Kedves, honlapunkra látogató Érdeklõdõ!

A Számviteli Egyesület életében már hagyomány, hogy minden évben legalább egyszer az Egyesület tagjaihoz eljuttatjuk – különbözõ terjedelemben – a „SZÁMVITELI HÍREK”-et, amelyet „Számviteli Kisokos”-nak is nevezünk.

A korábbi években – jellemzõen – a következõ évre vonatkozó legfontosabb adó- és járulék-, valamint számviteli törvényi változásokat foglaltuk össze a „Számviteli Kisokosban”-ban. Tekintettel arra, hogy a 2011. évi számviteli, továbbá a számvitelhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó adó- és járuléktörvényi változásokról készült összeállításunkat az Egyesület tagjainak e-mailen már 2010. decemberében megküldtük, az ez évi „Számviteli Kisokos”-ban különbözõ – az alábbiakban részletezett – témákat dolgoztunk fel:

1.         Követelések értékelése

2.         Külföldi pénzértékre szóló ügyletek év végi értékelése

3.         Tárgyi eszközök év végi értékelése

4.         Szállítói számla tartozik egyenlege

5.         Adott/kapott engedmények dokumentumai, bizonylatai

6.         A számlázási kötelezettség idõpontjai, a számlázott tételek elszámolása

7.         A fordított adózás szabályai, bizonylatai

8.         Sajátos egyszerûsített éves beszámoló tévedésbõl

9.         A támogatott nyilatkozata a támogatónak

10.      Osztalék helyett osztalékelõleg-fizetés év közben

11.      Külföldi utazással kapcsolatos napidíj elszámolása

12.      Építményadó, telekadó áthárítása

13.      Tagi kölcsön elengedése, vagy valami más helyette

14.      Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

15.      Egyéni cég alapítása

16.      Üzletrész ajándékozása a magánszemélyek között

Ezek közül a 3., a 9. témát levelünk végén Ön is elolvashatja. Ha a teljes anyagot látni, olvasni akarja, szívesen látjuk az Egyesület tagjai között. (A tagfelvétellel kapcsolatos tudni valókat honlapunkon megtalálja.) Ezen túlmenõen az I., II., IV. negyedévben (esetenként ezeken túlmenõen is) a továbbképzést, a változásokat ismertetõ elõadásokat tartunk, a mérlegképes könyvelõk kötelezõ továbbképzésében is részt veszünk.

A továbbképzést, a változásokat ismertetõ elõadásokon résztvevõ adótanácsadók, adószakértõk, okleveles adószakértõk részére kreditpontot tudunk adni.

Szakmai munkájához erõt, jó egészséget kívánok az Egyesület vezetése nevében.

Budapest, 2011. február 8.

Dr. Nagy Gábor

elnök

3. Tárgyi eszközök év végi értékelése

A számviteli elõírások szerint a mérleget alátámasztó leltárban a tárgyi eszközöket is be kell állítani a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értékükön. A leltárba a tárgyi eszközökre vonatkozó adatok [bruttó érték, elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, elszámolt terven felüli értékcsökkenés] a folyamatosan és naprakészen vezetett tárgyi eszközök nyilvántartásából is beállíthatók. A leltárba történõ beállítás elõtt azonban meg kell gyõzõdni tárgyi eszközként arról, hogy az adott tárgyi eszköz egyáltalán megvan-e, továbbá könyv szerinti nettó értéke és piaci értéke milyen viszonyban van egymással, pontosabban a nettó értéke magasabb, illetve alacsonyabb, mint a piaci értéke.

Amennyiben a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken (nettó értéke magasabb, mint a piaci értéke), mert a tárgyi eszköz (a beruházás) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelõen nem használható, illetve használhatatlan, akkor az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján értékvesztést kell elszámolni, a (2) bekezdés szerint olyan összegben, hogy az eszköz használhatóságának megfelelõ, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.

Állandóan felmerülõ kérdés, hogy egy adott tárgyi eszköznek – a különbözõ helyzetekben – mennyi a piaci értéke?

Nyilvánvaló, ha a tárgyi eszköz megsemmisült vagy hiányzik, annak a piaci értéke nulla. Ha az adott tárgyi eszköz még a könyvekben szerepel, akkor a megsemmisülés, a hiány megállapításának idõpontjáig (legfeljebb az üzleti év mérlegfordulónapjáig) elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értéket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148, 168), majd a tárgyi eszközt a könyvekbõl ki kell vezetni (T 128, 129, 138, 139, 148, 149, 168 – K 12, 13, 14, 16), a leltárba, illetve a mérlegbe – ez esetben – már nem lehet felvenni.

