Egyszerûsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény módosításai

Az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényt [Ekho-tv.-t] módosította az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.

A módosítás indoka: elsõsorban a jogalkalmazás elõsegítése, kiterjesztése az EGT-államban biztosított személyekre.

A köztehernek az ekho-val történõ megfizetését választhatja az EGT-állam olyan polgára is, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGT-államban és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával. Az EGT-államban biztosított személy jövedelmét – ez esetben – csak személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli.

A munkaviszonyban álló magánszemély esetében az ellátásokra való jogosultság folyamatossága érdekében lényeges, hogy minden hónapban (nem elegendõ csak az éven belül bármikor) szerezzenek olyan jövedelmet, amely után a közterhek megfizetése az általános szabályok szerint történik. Ezért a módosítás az ekho alkalmazásába olyan rendelkezést iktat be, amely csak az elõbbi (tehát a tárgyhónapon belüli) jövedelmet meghaladó bevételre engedi meg az ekho alkalmazását. Az általános szabályok szerint közterhet viselõ jövedelem azonban nem csak az adott munkaviszonyból, hanem más (például megbízási) jogviszony alapján megszerzett is lehet, feltéve, hogy e jövedelem megszerzését a magánszemély igazolja. [Ekho-tv. 3. §-a (7) bekezdésének c) pontja]

2.       Az ekho alapja, mértéke, megállapítása [Ekho-tv. 4. §-ának (2), (4)-(5) bekezdése]

A módosítás pontosítja a fizetendõ ekho mértékére vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben, amikor a magánszemély járulékköteles jövedelme eléri vagy meghaladja a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó felsõ határt (bele számít az is, ami után 15 százalék mértékû ekhot fizetett).

Az éves járulékfizetési felsõ határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony idõtartamát is figyelembe kell venni, azaz, ha az adott ekho-alap meghaladja az említett idõtartam és a járulékfizetés napi felsõ határa szorzatának összegét, a meghaladó részre már az alacsonyabb ekho mértéket (11,1 százalékot) kell alkalmazni.

Az adókötelezettség teljesítését elõsegítõ változás, hogy meghatározott esetekben a törvény szerint a kifizetõt terhelõ ekhot a magánszemély állapítja meg és fizetheti meg az erre irányuló nyilatkozata alapján.

Az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizetõnek nem kell ekho-t fizetnie, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételbõl 9,5 százalékot kell a kifizetõnek megállapítania és levonnia.

3.       Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat [Ekho-tv. 5. §-ának (3) bekezdése]

A magánszemély a kifizetõt terhelõ ekho átvállalásáról szóló nyilatkozatot – a kifizetést megelõzõen – akkor tehet, ha az egyébként ekhora jogosító tevékenységet vállalkozási vagy eseti megbízási szerzõdés alapján végzi.  

Ez esetben a kifizetõt és az õt terhelõ ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a magánszemély átvállalja a kifizetõtõl.

Az ekho alapján a magánszemély természetbeni egészségbiztosítási ellátásra jogosulttá válik, ugyanakkor az ekho magánszemély által viselt része (egyéni ekho) nem tartalmaz a természetbeni ellátások fedezetére szolgáló hányadot. A módosítás szerint az egyéni ekho 15 százalékos mértéke nem változik, azonban a százalékos megosztása módosul: 9,5 % szja-ra, 3,9 % (0,1+3,8) nyugdíjjárulékra és tagdíjra, 1,6 % természetbeni egészségbiztosítási járulékra.

A kifizetõt terhelõ 20 % megoszlása is módosul: 3,3 % egészségbiztosítási járuléknak, 16,7 % nyugdíjbiztosítási járuléknak minõsül.

A magánszemélyt és kifizetõt terhelõ ekho megoszlásának változásával összhangban változik az állami adóhatóság által személyi jövedelemadóként nyilvántartott, illetve a Nyugdíjbiztosítási, az Egészségbiztosítási Alapnak, a magánnyugdíjpénztárnak átutalandó különadó megoszlása is.

6.       Vegyes rendelkezések [Ekho-tv. 13. §-ának (6), (8) és (11) bekezdéséhez kiegészítés]

A magánszemélynek a kifizetõt terhelõ ekho átvállalásáról szóló nyilatkozata esetén az adóévet követõ január hó 31-ig a kifizetõt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magánszemély részére juttatott, ekho alapot képezõ bevételrõl.

A magánszemélynek, ha a kifizetõt terhelõ ekhot átvállalta, az ekhot negyedévenként, a negyedévet követõ hó 12. napjáig kell megfizetnie, évenként kell az szja-bevallásában bevallania negyedéves bontásban.

Az EGT-államban biztosított személyt nem illetik meg a társadalombiztosítási ellátások, esetében a Tbj.-tv. és az Eho-tv. rendelkezései nem alkalmazhatók.

Kiegészült olyan foglalkozásokkal, amelyek a törvény preambulában foglalt célok megvalósulását szolgálják: díszletezõ, díszítõ, a népi ipamûvészeti igazolvánnyal rendelkezõ magánszemély.

Az ekho tv.-t módosító rendelkezéseket a hatályba lépésük napjától (2008. január 1-jétõl) megszerzett bevételre és az ezzel összefüggõ adókötelezettségre alkalmazni kell.