A Számviteli Kisokos II. része letölthetõ

„Számviteli kisokos” II. része

IV.             Társasági adó

V.                 Egyszerûsített vállalkozói adó

VI.             Társadalombiztosítási járulék

VII.          Egészségügyi hozzájárulás

VIII.      Az adózás rendje

IV. Társasági adó [Tao. tv.]

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt 2010. január 1-jétõl módosító, kiegészítõ elõírásokat jellemzõen

-        a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény,

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény

tartalmazza.

A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései alapvetõen

-        az ingatlannal rendelkezõ társasághoz,

-        ellenõrzött külföldi társasághoz

-        az adóalap megállapításához,

-        az adózás elõtti eredmény korrekciójához,

-        az egyéni céghez

kapcsolódnak, de számos esetben tartalmaznak – az alkalmazást segítõ – pontosításokat is.

1.           Ingatlannal rendelkezõ társaság

            Ingatlannal rendelkezõ társaság tagja [Tao.tv. 2. §-a (4) bekezdésének új c) pontja]

A külföldi vállalkozó mellett adóalany lesz az ingatlannal rendelkezõ társaság tagja is, a külföldi személy és az üzletvezetés helye alapján külföldi illetõségûnek minõsülõ nem magánszemély, ha olyan társaságban rendelkezik részesedéssel, amely társaság belföldön lévõ ingatlannal rendelkezik és ezen meglévõ részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet.

1.2.   Ingatlannal  rendelkezõ társaság [Tao. tv. 4.§-ának 18/a.pontja]

A fogalom a külföldi által birtokolt részesedésen elért nyereség adóztatásához szükséges.

Ingatlannal rendelkezõ társaságnak minõsül az adózó, amennyiben

-        a beszámolójában vagy a belföldi illetõségû adózónak vagy külföldi vállalkozónak minõsülõ kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegébõl a belföldön fekvõ ingatlan értéke több, mint 75 százalék;

-        tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetékességgel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettõs adóztatás elkerülésérõl egyezményt vagy az egyezmény lehetõvé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történõ adóztatását.

Kapcsolódó fogalmak, értelmezések:

-        beszámoló az adóévre vonatkozó, a naptári év (elsõ ízben 2011.) május 31-ig rendelkezésre álló beszámoló;

-        illetõséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe; nyilatkozat hiányában azt kell vélelmezni, hogy a társaság ingatlannal rendelkezõ társaság;

-        az adózónak az ingatlan arányának a megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-ig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását;

-        ezen rendelkezések az elismert tõzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak;

-        nem kell a rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetõségû tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelõzõ naptári évben.

1.3.    Az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjának adóalapja és az adózás mértéke [Tao. tv. új 15/A. §-a]

Az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tõkéjének leszállításakor

-        az ellenértéknek az a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.

Az ellenértéket és a szerzési értéket forintra kell átszámítani, ha az nem forintban kifejezett. Az átszámítást az MNB hivatalos, a szerzõdés megkötése napján érvényes devizaárfolyam alapulvételével kell elvégezni.

Jegyzett tõke leszállítása esetén a nem forintban kimutatott kötelezettséget, a tõkeleszállítás cégbejegyzése napján érvényes, az MNB hivatalos devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani.

Elidegenítés az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történõ juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.

Ellenérték

-        eladáskor a szerzõdés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történõ elidegenítéskor a szokásos piaci érték,

-        nem pénzbeli hozzájárulásként történõ rendelkezésre bocsátáskor a létesítõ okirat szerinti szerzõdésben meghatározott érték (kapcsolt vállalkozás esetén a szokásos piaci érték),

-        ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,

-        jegyzett tõke kivonás útján történõ leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke.

Szerzési érték a szerzõdés szerinti érték.

Az adót a Tao. tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti mértékkel (19 százalék) kell megállapítani.

2.      Ellenõrzött külföldi társaság

2.1.    Ellenõrzött külföldi társaság tagja [Tao.tv. 2. §-a (4) bekezdésének új b) pontja]

A külföldi vállalkozó mellett adóalany lesz a külföldi szervezet is.

Külföldi szervezetnek a külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet) és a belföldi jogszabály alapján létrejött, de az üzletvezetés helye alapján külföldi illetõséggel rendelkezõ személy tekinthetõ akkor, ha

-        a külföldi illetõsége szerinti állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettõs adóztatás elkerülésére,

-        magánszemélynek nem minõsülõ belföldi személy kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatásnyújtás esetén ellenértéket fizet, juttat számára.

2.2.    Ellenõrzött külföldi társaság [Tao. tv. 4. §-ának 11. pontja]

A módosítás szerint bármely államban mûködõ társaság (akár EU-tagállam, akár az EGT tagja) lehet ellenõrzött külföldi társaság. Független a megítélés attól is, hogy az érintett állam és a Magyar Köztársaság kötött-e egyezményt a kettõs adóztatás elkerülésére. Mindezt azonban csak akkor kell vizsgálni, ha

-        a külföldi társaság adóéve napjainak többségében az Szja-tv. szerint belföldi illetõségû tényleges tulajdonos van,

-        és a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendõ), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelõ adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19 százalék kétharmadát vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet a társasági adónak megfelelõ adót, bár eredménye pozitív.

Valódi gazdasági jelenlétnek minõsül a külföldi társaság és az adott államban lévõ kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelõ, feldolgozó, mezõgazdasági, szolgáltató, befektetõi, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebbõl származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát. A valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani.

A kiegészítõ elõírás szerint befektetõi tevékenységnek minõsül

-             a tulajdoni részesedést jelentõ tartós befektetés,

-             a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, valamint

-             az adott államban a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alapban, alapkezelõben, társaságban vagy egyéb szervezetben lévõ eszköz (jog) megszerzése, tartása és elidegenítése.

Pontosításra került az, hogy

-        tényleges tulajdonos az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával vagy – a Ptk. rendelkezései megfelelõ alkalmazásával – meghatározott befolyással rendelkezik;

-        nem minõsül ellenõrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév elsõ napján már legalább öt éve elismert tõzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban elõírt társasági adónak megfelelõ adómértékének kell elérnie a Tao. tv. 19. §-ának (1) bekezdésében elõírt mérték (2010-ben 19 százalék) kétharmadát.

A külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkezõ adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni.

E rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétõl, illetõségétõl eltérõ államban lévõ telephelyére is.

2.3.    Külföldi szervezet adóalapja [Tao. tv. új 15. §-a]

A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott

-        kamat (ideértve az értékpapír-kölcsönzés díját is) teljes összege, kivéve a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a törvény szerint nevesített állami társaságok vagy az MNB által fizetett kamatot, a hitelintézet által a nála elhelyezett betétre fizetett kamatot, a késedelmi kamatot, elismert tõzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kamatát,

-        jogdíj teljes összege,

-        szolgáltatási (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény- kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mûszaki tevékenységbõl az üzleti ügynöki tevékenység) díj teljes összege.

A kamatot és a szolgáltatás díj ellenértékét a számviteli elszámolások alapján kell számításba venni, jogdíj esetén a Tao. tv. fogalom-meghatározását kell alapul venni. Az adóköteles jövedelmeket a juttató által kimutatott összegben kell figyelembe venni. Az adó megállapítására, megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket az Art. tartalmazza.

Ha a felsoroltak szerinti adóalap nem forintban merül fel, akkor azt az Szt. elõírásai alapján kell forintra átszámítani.