Ha a tárgyi eszköz megrongálódott, de még használható és ténylegesen is használják, de a megrongálódás miatt értékében csökkenés következett be, akkor a csökkent érték tekinthetõ piaci értéknek, a piaci érték és a nettó érték közötti különbözetet kell terven felüli értékcsökkenésként elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148, 168), és az adott tárgyi eszköz az így lecsökkentett értéken kerül be a leltárba, illetve a mérlegbe.

A gazdasági válság járhatott (járhat) olyan következményekkel, amelynek eredményeként a vállalkozási tevékenység csökken (beszûkül), egy-egy termékértékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása iránti kereslet nullára csökken, és emiatt az adott tevékenység során használt tárgyi eszközök részben vagy egészen feleslegessé váltak.

Ha az adott tárgyi eszköz csak részben vált feleslegessé, mert rövidebb mûszakban vagy esetenként használják, akkor terven felüli értékcsökkenés elszámolásával a kimutatott nettó értéke a piaci értékre korrigálható. Elõfordulhat azonban az is, hogy az eszköz piaci értéke nem csökken, mert a csökkentett intenzitással használt tárgyi eszköz hasznos élettartama megnõ. Ez utóbbi esetben az amortizációs politika módosításával csökkenthetõ az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összege.

Ha az adott tárgyi eszközt nem használják a vállalkozási tevékenység során, fontos annak az ismerete, hogy azt mióta nem használják! Ha az üzleti évben már egyáltalán nem használták a vállalkozási tevékenység végzése során, akkor – egyértelmû – hogy az adott tárgyi eszközt a könyvekbõl ki kell vezetni. A könyvekbõl történõ kivezetés elõtt azonban meg kell állapítani a feleslegessé vált tárgyi eszköz piaci értékét. (A piaci érték jellemzõen az adott tárgyi eszköz hulladék-, illetve haszonanyag-értékével határozható meg.) Ha van – az elõbbiek szerint – piaci értéke az adott tárgyi eszköznek, akkor ezen az értéken (de maximum a nettó értéken) a tárgyi eszközt a vásárolt anyagok, áruk között készletre kell venni (T 227, 261 – K 12, 13, 14, 16) közvetlenül a bruttó érték csökkentésével.

A készletre vétel után, amennyiben a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem nulla, a különbözet összegében elõször terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148, 168), majd a tárgyi eszközt a könyvekbõl ki kell vezetni (T 128, 129, 138, 139, 148, 149, 168 – K 12, 13, 14, 16), a leltárba, illeve a mérlegbe sem mennyiségi, sem értékbeni adat nem kerülhet.

Ha az üzleti évben ugyan használták az adott tárgyi eszközt, de már nem használják és a mérlegfordulónapot követõen sem használják, akkor – értelemszerûen – az elõbbi bekezdésekben leírtak szerint kell eljárni.

Ahhoz, hogy a könyvelõ könyvelni tudjon, a számviteli elõírások szerint készíthesse el a számviteli beszámolót, adatokat kell kapnia.

A gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelõsségébõl következik, hogy a tárgyi eszközök meglétére, a meglévõ eszközök állapotára, azok használatára vonatkozóan az ügyvezetésnek kell írásban nyilatkoznia. (Erre a kötelezettségre – számos esetben – a könyvelõnek kell az ügyvezetõ figyelmét felhívni!) Ezen – dokumentumokkal alátámasztott – nyilatkozat birtokában kell – a fentiekben részletezettek szerint – a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést elszámolni, a tárgyi eszközt készletre venni, a könyvekbõl kivezetni, illetve a leltárba (a mérlegbe) beállítani.

A társasági adó alapja megállapítása során az adózás elõtti eredményt

-       növeli a mérlegfordulónapi értékelés során elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege,

-       csökkenti a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történõ kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része.

9. A támogatott nyilatkozata a támogatónak

A cím kissé furcsán hangzik, de tartalmában kifejezi a Tao. tv. 2010. évi módosításai közül a legtöbb vitára adó rendelkezést.

A Tao. tv. 3. számú mellékletének A) része sorolja fel a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülõ egyes költségeket, ráfordításokat. Ennek a 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás az adóévben

-       visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa (az egyszerûsítés érdekében tekintsük az egészet támogatásnak),

-       ha a támogatást juttató adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülõ nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követõen azzal igazol.

Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a szabályozás azokra a támogatásokra vonatkozik, amikor a támogató is és a támogatott is (a támogatottnál a támogatott tevékenység) a Tao. tv. hatálya alá tartozik. (Adózási szempontból a támogatónál a támogatás összegével csökken a társasági adó alapja és ezzel az adóalapcsökkenéssel csak akkor nem kell növelni az adóalapot, ha a támogatott a támogatás összege után adófizetésre kötelezett.)

Mit jelent a hivatkozott elõírás? Röviden azt, ha a támogatást kapónál a támogatás miatt elszámolt rendkívüli bevétel összege több mint az adózás elõtti eredménye, azaz a bevételként elszámolt összeg részben vagy egészen veszteséget kompenzál, akkor a támogatást kapó cég nem adhat a törvényi elõírásoknak megfelelõ nyilatkozatot, és így a támogatást adó, juttató társaságnál a rendkívüli ráfordításként elszámolt teljes összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás elõtti eredményt növelni kell.

A szóban forgó nyilatkozat az adóévre vonatkozik. Nyilatkoznia annak a társaságnak kell a juttatás (a rendkívüli bevételkénti elszámolás) adóévi eredményére vonatkozóan, amelyik a támogatást, juttatást, véglegesen a pénzeszközt kapta, amelyik térítés nélkül kapott eszközöket, vett igénybe szolgáltatást, amelynek a tartozását átvállalták, akkor is, ha – halasztott bevételkénti idõbeli elhatárolás esetén – a támogatás összege több adóév alatt kerül bevételként elszámolásra, illetve adóévi bevétel elszámolásának hiányában is, ha a támogatás teljes összege elhatárolásra kerül.

A leírtakból következõen nyilatkozni arról kell, hogy a juttatás, a támogatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva – függetlenül a bevétel (akár nulla) összegétõl – nem lesz negatív a juttatás, a támogatás adóéve szerinti eredmény. A juttatás, a támogatás adóéve 2010. elõtti adóév is lehet.

Nyilvánvaló, hogy a fentiekben körülírt nyilatkozatot adni felelõsséggel csak akkor lehet, ha a 2010. évi beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület már elfogadta.  Ez esetben tudja a társaság a nyilatkozatban foglaltak valódiságát a beszámoló eredménykimutatása átadásával igazolni. Az is nyilvánvaló, ha a juttatást, a támogatást adó a saját beszámolója elfogadása elõtt nem kapott a Tao.tv. elõírásainak megfelelõ nyilatkozatot, akkor a támogatott társaság alapos ismerete, várható adózás elõtti eredményének ismerete nélkül, célszerû, ha az ilyen címen elszámolt rendkívüli ráfordítás összegével növeli az adózás elõtti eredményét az adóalap megállapítása során.

Nonprofit gazdasági társaság bevételének nagy része visszafizetési kötelezettség nélkül – több gazdálkodó szervezettõl – kapott támogatás. A nonprofit társaság mikor adhat a korábbiakban hivatkozott elõírásoknak megfelelõ nyilatkozatot?

A nonprofit gazdasági társaságra is vonatkozik a Tao. tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja. Amibõl az következik, hogy csak akkor adhat nyilatkozatot a támogatást nyújtónak, ha éves beszámolóját a jóváhagyásra jogosult testület már elfogadta, és ezen beszámoló eredménykimutatása szerint a támogatás összegének figyelmen kívül hagyásával az adózás elõtti eredménye nulla vagy pozitív (nyereséget mutat), azaz ha a juttatás adóévében az eredménye a jutatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív.

A beszámoló elfogadása elõtt a nonporfit társaságnak sem ajánlott nyilatkozatot adni, függetlenül attól, hogy hány támogatója van. Elõfordulhat az, hogy akár négy társaságtól is kapott támogatást, de csak legfeljebb egy támogató részére tud majd adni a Tao. tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja szerinti nyilatkozatot.

Amennyiben a nonprofit gazdasági társaság közhasznú, kiemelkedõen közhasznú társaságnak minõsül, akkor a nyilatkozatot a cél szerinti és a vállalkozási tevékenysége együttes eredménye alapján kell megtennie. Ha a nonprofit gazdasági társaság jogosult a kapott támogatásról a Tao. tv. 7. §-ának (7) bekezdése szerint igazolást kiadni, a támogató az igazolás alapján – a Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja alapján – csökkentheti az adózás elõtti eredményét, ugyanakkor az A/13. pont alapján a támogatónak – ha a nyilatkozat kiadásának a feltételei hiányoznak – növelnie kell az adózás elõtti eredményét.

Itt kell felhívni a figyelmet a Tao. tv. 13/A. §-a (2) bekezdésnek d) pontjára, mely szerint a közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével növelnie kell az adózás elõtti eredményét, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.