítõ anyavállalat, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat, ezt a tényt, valamennyi kapcsolódó anya- és leányvállalat cégnevének, székhelyének, cégjegyzék számának, külföldi cég esetén nyilvántartási számának és nyilvántartó hatóságának a feltüntetésével,

-       a cég képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványát,

-       ha a cég a jegyzett tõkéjét devizában határozza meg, ezt a tényt, továbbá a devizanemet,

-       a cég üzleti évének a mérlegfordulónapját, amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtõl.

A cégjegyzék kft. esetében tartalmazza az üzletrészen alapított zálogjog fennállásának tényét, a zálogjogosult nevét, lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát).

A módosítás bõvíti a nem természetes személy tagok azonosíthatóságához szükséges adatokat.

A cég a változás bejegyzési kérelemben meghatározhatja a Cégtörvény 24-25. §-aiban meghatározott egyes adatok változásának idõpontját.

Kft. esetében lehetõség nyílik arra, hogy a cég eldöntse, pénzforgalmi számláját már a bejegyzés elõtt, vagy csak azt követõen nyitja meg. A társaság alapításához szükséges pénzbeli betét befizetése történhet a társaság vezetõ tisztségviselõje által megnyitott bankszámlára, vagy a társaság pénztárába történõ befizetéssel. Ez esetben az ügyvezetõ – okirattal – igazolja a befizetés megtörténtét. Amennyiben a társaságot bejegyzik, a vezetõ tisztségviselõ köteles a bejegyzéstõl számított 8 napon belül a pénzforgalmi számlát megnyitni, és a korábban rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulást a számlára átvezetni. Ha a kft. úgy dönt, hogy nem nyitja meg a cégbejegyzés elõtt a bankszámláját, a cégalapítással összefüggõ teendõk (ide értve a pénzbeli hozzájárulás befizetését is) egy helyen, egy alkalommal, az eljáró közjegyzõnél vagy ügyvédnél elintézhetõek.

1.4.3.      Elektronikus cégeljárás [Cégtörvény 36-39. §-ai]

-    kisebb pontosítások.

A módosítás pontosítja a tanúsítvány elektronikus úton történõ kiadásának feltételeit. Újragondolja az elektronikus kézbesítés szabályait, megteremti az elektronikus kiadmányozás törvényi feltételeit.

Az elektronikus cégeljárás 2008. július elsejétõl kötelezõ minden cég számára.

1.4.4.      Egyszerûsített cégeljárás [Cégtörvény 48. §-a] újraszabályozás

A szerzõdésmintával történõ alapítás és szerzõdésmintát alkalmazó társaságok változásbejegyzési eljárását egységesen, az egyszerûsített cégeljárás keretében szabályozza.

A Cégtörvény mellékletét képezõ szerzõdésminták módosultak, a társaságoknak nagyobb mozgásteret biztosító rendelkezéseket tartalmaznak. A minimumra korlátozza a cégbejegyzéshez szükséges, a kérelem mellékletét képezõ okiratokat.

A cégalapításhoz szükséges iratok jogszerûségi kontrollját a társasági szerzõdést ellenjegyzõ ügyvéd, illetve azt közokiratba foglaló közjegyzõ végzi el.

Egyszerûsített cégeljárásban hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye. Hibás vagy hiányos kérelem esetén a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja.

Amennyiben a törvényi szerzõdésmintából elhagynak, vagy hozzátesznek szövegrészt, a szerzõdés nem tekinthetõ szerzõdésmintának. Ez esetben a cégbíróság a kérelmet az egyedi szerzõdésekre vonatkozó szabályok szerint bírálja el.

1.4.5.      Cégeljáráshoz kapcsolódó illeték [Illetéktörvény 65. §-a]

A cégbíróságok által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljáráshoz kapcsolódóan új illeték-nemet vezetnek be. Ez a cégbírósági felügyeleti illeték. Az illeték mértéke 50 ezer forint. Az illetéket annak a cégnek kell megfizetnie, amelyre vonatkozóan a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során marasztaló végzést hoz.

Amennyiben az illeték megfizetésére kötelezett a felhívás ellenére nem fizeti meg a rá kiszabott illetéket, az állammal szemben fennálló kötelezettséget az állami adóhatóság jogosult érvényesíteni. Az állami adóhatóság a fizetendõ illetéken felül, legfeljebb 100 ezer forint bírságot is követelhet.

Az egyszerûsített cégeljárás esetén az illeték 15 ezer forint. A változásbejegyzési eljárásban is általában 15 ezer forint, összetettebb és bonyolultabb esetekben (szervezeti változás, nyrt.) pedig 50 ezer forint.

1.5.         A 2008. január 1-jétõl érvényes módosítások a Cégtörvényben

               (csak azok, amelyek a számviteli elõírásokhoz kapcsolódnak)

-        a módosításokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény tartalmazza.

1.5.1.      A módosítás indoka

-        annak biztosítása, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolók az elektronikus úton történõ közzétételt követõen a legrövidebb idõn belül bárki számára megismerhetõek legyenek,

-        ennek érdekében szigorú elõírások a mulasztó gazdálkodókkal szemben.

1.5.2.      Számviteli beszámoló elektronikus úton [Cégtörvény 18. §-a]

A számviteli beszámolót elektronikus úton kell a céginformációs szolgálathoz megküldeni. A papíralapú beszámoló elektronikus okirattá történõ átalakítása nem lehetséges.