3.     Az adóalap megállapítása

3.1.    Társasági adó-kötelezettség [Tao. tv. 5. §-ának új (9) bekezdése]

A kiegészítés szerint az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjának az adókötelezettsége az ingatlannal rendelkezõ társaságban lévõ részesedése elidegenítésének, a jegyzett tõke tõkekivonás útján történõ leszállításának napján keletkezik. Csak akkor kell a külföldi illetõségûnek adóalanyként bejelentkeznie, ha ez a tény bekövetkezik.

3.2.    A társasági adóalap megállapítása [Tao. tv. 6. §-ának új (3) bekezése]

A kiegészítés arra ad választ, hogy a törvényben hol található a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkezõ társaság tagja adóalapjának meghatározására vonatkozó elõírás.

4.       Az adózás elõtti eredmény korrekciói

4.1.    Kapcsolódó fogalmak [Tao. tv. 4. §-ának pontjainál]

4.1.1. Árbevétel [4. pont b) alpontja]

Árbevétel pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegû bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegû ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével.

4.1.2.     Behajthatatlan követelés [4/a. pont]

A számviteli törvényben meghatározottak mellett ilyennek tekintendõ azon követeléseknek a 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidõt követõ 365 napon belül nem egyenlítettek ki, de még nem évült el, illetve érvényesíthetõ bíróság elõtt.

Ez a rendelkezés 2009. július 9-én lépett hatályba.

4.1.3.     Bejelentett részesedés [5. pont]

Bõvült a fogalom azzal, hogy minden – a 30 százalékot meghaladó – további megszerzett részesedés is bejelentett, amelynek az a feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékû részesedését bejelentette az adóhatósághoz.

4.1.4.     Elismert tõzsde [10/a. pont]

Az ingatlannal rendelkezõ társaság fogalmának meghatározásához kapcsolódik az elismert tõzsde fogalma, amely azonos a 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-ának 18. pontjában megfogalmazottakkal. Ez szerint elismert tõzsde a hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóság által elismert tõzsde, amely

-        rendszeresen mûködik,

-        mûködését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tõzsdei bevezetést és a szerzõdéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott elõírások szabályozzák,

-        olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidõs ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelõ biztonságot nyújt.

4.1.5.     Kapcsolt vállalkozás [23. pont]

A fogalom pontosításával harmadik személynek kell tekinteni azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és más személyben többségi befolyással rendelkeznek. Kapcsolt vállalkozás továbbá az adózó és külföldi telephelye, valamint az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a törvényben meghatározott viszonyban áll.

4.1.6.     Nyilvántartott értékvesztés [26. pont]

Új fogalom, amelyet az egy éven túl lejárt követelésekkel összefüggésben tartalmaz a törvény. A nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli elõírások szerint elszámolt és az adózás elõtti eredmény növekedéseként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adóalapból levont értékvesztés számításba vett összegével [4.1.2. pont].

4.1.7.     Pályakezdõ [30. pont] a munkavállaló a középfokú nevelési-oktatási vagy felsõoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya megszûnését, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszûnését követõ egy naptári éven belül létesített elsõ munkaviszonyában, illetve az elsõ munkavégzésre irányuló jogviszonyában.

4.2.   Az adózás elõtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. §-a (1) bekezdésének pontjai]

4.2.1.     Kapott (járó) osztalék és részesedés [g) pont]

A hatályos elõírás kiegészült azzal, hogy az adóévben elszámolt bevétel – ellenõrzött külföldi társaság esetében – az adózás elõtti eredmény növeléseként elszámolt és az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg.

4.2.2.     Kivezetett részesedés [gy) pont]

A hatályos elõírás kiegészült azzal, hogy az ellenõrzött külföldi társaságban lévõ részesedés kivonásakor a kivezetett részesedés Tao. tv. szerint meghatározott értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb az adózás elõtti eredmény növeléseként elszámolt és az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg.

4.2.3.     Visszaírt értékvesztés [n) pont]

Az elõírás annyiban változott, hogy a behajthatatlanná vált követelést a Tao. tv. a számviteli törvénynél tágabban értelmezi. [L. 4.1.2. pontot] Ez a rendelkezés 2009. július 9-én lépett hatályba.

4.2.4.     Tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés [új q) pont],

ha azt az adózó korábban adózás elõtti eredményt növelõ tételként vette számításba (a 2009-tõl hatályos elõírások szerint), amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol.

Ez a rendelkezés 2009. július 9-én lépett hatályba.

4.2.5.     Kutatás, kísérleti fejlesztés költségei [t) pont]

A hatályos elõírás annyiban módosult, hogy csak az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei vehetõk számításba. Nem vonható le az adóalapból a mások által végzett kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége.

A K+F tevékenység meghatározásánál a számviteli törvényben szereplõ fogalom mellett a Frascati Kézikönyv fogalom-meghatározására is tekintettel kell lenni [Tao. tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontja].

4.2.6.     Mûemlék felújítás [új ty) pont]

Az adózás elõtti eredményt csökkenti a mûemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelõ felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál.

Ez a kedvezmény annál az adózónál érvényesíthetõ, amelyik – vagyonkezelõként – a fogalomban szereplõ mûemlékeket köteles a könyveiben a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kimutatni.

4.2.7.     Tartós adományozási szerzõdés alapján [z) pont]

A törvény módosítja a közhasznú, közcélú támogatásokhoz kapcsolódó korrekciós tételeket. Az adózás elõtti eredménycsökkentés csak a kiemelkedõen közhasznú szervezet részére adott támogatáshoz, illetve a tartós adományozási szerzõdés alapján nyújtott támogatáshoz kapcsolódik. Ezek mértéke

-        a kiemelkedõen közhasznú szervezet részére adott támogatásnál a támogatás 50 százaléka,

-        tartós adományozási szerzõdés alapján nyújtott támogatásnál a támogatás 20 százaléka,

amelyek egyik esetben sem haladhatják meg együttesen a támogatást nyújtó adózó adózás elõtti nyereségét.

Támogatás: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

A csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. [Ezt a módosított (7) bekezdés tartalmazza.]

4.2.8.   Hatályát veszti 2010. január 1-jével az adózás elõtti eredményt csökkentõ tételek közül [7. § (1) bekezdésébõl]

-        bányászati, villamos energiaipari, környezetvédelmi céltartalék-képzés [c) pont],

-        szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történõ adóalap-csökkentés [e) pont],

-        kapcsolt vállalkozástól kapott (járt) kamat alapján a kedvezmény [k) pont],

-        képzõmûvészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény [l) pont],

-        a kapott támogatás, térítés nélküli átvétel, átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség miatti kedvezmény [ly) pont],

-        üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség alapján történõ adóalap-csökkentés [ny) pont],

-        szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthetõ kedvezmény [sz) pont],

-        a kis- és középvállalkozásokba történõ befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága [w) pont],

-        a helyi iparûzési adó adóalap-csökkentésként történõ érvényesítése [x) pont].

Törölve továbbá [7. §]

-        az (5)-(6) bekezdése a közhasznú adományozás miatti adóalap-csökkentés mértéke, feltételei (máshol és másként szabályozva, lásd a 4.2.7. pontot),

-        a (8) bekezdése a kapott támogatások adóalapot csökkentõkénti figyelembe vételérõl,

-        a (16) bekezdése a kapott (járó) kamat számbavételérõl,

-        a (22) bekezdése a kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotásról.

4.2.9.     Átmeneti rendelkezések

A 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotás értékére alkalmazható a 2009. december 31-én hatályos elõírás, mely szerint

-        a kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében és az azt követõ négy adóévben egyenlõ részletekben csökkenti az adózás elõtti eredményt, ha az a naptári év elsõ napján élõ mûvész képzõ- és ipamûvészeti alkotása,

-        ha a beszerzés évében az adózó ezt a rendelkezést alkalmazta.

A 2009. december 31-éig

-        elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre,

-        kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre

a 2009. december 31-én hatályos elõírást alkalmazhatja, mely szerint

-        csökkenti az adózás elõtti eredményt a 7. § (1) bekezdése ly) pontjában és (8) bekezdésében elõírt feltételek mellett,

-        utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.

Az adózó az adózás elõtti eredményt – a 2009. december 31-én hatályos elõírások szerint – csökkenti az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség összegével, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.

A 2008. évi beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló idõtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév. Ahol a Tao. tv. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.

4.2.10. Szövegpontosítás

A 7. § (14) bekezdésében az „(1) bekezdés e); k); ny) és s) pontjában foglaltakat” szövegrészbõl kimarad az „e); k); ny)” pontokra való hivatkozás.

A 7. § (20) bekezdésében az (1) bekezdés „sz) és y) pontjában foglaltak szerinti” szövegrészbõl kimarad az sz) pontra hivatkozás.

4.3.        Az adózás elõtti eredményt növeli [Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének pontjai]

4.3.1.     Ellenõrzött külföldi társaságnál [új f) pont]

Ha az ellenõrzött külföldi társasággal az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, illetve az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve nem rendelkezik részesedéssel az Szja-tv. szerint belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemély, akkor a részesedésre jutó fel nem osztott nyereséggel abban az adóévben kell az adóalapját növelni, amelyben a nyereség képzõdött.

4.3.2.     Követelésre elszámolt értékvesztés [gy) pont]

A módosítás a hitelintézetekhez hasonlóan a pénzügyi vállalkozásokat is mentesíti a pénzügyi szolgáltatásból származó követelésre elszámolt értékvesztés adózás elõtti eredményt növelõ kötelezettség alól. Ezt a rendelkezést a 2009. évi adókötelezettség megállapítása során alkalmazni kell.

4.3.3.     Elengedett követelés [h) pont]

Az adózás elõtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minõsülõ elengedett követelés, kivéve

-        ha a követelés elengedése magánszemély javára történik,

-        ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minõsülõ belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

4.3.4.   Kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere alapján megszerzett részesedés esetén [r) és t) pontok és az új (7) bekezdés]

A hatályos elõírás kiegészült azzal, hogy nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmazni, ha a részesedés nyilvántartásból történõ kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történõ részesedésszerzés miatt következik be. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel az adózás elõtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe venni a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás elõtti eredménycsökkentésbõl azt a részt, amelyet növekedésként még nem vettek számításba.

4.3.5.     Alultõkésítés miatt [(5) bekezdés a) pontja]

Az alultõkésítés fennállásának vizsgálatakor a hitelintézetekkel azonos módon a pénzügyi vállalkozásoknak sem kell kötelezettségként számításba venni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló kötelezettségeket. Ezt a rendelkezést a 2009. évi adókötelezettség megállapítása során alkalmazni kell.

4.3.6.     Hatályát veszti 2010. január 1-jével az adózás elõtti eredményt növelõ tételek közül [a 8. § (1) bekezdésébõl]

-        a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendõ) kamat miatti [k) pont],

-        az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás [n) pont],

-        a (4) bekezdés az arányos figyelembevételrõl.

4.3.7.      Átmeneti rendelkezés

A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévrõl készített bevallásában és az azt követõ 4 adóévrõl készített adóbevallásában, egyenlõ részletekben – jogutód nélküli megszûnésekor a még figyelembe nem vett összeggel – csökkentheti az adózás elõtti eredményt a 2008. december 31. napján a követelésre elszámolt értékvesztésnek az adózás elõtti eredményt növelõ tételként számításba vett, de az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegével. Ezt a rendelkezést már a 2009. adóévi adókötelezettség meghatározása során alkalmazni kell.

4.3.8.   Elõadó–mûvészeti szervezetek támogatása [Tao. tv. 4. §-ának új 37-39. pontjai, 22. §-ának (1) bekezdése]

A Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezésével nincs akadálya annak, hogy a társaság a Tao. tv. 4. §-ának 37. pontjában nevesített elóadó-mûvészeti szervezeteket támogatásban részesítsen. A 38. pont szerint azonban az elõadó-mûvészeti államigazgatási szerv által egy elõadó-mûvészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az elõadó-mûvészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80 százalékának megfelelõ összeget. A társaság a Tao.tv. 22. §-ának (1) bekezdése alapján a részére kiadott támogatási igazolásban szereplõ összegig – döntése szerint – a  támogatás juttatásának adóéve és az azt követõ három adóév adójából adókedvezményt  vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás elõtti eredményét az adóalap megállapításakor.

4.4.  Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, felsõoktatási intézmény

vállalkozási tevékenységbõl származó adózás elõtti eredményét módosító tételek változtak a megszûnõ korrekciós tételek  miatt.

4.4.1.     Az adózás elõtti eredményt csökkenti [Tao. tv. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja]

-        kimaradtak a 4.2. pontban felsoroltak értelemszerûen [a c); ly); pontok], továbbá

-        a (8) bekezdés.

Hatályon kívül helyezve:

-        a (2) bekezdés a) pontja, a vállalkozási tevékenység célját szolgáló beruházások értéke alapján való, valamint

-        a (2) bekezdés d) pontja, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történõ közérdekû kötelezettség vállalás alapján történõ

adózás elõtti eredménycsökkentés lehetõsége.

4.4.2.     Az adózás elõtti eredményt növeli [Tao. tv. 9. §-a (3) bekezdése]

-        kimaradt a 4.3. pontban felsoroltak közül [korábban b) pont, most a) pont]

=      az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás [n) pont],

=      a (4) bekezdés.

Módosult a (3) bekezdés c) pontja [most b) pontja] is.

Az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú szervezetként besorolt felsõoktatási intézménynek a nem vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás

-        teljes összegével növelni kell az adózás elõtti eredményt, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, illetve

-        a közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú szervezetnél – a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét (10 százalék, legfeljebb 20 millió Ft, illetve 15 %) meghaladó – a (7) bekezdés szerint meghatározott aránnyal számított részével kell növelni az adózás elõtti eredményt, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.

4.5.     Iskolaszövetkezet adóalapja [Tao. tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése]

Kimaradt

-            a megállapított osztalékot csökkentõ tételek közül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történt közérdekû kötelezettségvállalás,

-            a megállapított osztalékot növelõ tételek közül az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás, továbbá a 8. § (4) bekezdésére való hivatkozás.

4.6.  Az MRP adóalapja [Tao. tv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdése]

Kimaradt

-         az adózás elõtti eredményt csökkentõ tétele közül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekû kötelezettségvállalás,

-         az adózás elõtti eredményt növelõ tételek közül az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás, továbbá a 8. § (4) bekezdésére való hivatkozás.

4.7.  Közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, vizitársulat

        [Tao. tv. 13/A. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének d) pontja]

Az adózás elõtti eredményt csökkentõ tételek közül kimaradt:

-            a bányászati, villamos energiaipari, környezetvédelmi céltartalék-képzés,

-            a képzõmûvészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,

-            a kapott támogatás, térítés nélküli átvétel, átvállalt tartozás,

-            a helyi iparûzési adó adóalap-csökkentésként történõ érvényesítése, továbbá

-            az önkéntes biztosító pénztár részére történõ kötelezettségvállalás, 

-            a kapott támogatások adóalapot csökkentõ tételkénti figyelembe vétele,

de figyelemmel kell lenni a 7. § (19)-(20) bekezdésében foglaltakra is.