Az elektronikus úton történõ benyújtással a cég letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

A számviteli beszámoló elektronikus okiratként történõ elkészítése, összeállítása során a számviteli törvény elõírásaitól nem lehet eltérni.

A beszámolót a cég szervezeti képviselõje, jogi képviselõje vagy a cég számára könyvviteli szolgáltatást nyújtó, erre meghatalmazott, megbízott könyvelõje küldi meg.

A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelezõ könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is, a számviteli beszámolóra elõírt módon.

A beszámolóhoz elektronikus ûrlapot kell mellékelni a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerûségének igazolása érdekében.

A számviteli beszámolót mellékleteivel, az elektronikus ûrlappal legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni, de a kormányzati portál útján is benyújtható. (A részletes eljárás szabályait rendelet fogja megállapítani!)

Amennyiben a számviteli beszámolóról a cég legfõbb szerve papíralapú okirat alapján határozott, a beszámolót megküldõ személynek igazolnia kell, hogy az ezt követõen elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a beszámolót megküldõ személy a papíralapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – köteles megõrizni, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerûségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

A rendelkezéseket azon 2008. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. vagy azt követõ idõpont. Ez érvényes az 1.5.3. és az 1.5.4. pontoknál leírtak esetében is.  

A közzétételi díjat a külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.

1.5.3.      Információ az elektronikus úton megküldött beszámolóról

A céginformáció a céginformációs szolgálat honlapján keresõprogram segítségével megismerhetõ [Cégtörvény 13. §-ának új (4) bekezdése].

A céginformációs szolgálattól a cégjegyzékbe bejegyzett adatok, valamint a számviteli beszámoló, annak részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet) csoportosított céginformációként történõ szolgáltatása is kérhetõ [Cégtörvény 14. §-ának (1) bekezdése]. A mérleg és az eredménykimutatás adatainak további feldolgozásra alkalmas állapotban történõ szolgáltatása is igényelhetõ.

A céginformációs szolgálat haladéktalanul biztosítja a szabályszerûen érkezett beszámoló megismerhetõségét. A megismerhetõség a beszámoló egészére, illetve annak részeire is vonatkozik, a beszámoló egészérõl, illetve annak részeirõl (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet) másolat kérhetõ. A beszámoló a cégbíróságon, valamint a céginformációs szolgálatnál ingyenesen megtekinthetõ. [Cégtörvény 19. §-ának (3) bekezdése.]

1.5.4.      A beszámoló határidõben történõ leadása elmulasztásának szankcionálása

A céginformációs szolgálat a számviteli beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére elõírt törvényi határidõ lejáratát követõ 8 munkanapon belül felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A határidõ eredménytelen eltelte esetén a céginformációs szolgálat elektronikus úton törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt bejelentést tesz a cégbíróságnál [Cégtörvény 19. §-ának új (5) bekezdése].

A cégbíróság a céginformációs szolgálat bejelentésének érkezésétõl számított 15 munkanapon belül – ha a cég mulasztását megállapította – hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít. Ennek keretében a vezetõ tisztségviselõt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedõ pénzbírsággal sújtja [Cégtörvény 87. §-ának (1) bekezdése].

1.5.5.      Hitelezõvédelmi nyilvántartás [Cégtörvény 20. §-ának (1) bekezdése]

A Cégközlöny 2008. január 1-jétõl honlapon kerül „kiadásra”. A Cégközlöny honlapja számos új feladat ellátását is biztosítja (például hirdetménykézbesítés, cégek tevékenységi engedélyeinek közzététele). A Cégközlöny fogja mûködtetni a hitelezõvédelmi nyilvántartást is, elõsegítve, hogy a gazdasági forgalom szereplõi megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket. Ez az elõírás 2009. január 1-jével lép hatályba.

1.5.6.      Végelszámolás [Cégtörvény 55. §-ának (1) bekezdése]

A kiegészítés szerint a cégbíróság a végelszámolás elrendelésérõl elektronikus úton haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot, hogy az a cég megszûnéséhez kapcsolódó adóhatósági eljárásokra felkészülhessen.

1.5.7.      A cég törlése a cégjegyzékbõl

A cégbíróság a céget csak akkor törölheti a cégjegyzékbõl, ha az állami adóhatóság – a vámhatóságtól is beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, továbbá ellenõrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Amennyiben az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenõrzést, végrehajtást kezdeményez, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerõs befejezésérõl szóló elektronikus tájékoztatást követõen törölhetõ a cégjegyzékbõl [Cégtörvény 62. §-ának (4) bekezdése].

Ha a felszámolásra vagy végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, e tényrõl a cégbíróság az állami adóhatóságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és a cégre irányadó anyagi jogszabály rendelkezései szerint gondoskodik a cég cégjegyzékbõl történõ törlésérõl [Cégtörvény 84. §-ának (1) bekezdése].

A megszüntetési eljárás megindításának tényérõl a cégbíróság az állami adóhatóságot – a Cégközlönyben történõ közzététellel egyidejûleg – elektronikus úton értesíti [Cégtörvény 91. §-ának (1) bekezdése].

A hivatkozott elõírásokat a törvény-módosítás hatályba lépését követõen indult megszüntetési eljárásokban kell alkalmazni.

Folyamatban lévõ végelszámolások esetén is alkalmazni kell akkor, ha még nem történt meg a végelszámolást lezáró beszámoló elõterjesztése 2007. december 31-éig hatályos elõírások szerint.

A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez csatolni kell – többek között – az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban [Cégtörvény 112. §-ának (4) bekezdése].