Az adózás elõtti eredményt növelõ tételek közül kimaradt:

-        az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás,

továbbá a 8. §  (4) bekezdésére hivatkozás,

de figyelemmel kell lenni a 8. § (1) bekezdésének v) pontjára és (6) bekezdésére (megváltozott munkaképességûek foglakoztatása) is.

A közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás összegével meg kell növelni az adózás elõtti eredményt, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

4.8.   A társasági adóalap módosításának különös szabályai [Tao. tv. 16. §-a (2) bekezdésének f) pontja, (5) bekezdése, új (15) bekezdése]

4.8.1.      Az adózó átalakulásakor

A módosítás az átalakulással létrejött kettõs könyvvitelt vezetõre vonatkozó elõírásból elhagyja a jogelõd egyéni cégre vonatkozó kitételt, mivel az egyéni cég nem vezethet egyszeres könyvvitelt.

Hatályon kívül helyezve a Tao.tv. 16. §-a (2) bekezdésének g) pontja (az egyéni cég új fogalma mellett már nem aktuális), valamint h) pontja (a bányászati, villamosenergiaipari, környezetvédelmi célartalékképzés).

4.8.2.     Egyéni cégnél az egyéni vállalkozó vesztesége

A módosítás lehetõvé teszi, hogy az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál az Szja-tv. elõírásai szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel csökkentse az adózás elõtti eredményét. Az adóalap-csökkentés lehetõsége csak az egyéni cégbe átvitt eszközökkel arányos veszteségre vonatkozik (az arányt két tizedes jeggyel kell számítani).

4.8.3.     Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás

Ha kedvezményezett átalakulásnál, eszközátruházásnál a jogutód, az átvevõ társaság külföldi illetõségû, akkor az idevonatkozó elõírásokat a külföldi illetõségû által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni.

4.9.   Veszteségelhatárolás [Tao. tv. 17. §-ának (1) bekezdése]

A módosítással megszûnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése. A veszteség elhatárolására akkor lesz lehetõség, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerû joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Az elõbbiekre tekintettel feleslegessé vált és ezért törlésre került a Tao. tv. 17. §-ának (8) és (9) bekezdése, továbbá a hitelintézetekre vonatkozó tiltást tartalmazó (5) bekezdése. 

Az átmeneti intézkedés szerint a Tao. tv. 17. §-a (1) bekezdésének rendelkezését elsõ ízben a 2009. adóévi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni, akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtõl. A hatályon kívül helyezett (8) bekezdést már a 2009. adóévi negatív adóalapra sem kell alkalmazni.

A veszteségelhatárolásra vonatkozó elõírásokat a hitelintézet elsõ ízben a 2009. adóévi negatív adóalapra alkalmazhatja.

5.       Az egyéni cég alakulása

5.1.   A társasági adó alanya [Tao. tv. 2. §-a (2) bekezdésének új j) pontja]

-        az egyéni cég, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany [Tao. tv. 4. §-ának új 40. pontja].

5.2.      Az egyéni cég alapításakor a kedvezmények [Tao. tv. 16. §-ának új (16) bekezdése]

Az alapító egyéni vállalkozó megszûnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot (ennek megfelelõ összegben képzett lekötött tartalékot) az általános szabály szerint oldhatja fel az egyéni cég, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló idõpont meghatározásakor kezdõ idõpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, számításba véve az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.

Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. elõírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a Tao. tv.-ben rögzítetteket kell alkalmazni azzal, hogy az eredmény csökkentése adóévenként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követõ negyedik adóév utolsó napjának meghatározásakor kezdõ idõpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, számításba véve az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.

Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. elõírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a Tao. tv.-ben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétel idõpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét kell tekinteni, a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.                  

 Az alapító egyéni vállalkozó megszûnésekor személyi jövedelemadó különbözet  címen (a 10 százalékos adómérték alkalmazása miatt) nyilvántartott különbözetre (amelynek megfelelõ összegben lekötött tartalékot kell képezni) a Tao.tv.-ben elõírtakat kell alkalmazni azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló idõpont meghatározásakor kezdõ idõpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, számításba véve az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.

Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. elõírása alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezményre a Tao. tv. 22/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a törvényben elõírt idõtartamba a hitelszerzõdés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele idõpontjától az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni.

6.      Egyéb módosítások

6.1.     Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak [Tao. tv. 18. §-ának (6)-(7) bekezdése]

A módosítás a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján elõírt adózás elõtti eredménymódosítást kiterjeszti a nem pénzbeli hozzájárulással történõ cégalapításra is, ha az alapító az alapítás következtében többségi befolyással fog rendelkezni az adózóban.

A törvényben elõírt korrekciós kötelezettséget a kiegészítés kiterjeszti a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is, mintha a telephely önálló vállalkozás lenne.

6.2.      A társasági adó mértéke [Tao. tv. 19. §-ának (1), (3) bekezdés d) pontja, (5), (8) és (9) bekezdése]

A pozitív adóalap 19 százaléka (16 százalék helyett), a (2) bekezdésben is.

Az adómérték változásával összefüggésben pontosításra kerül a 10 százalékos adókulcsot alkalmazók számára az adómegtakarítás lekötött tartalékba történõ helyezésére vonatkozó elõírás.

Pontosításra került a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához kapcsolódóan a rendezett munkaügyi kapcsolatok  követelménye is. Nem változott az 50 millió forintos határ.

A 10 százalékos adómértékhez a jövedelem-(nyereség)-minimumra vonatkozó feltételt az egyéni cégnek az elsõ adóévben az adóévi adatai alapján kell vizsgálni (jogelõd nélkül alakult adózónak tekintendõ alapításkor az egyéni cég is).

A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.

Pontosítások a 10 százalékos adókulcs alkalmazásakor a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában az „adóalapja az adóévben” szövegrész helyébe „az adóalapja vagy az adózás elõtti eredménye az adóévben” szövegrész lép, a (4) bekezdésben a „6 százalék” helyett „9 százalék” értendõ.

6.3.      Adómentesség [Tao. tv. 20. §-ának (6) bekezdése]

A közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál az adómentességnél figyelembe vehetõ adóalapot nem kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére adott támogatással módosítani.

6.4.   Filmgyártás támogatása [Tao. tv. 22. §-ának (3) bekezdése] 

A módosítás technikai jellegû, a filmgyártás támogatásához kiadható támogatási igazolás feltételét a Tao. tv. 8. §-ából áthelyezi a 22. §-ba.

6.5.   Fejlesztési adókedvezmény [Tao. tv. 22/B. §-ának (9) és új (14) bekezdése]

A módosítás szerint a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd – kis- és középvállalkozás legalább 500 millió – forint beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése elõtti adóév adata helyett az adózó – választása szerint – a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév adataiból számított számtani átlagához is viszonyíthatja.

A jelenértéken legalább 500 millió forint értékû, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény elsõ igénybevételének adóévét követõ négy adóévben

-             a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fõvel, középvállalkozásnál legalább 50 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben vagy –  az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelõ foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát,

-             vagy az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév elsõ napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelõ bérköltséget.

Hatályon kívül helyezve a Tao. tv. 22/B. §-ának (11) bekezdése, amely a munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltételeirõl rendelkezett.

Az átmeneti rendelkezés szerint az e pontban körülírt fejlesztési adókedvezményre vonatkozó elõírásokat a 2009. december 31-ét követõen benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre lehet alkalmazni, illetve a hatályon kívül helyezett (11) bekezdést a 2009. december 31-ét követõen benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre már nem lehet alkalmazni.

6.6.   Átmeneti kedvezmény a feltételek teljesülénél [Tao. tv. új 29/J. §-a]

A kiegészítõ rendelkezés a fejlesztési adókedvezményre vonatkozóan átmeneti (2009. és 2010. adóévre) enyhítést fogalmaz meg. Ez szerint, ha az adózó a 2009. adóévben vagy a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám vagy a bérköltség növelési feltételt, akkor – feltéve, hogy adókedvezményt sem vesz igénybe és létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérten nem csökkenti – nem veszíti el a jogot az adókedvezményre.

Az adózónak, ha élni kíván ezzel a lehetõséggel – a 2009. adóévrõl szóló adóbevallásának esedékességéig –, bejelentést kell tennie a pénzügyminiszternek. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye.

A feltételek teljesítésének felfüggesztése az adókedvezmény 10 éves igénybevételi idõtartamába nem számít bele.

Ha az adózó nem él ezzel a lehetõséggel, akkor nem vehet igénybe adókedvezményt, és a már igénybevett – jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsülõ – adókedvezményt vissza kell fizetni. A visszafizetésnek önellenõrzési pótlék felszámítása nélkül, 2009. évtõl számítva, három adóévre elosztva, a 2011. adóévérõl szóló adóbevallásának esedékességéig tehet az adózó eleget, ha önellenõrzés alapján teljesíti ezen kötelezettségét.

Ha a két évet követõen sem teljesíti az adózó a feltételt, akkor nem jogosult az adókedvezményre, és a már igénybevett támogatást önellenõrzési pótlék vagy késedelmi pótlék és adóbírság megfizetése mellett kell visszafizetnie (ha élt a lehetõséggel).

A kiegészítõ rendelkezés szerint a jelenértéken legalább 3, illetve 1 milliárd forint beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése elõtti adóév adata helyett a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév átlagához is viszonyíthatja az adózó, ha a beruházás 2008. október 1. napja elõtt kezdte meg és 2009-ben vagy 2010. évben helyezi üzembe.

Ezen rendelkezések a Bizottsághoz történõ bejelentés alapján lépnek hatályba. A hatálybalépés napját a pénzügyminiszter egyedi határozattal teszi közzé. Elsõ ízben a 2009. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

6.7.    Kettõs adóztatás elkerülése [Tao. tv. 28. §-ának (3) és új (6) bekezdése]

A módosítás a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó elõírást kiterjeszti az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjára. Új elõírás, hogy a társasági adónak megfelelõ adónak minõsül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendõ) adó is.

Mindkét esetre vonatkozik, hogy a beszámítható adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendõ), illetve a nemzetközi szerzõdés alapján külföldön érvényesíthetõ adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerzõdés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendõ) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót.

6.8.   Kisebb pontosítás

Adózás elõtti eredményt növelõ tételeknél, a Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének u) pontja felvezetõ szövegébõl törölve a zárójelben lévõ rész.

A kettõs adóztatás elkerülésére vonatkozó, a Tao. tv. 28. §-a (2) és (4) bekezdése is pontosításra került. Az adóalap megállapításakor az adóalap ne tartalmazza a külföldrõl származó kamatjövedelmet, ugyanakkor pontosítva a külföldrõl származó bevétel – kamatjövedelem esetén a kamat 75 százaléka – és az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhetõ költségek, ráfordítások különbözete, módosítva az adózás elõtti eredményt növelõ, csökkentõ tételekkel.

7.      A 3. számú melléklet

A módosítás a vállalkozási tevékenység érdekében elismert személyi jellegû egyéb kifizetések körébõl kiveszi az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentációt és üzleti ajándékot, azt nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minõsíti.

 Módosult a képzés költségeinek a figyelembe vételére vonatkozó elõírás is. A jövõben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás a kifizetõ által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggõ, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történõ kötelezõ befizetést is) költsége, függetlenül a képzés céljától, formájától.

 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás [A) fejezet 9. és új 13.pontja]:

-        az a költség, ráfordítás, amely ellenõrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a következõ bekezdésben foglaltakra is;

-        az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint a juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa,

=   ha a juttatás olyan államban illetõséggel rendelkezõ külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettõs adóztatás elkerülésére a jövedelem– és a vagyonadók területén

=   vagy a juttatás ellenõrzött külföldi társaság részére történik,

=   vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülõ nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követõen azzal igazol. 

V. Egyszerûsített vállalkozói adó [Eva-tv.]

Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt 2010. január 1-jétõl módosító, kiegészítõ elõírásokat

-        a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi  LXXVII. törvény,

-        az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló 2009. évi CX. törvény,

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény

tartalmazza.

A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzõen

-        az egyéni céghez,

-        az eva-alany határon átnyúló szolgáltatásaihoz,

-        az eva-alany adóztatásához

kapcsolódnak, de tartalmaznak más – az alkalmazást segítõ – pontosításokat is.

1.                 Az eva-alanya

1.1.      Az eva alanya [Eva-tv. 2. §-a (2) bekezdése, (3) bekezdésének a) pontja]

A módosítás kibõvíti az eva alanyi körét az egyéni céggel. Az egyéni cég az általános szabályok szerint lehet eva-alany, és így vonatkozik rá az az elõírás, hogy az adóévet megelõzõ naptári évben és az azt megelõzõ adóévben nem alakulhat át, illetve nem lehet új tagja (az öröklést kivéve).

Az eva-alany egyéni cég is mûködhet korlátolt, illetve korlátlan mögöttes felelõsséggel. Döntését az eva-alanyiság idõszaka alatt nem változtathatja meg.

A korlátolt mögöttes felelõsséggel mûködõ eva-alany egyéni cégnek kettõs könyvvitelt kell vezetnie. Ha a tag a korlátolt felelõsségét korlátlanra változtatja, eva-alanyisága megmarad.

A korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ eva-alany egyéni cég választhat, hogy a bevételi nyilvántartás vagy a kettõs könyvvitel szabályai szerint teljesíti nyilvántartási kötelezettségét.  Ha a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég tagja korlátoltra módosítja a felelõsségét, eva-alanyisága a változást megelõzõ nappal megszûnik.

1.2.        A  tevékenység szüneteltetése [Eva-tv. 2. §-ának (8) bekezdése]

Az Eva-tv. lehetõvé teszi, hogy az egyéni vállalkozó (maximum öt évig) szüneteltesse tevékenységét. A módosítás az adóalanyiság egyes feltételeinek (folyamatos mûködés, bevétel elszámolása) teljesítése alól mentesíti a tevékenységét szüneteltetõ egyéni vállalkozót általában, nem csak az egyéni vállalkozónak tekintett ügyvédet, szabadalmi ügyvivõt, közjegyzõt, bírósági végrehajtót, illetve a gyermekgondozási díjban részesülõt.

1.3.   Az adóalanyiság megszûnése [Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének új i) pontja, (3) bekezdése és új (5) bekezdése]

Az egyéni cég adóalanyisága megszûnik, ha a tag úgy dönt, hogy korlátlan mögöttes felelõsségét korlátolt felelõsségre változtatja. Az adóalanyiság megszûnése a változás bekövetkezésének napját megelõzõ nap.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre jogosultság megszûnésére azért kerül sor, mert az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni cég az alapító eva-alanyiságának megszûnését követõ négy adóéven belül is jogosult lesz az evát választani, ha a törvény egyéb feltételeinek megfelel.

Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása vagy vagyoni betétjének átruházással történõ megszerzése miatt szûnik meg,

-        az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történõ szolgáltatása esetén

-        a magánszemélynek az Szja-tv. ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége azzal, hogy

-        a bevételbõl nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet az Eva-tv. rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

Az egyéni cég tagjának halála esetén nem szûnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve a tag cselekvõképtelenségét vagy cselekvõképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselõje az egyéni cég tagjává válik, feltéve, hogy valamennyi egyéb feltételnek megfelel. A választást az ok bekövetkeztétõl számított 30 napon belül kell a cégbíróságnak bejelenteni. Az ilyen jellegû tagváltozás nem érinti az eva-alany egyéni cég adóalanyiságát, ha az új tag úgy dönt, hogy az egyéni cég az Eva-tv. elõírásai szerint teljesíti adókötelezettségeit. Ha az új tag nem az Eva-tv. szerinti adóalanyiságot választja, akkor az Eva-tv.-ben elõírt, az egyéni cég adóalanyiságának megszûnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.      Az eva mértéke [Eva-tv. 9. §-a]

Az áfa-kulcs emelésére hivatkozással módosul az eva mértéke 25 százalékról 30 százalékra.

A szabályozás azonban kiegészült egy magasabb, 50 százalékos mértékkel is, amelyet akkor kell fizetni az értékhatárt meghaladó rész után, ha az eva-alany bevétele és az Eva-tv. 8. §-ának (7) bekezdése alapján az összes bevételt növelõ összeg (számlázott követelés) együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a 25 millió forintot.

2.1.   Eva-mérték kapcsolódása az adóalanyiság megszûnéséhez [Eva-tv. 3.§ (1) bekezdésének c) pontja]

Jelentõs módosítás az, hogy az eva-alanyiság az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén nem az értékhatár meghaladását megelõzõ nappal szûnik meg, hanem az értékhatár meghaladását követõ nappal. Ezzel az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelmûen evás bevételnek számít.

2.2.  Az eva alapja megállapításának különös szabályai [Eva-tv. 8. §-ának (7) bekezdése]

A módosítás következtében nemcsak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében, hanem az egyéni vállalkozónál is növeli az összes bevételt az az összeg, amelyet az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyiság megszûnésének napjáig még nem szerzett meg, illetve nem minõsült eddig bevételnek.

3.      Határon átnyúló szolgáltatások

Áfa [Eva-tv. 16. §-a (2)-(4) bekezdése, lényegében a (2) bekezdés módosítva]

Az áfa-irányelv rendszerében minden gazdálkodási tevékenységet folytató személy, szervezet az áfa alanyának minõsül. Ebbõl eredõen az eva alanyát is az áfa alanyának kell tekinteni a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából. Így, ha az eva alanya másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, az egyrészt belföldön  adózik, másrészt ezen szolgáltatásnyújtás igénybevétele után az eva alanyának áfát kell fizetnie. Ez az adó a beszerzést terhelõ áfa, amelyet, ha a szolgáltatást belföldi adóalany nyújtaná az eva alanynak, akkor azt a szolgáltatást nyújtó adóalany számítaná fel és hárítaná át az eva alanyra. 

Az eva-alanynak valamennyi Közösségen belüli kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

4.         Más adókra vonatkozó különös szabályok

4.1.      Személyi jövedelemadó, társasági adó [Eva-tv. 17. §-ának  (5) bekezdése, 19. §-ának (1) bekezdése]

(a 2009. évi adókötelezettségre is alkalmazni lehet)

Az Szja-tv. alanyaként, illetve társasági adóalanyként a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt lekötött tartalékba helyezett összeg vonatkozásában mentesíti az eva-alanyt a személyi jövedelemadó és a társasági adó utólagos megfizetése alól, amennyiben teljesíti a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételeit. Így az adómegtakarítást az Eva-tv. hatálya alá történõ áttéréskor – hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz – nem kell leadózni. Az Eva-tv. hatálya alatt a személyi jövedelemadót, illetve társasági adót meg kell fizetni, ha az eva-alanyiságot megelõzõen lekötött tartalék felhasználása nem az elõírásnak megfelelõen történt.

4.2.    Személyi jövedelemadó [Eva-tv. 17. §-ának (8)-(9) bekezdése] 

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó jogosultság egyéni cég alapítása miatt szûnik meg, nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra vonatkozó, a személyi jövedelemadó hatálya alá való visszatérésre elõírt szabályokat (részletes vagyonleltár, értékcsökkenési leírás megállapítása).

4.3.    Társasági adó [Eva-tv. 19. §-ának (1) bekezdése]

A módosítás szerint az eva hatálya alá kerülõ társasági adóalanyokra vonatkozó elõírásokat kiterjeszti az egyéni cégre is. Ennek megfelelõen az egyéni cégnek is a jogutód nélkül megszûnõ adózóra vonatkozó elõírások szerint kell az áttérést megelõzõ adóévi adóval elszámolnia. Ez alól azonban esetében is kivétel a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye és adókedvezménye, a mikrovállalkozás által létszámnövelés címen igénybevett kedvezmény, a fejlesztési tartalék és a 10 százalékos adómérték érvényesítése miatt lekötött tartalék felhasználása. Ezen kedvezmények érvényesítése miatt a jogutód nélküli megszûnés szabályait nem kell alkalmazni, de ha eva-alanyként nem teljesíti az egyéni cég a feltételt, akkor a társasági adót eva-alanyként kell megfizetnie.

5.       Értelmezõ rendelkezések [Eva-tv. 21. §-a (1) bekezdésének 1/a. pontja és új 3. pontja]

Az Eva-tv. alkalmazásában is

-        egyéni vállalkozó, illetve 

-        egyéni cég

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy, illetve egyéni cégként meghatározott jogalany.

6.         Kiegészítõ pontosítások

Eltérõ szabályok vonatkoznak az eva hatálya alatt a korlátolt vagy korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cégre, attól függõen, hogy az Szt. hatálya alá tartozik vagy bevételi nyilvántartást vezet. A korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok, míg a korlátolt mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cégre a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ennek megfelelõek a pontosítások:

-        az  adóalanyiság feltételeinél [Eva-tv. 2. §-a (3) bekezdésének e) pontjában, (4) bekezdésének cb) pontjában, (7) bekezdésében], ahol a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság mellett az egyéni cég is szerepel;

-        az adóalanyiság megszûnésénél [Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontjában], ahol a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság mellett az egyéni cég is szerepel;

-        a nyilvántartási kötelezettségnél [Eva-tv. 4. §-a (2) és (3) bekezdésben], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég is;

-        az eva-alap megállapításánál [Eva-tv. 8. §-ának (1) bekezdésében], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég is, továbbá az Eva-tv. 11. §-ának (4) bekezdésében az egyéni cég;

-      a személyi jövedelemadó megállapításánál [Eva-tv. 18. §-ának (1), (3), (6), (9) bekezdésében], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég is, továbbá [Eva-tv. 18. §-ának (4), (5), (7), (10) bekezdésében], ahol beiktatásra került az egyéni cég;

-        a társasági adónál [Eva-tv. 19. §-ának (2) és (8) bekezdésében] az egyéni cég, [Eva-tv. 19. §-ának (9) bekezdésében] a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég került beiktatásra;

-        a számviteli kötelezettségnél [Eva-tv. 20. §-ának (4) bekezdésében] a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég került beiktatásra;

-        a vegyes rendelkezéseknél [Eva-tv. 22. §-ának (1) bekezdésében] a korlátlan felelõsséggel mûködõ egyéni cég, [az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdésében] az egyéni cég került beiktatásra.

7.         Egyéb módosítások

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva-alany esetében a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követõ év február 15-rõl február 25-re módosul [Eva-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja], amely módosító rendelkezést a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.

Pontosítja a módosítás a kiegészítõ tevékenységet folytató eva-alany egyéni vállalkozó tb. járulék kötelezettségére vonatkozó rendelkezést [Eva-tv. 22. §-ának (8) bekezdése]. A módosításnak megfelelõen az egészségbiztosítási járulékot a Tbj. tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint havi 4.950 forint (napi 165 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, míg a nyugdíjbiztosítási járulék alapja – továbbiakban is – az eva-alap 10 százaléka.

8.       Hatályon kívül helyezve [Eva-tv. 21. §-a (1) bekezdésének g)-h) pontja] 

-        gyógyszerészi, európai közösségi jogász magántevékenység értelmezése.

VI.        Társadalombiztosítási járulék [Tbj.-tv.]

A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvényt 2010. január 1-jétõl módosító, kiegészítõ elõírásokat

-        a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény,

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény

tartalmazza.

A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzõen

-        a jövedelem adóztatásához,

-        a magánszemélyt terhelõ járulékokhoz

kapcsolódnak, de tartalmaznak – az alkalmazást segítõ – pontosításokat is.

1.         Fogalmak és értelmezõ rendelkezések

1.1.      Foglalkoztató, mint kincstár [Tbj. tv. 4. §-a a) pontjának 6. alpontja]

A pontosított meghatározás szerint: foglalkoztató a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggõ, a Tbj. tv.-ben és az Art.-ben elõírt kötelezettségek tekintetében a kincstár.

1.2.    Egyéni vállalkozó [Tbj. tv. 4. §-a b) pontjának 1. pontja]

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõ természetes személy.

1.3.    Társas vállalkozás [Tbj. tv. 4. §-a c) pontjának új 13. pontja]

-   az  egyéni cég is.

1.4.    Társas vállalkozó [Tbj. tv. 4. §-a d) pontjának új 4. alpontja]

-     az egyéni cég tagja is.

1.5.    Segítõ családtag [Tbj. tv. 4. §-ának g) pontja]

-     kiegészült az egyéni cég tagjának közeli hozzátartozójával, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez.

1.6.         Megbízási jogviszony, munkaviszony [Tbj. tv. 4. §-ának h) pontja]

A megbízott helyébe lépõ értelmezõ rendelkezés szerint: megbízási jogviszony, munkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik.

1.7.        Járulék [Tbj. tv. 4. §-ának l) pontja]

A módosítás szerint járulék a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény biztosítási járulék.

1.8.        Járulékalapot képezõ jövedelem [Tbj. tv. 4. §-ának k) pontja]

Nem változott, korrigálták az Szja-tv. elõírásaihoz igazodóan.

Nem képez járulékalapot az Szja-tv. 70. §-a szerinti juttatások azon része, amely 25 százalékos kulccsal adózik. A Tbj.tv. 21. §-ának b) pontja szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék alapját – a kiegészítés szerint – az Szja-tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik.

1.9.        Tevékenységre jellemzõ kereset [Tbj. tv. 4.§-ának új q) pontja]

A tevékenységre jellemzõ kereset a természetes személy fõtevékenységére jellemzõ, a  piaci viszonyoknak megfelelõ díjazás, mint a személyi jövedelemadónál.

A tevékenységre jellemzõ kereset meghatározásánál az egyéni és társas vállalkozó az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontjában foglaltak (szokásos piaci érték) megfelelõen alkalmazhatók.

2.           Biztosítottak

2.1.        Biztosítottak munkaviszonyban [Tbj. tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja]

A felsorolásból kimaradt az európai parlamenti képviselõ, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, és nem érthetõ ide a hallgatói munkaszerzõdés alapján létrejött munkaviszony.

2.2.        Szünetel a biztosítás [Tbj. tv. 8. §-ának új d) pontja]

          Ha az egyéni vállalkozó bejelenti, hogy tevékenységét szünetelteti, a kiegészítõ rendelkezés szerint a szünetelés ideje alatt nincs járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt sem szerez ez idõ alatt.

          3.       Biztosítási kötelezettség

          3.1.    Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége [Tbj. tv. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja]

-        az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart, a módosítás szerint.

3.2.       A társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége [Tbj. tv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja]

-        az egyéni cég tagja esetében – a módosítás szerint – az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszûnésének napjáig tart,

-        a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivõi társaság, a szabadalmi ügyvivõi iroda tagja esetében pedig a tényleges személyes közremûködés kezdete napjától annak megszûnése napjáig tart.

4.      Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok [Tbj. tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja, továbbá 19. §-ának (1) és (3) bekezdése]

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerõ-piaci célok fedezetére

-           a biztosított, illetve a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett járulékok köre nem, csak elnevezésük változik.

A biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerõ-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot, valamint nyugdíjbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot) fizet.

A biztosított által fizetendõ egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék mértéke 7,5 százalék, amelyen belül

-        a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék,

-        a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék,

-        a munkaerõ-piaci járulék 1,5 százalék.

Nem változott az egyéni nyugdíjjárulék mértéke, továbbra is 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztári tagoknál pedig változatlanul 8+1,5 százalék.

A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítõ tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás,

-        a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személy

által fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendõ társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebbõl

-           nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék,

-           az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék 3 százalék. Ez utóbbin belül:

-           a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék,

-           a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,

-           a munkaerõ-piaci járulék 1 százalék.

Ezt a rendelkezést a 2010. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A járulékfizetési felsõ határ 2010. január 1-jétõl – a 2010. évi költségvetésrõl szóló törvény szerint – napi 20.420 forint, évi 7.453.300 forint (2009-ben 20.400, illetve 7.446.000 forint).

5.     Korkedvezmény-biztosítási járulék [Tbj.tv. 20/A. §-a]

A korábbi törvényi elõírás alapján a központi költségvetés a korkedvezményes biztosítási járulék (a 13 százalék) 25 százalékát (3,25 %-ot) térít meg 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között.

6.      Az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék, nyugdíjjárulék [Tbj.tv. 24. §-ának (1) bekezdése]

Az elõzõ pontban leírtak technikai átvezetése.

7.      Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok [Tbj.tv. új 25/A §-a]

Nem fizet munkaerõ-piaci járulékot

a)      a Tbj. tv. 5. §-ának (1) bekezdése szerinti biztosítottak közül

-           a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremûködik, ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minõsülõ szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közremûködõ szövetkezeti tagot, továbbá az iskolaszövetkezet nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját;

-           a tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanuló;

-           az álláskeresési támogatásban részesülõ személy;

-           a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végzõ személy, amennyiben az a tevékenységébõl származó, tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét;

-           az egyházi szolgálatot teljesítõ egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast;

-           a mezõgazdasági õstermelõ (ha nem tartozik a kivételek közé), ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzõ személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társasházközösség, kamara, gazdálkodó szervezet stb. választott tisztségviselõje, szövetkezet vezetõ tisztségviselõje, továbbá az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselõje, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselõje, társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben a járulékalapot képezõ jövedelemnek minõsülõ tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Nem fizet munkaerõ-piaci járulékot

b)      az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsõfokú oktatási intézményben nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozási tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,

c)      az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

8.      Társas vállalkozás és társas vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 27. §-ának (1) és (4) bekezdése]

A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a tevékenységre jellemzõ keresethez igazodó új alsó határ.

Ezért a hivatkozott jogszabályi helyeken a

-           „legalább a minimálbér kétszerese után” szövegrész helyébe a

-           „legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemzõ kereset után” szövegrész lép.

Kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a Tbj.tv. 27. §-ának (2) bekezdésében

-           az „egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe

-           az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék” szövegrész lépett.

Egyebekben nincs változás.

9.      Egyéni vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 29. §-ának (1) és (6) bekezdése]

A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a tevékenységre jellemzõ keresethez igazodó új alsó határ. Ezért a hivatkozott jogszabályi helyeken a

-           „legalább a minimálbér kétszerese után” szövegrész helyébe a

-           „legalább a tevékenységre jellemzõ kereset után” szövegrész lép.

A Tbj. 29. §-ának (3), (4) és (7) bekezdésében

-             az „egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe

-             az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék” szövegrész lép.

A Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének d) pontja módosítása eredményeként az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot fizetni arra az idõtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

10.    Evás biztosított egyéni vállalkozó [Tbj.tv. 29/A. §-ának (1) bekezdése]

A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt itt is felváltja a tevékenységre jellemzõ keresethez igazodó új alsó határ. Ezért a hivatkozott jogszabályi helyen a

-           „minimálbér kétszerese után” szövegrész helyébe a

-           „tevékenységre jellemzõ kereset után” szövegrész lép.

11.   A mezõgazdasági õstermelõ járulékfizetése [Tbj. tv. 30/A. §-ának (1) bekezdése, 50. §-ának (4) bekezdése]

A mezõgazdasági õstermelõ a minimálbérnek megfelelõ összeg után fizeti meg

-        a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (24+1,5+0,5 százalékot),

-        a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (4+2+9,5 százalékot)

-        és ezeket kell negyedévente bevallania.

(Nem kell tehát sem a foglalkoztatói, sem a biztosítotti munkaerõ-piaci járulékot megfizetnie.)

12.   Járulékfizetés több biztosítási jogviszony esetén [Tbj. tv. 31. §-ának (4) bekezdése]

A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

-        a ténylegesen elért járulékalapot képezõ jövedelem,

-        eva-adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka,

-        átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított összeg.

A Tbj.tv. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidõ-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidõben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahely megõrzõ támogatásban részesül.

13.     A kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozó [Tbj. tv. új 37/A. §-a]

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az idõtartamra, amely alatt a kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozó

-        keresõképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,

-        fogvatartott,

-        ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként, közjegyzõként fennálló kamarai tagsága szünetel,

-        egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

14.     Magánnyugdíjpénztári tag [Tbj. tv. 45. §-ának (3) bekezdése]

A tagságra kötelezett pályakezdõnek minõsülõ egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni.

15.    A befizetések elszámolása [Tbj.tv. új 53/A. §-a]

A befizetett egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapba, 23,81 százalékot a Munkaerõpiaci Alapnak utal át.

16.    Képviselet [Tbj.tv. új 56/B §-a]

A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselõjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, megfizetésével, bevallásával, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggõ, a Tbj. tv.-ben és az Art.-ben elõírt kötelezettségeket.

17.    Kisebb pontosítások

Több helyen [Tbj.tv. 30. §-ának (1) bekezdésében, 31. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (5) bekezdésében]

-           az „egészségbiztosítási járulékot” szövegrész helyébe

-           az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot” szövegrész lép.

A Tbj.tv. 29. §-ának (7) bekezdésében, 31. §-ának (4) bekezdésében, 37. §-ának (1) bekezdésében

-           az „átalányadó alapját képezõ” szövegrész helyébe

-           az „átalányban megállapított” szövegrész lép.

A Tbj. tv. 31. §-ának (6) bekezdésében

-           a „minimálbér kétszerese” szövegrész helyébe

-           a „tevékenységre jellemzõ kereset” szövegrész lép.

A Tbj.tv. 50. §-ának (2) és (3), valamint (5)-(6) bekezdésében

-           az „egészségbiztosítási járulékot és” szövegrész helyébe

-           az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot, valamint” szövegrész lép.

A Tbj. tv. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettségbõl kimaradt „a biztosított után fizetett tételes összegû egészségügyi hozzájárulás” szövegrész. (2010-ben már nem lesz.)

A Tbj.tv. 52. §-ának (4) bekezdésében (két helyen)

-        a „minimálbér kétszerese” szövegrész helyébe

-        a „tevékenységre jellemzõ kereset” szövegrész lép.

18.    Hatályát veszti

-           a foglalkoztatók közül az illetményszámfejtõ hely [Tbj.tv. 4. §-a a) pontjának 8. alpontja];

-           a járulékalapot nem képezõ jövedelmek közül a különbözõ pénztárakba befizetett díjak [Tbj.tv. 21. §-ának b) pontja], helyébe más elõírás lépett;

-           a felszolgálási díj, a borravaló utáni járulék [Tbj.tv. 26. §-ának (7) bekezdése].

19.     Átmeneti rendelkezés

A módosító törvénynek a Tbj. tv.-t módosító rendelkezéseit a hatályba lépésük napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

VII. Egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv.]

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt 2010. január 1-jétõl módosító, kiegészítõ elõírásokat – többek között –

-        a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény,

-        az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény,

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény

tartalmazza.

A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzõen

-            a jövedelem adóztatásához,

-            a tételes egészségügyi hozzájárulás megszûnéséhez

kapcsolódnak, de tartalmaznak – az alkalmazást segítõ – pontosításokat is.

1.          A kifizetõt terhelõ százalékos adó [Eho-tv. 3.§-ának (1)-(2) bekezdése]

A kifizetõ, kifizetõ hiányában a jövedelmet szerzõ magánszemély 27 százalékos mértékû (11 százalék helyett) egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv. szerinti

-           összevont adóalapba tartozó jövedelemnél

=     az adóelõleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

=     vállalkozói kivét és kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közremûködõi díj és a személyes közremûködõi díj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemzõ kereset piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel

a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része;

-           külön adózó jövedelmek közül

=     a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,

=     kamatkedvezménybõl származó jövedelem,

=     az egyösszegû járadékmegváltások,

=     kisösszegû kifizetések

után.

Több társas vállalkozásban is személyesen közremûködõ tag esetén járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közremûködõi díj-kiegészítést meg kell állapítani.

A felsorolt jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

A leírtakból következik, az adószámmal rendelkezõ magánszemélynek kell megfizetnie és bevallania az ehót, ha a kifizetõnek az Szja-tv. szerint nem kell megállapítania és levonnia az adóelõleg-köteles jövedelem adóelõlegét, mert azt a magánszemély maga állapítja meg negyedévenként és a jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

2.       Osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv. 3. §-ának új (4) és (6) bekezdése]

Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közremûködõ tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított eho-alap nem lehet több, mint a Tbj.-tv-ben meghatározott tevékenységre jellemzõ kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az általános rendelkezések szerint meghatározott eho-alap együttes összegét.

Mentesül az eho-kötelezettség alól – társas vállalkozó esetén – a személyes közremûködõi díj-kiegészítés azon része (az eho-alapból levonható), amelynek megfelelõ összeg után a megelõzõ adóév(ek)ben az elõzõ bekezdés szerinti eho-fizetés történt (27 százalék).

Az elsõ bekezdést a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére elõírt határidõt követõ hónap 12-éig kell teljesíteni.

3.      Mentesülés az eho alól [Eho-tv. 3. §-ának (7)-(8) bekezdése]

A dupla ehofizetés elkerülése érdekében mentességi szabály vonatkozik a magánszemély azon osztalékjövedelmére, amelynek megfelelõ összeg után a társas vállalkozás az adózott eredmény tagra esõ arányos része alapulvételével 27 százalék ehot fizetett. A díjkiegészítés utáni ehofizetés szabálya nem vonatkozik továbbá arra az egyéni és társas vállalkozóra, aki a bevételének elszámolására az Ekho-tv. rendelkezéseit választja.

Nem kell megfizetni a 27 százalékos ehót az evás vagy átalányadózó egyéni vállalkozónak, az evás társas vállalkozásnak.

4.          Egészségügyi szolgáltatási járulék levonása [Eho-tv. 3. §-ának (9) bekezdése]

Nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó esetén levonható a kivét- vagy díjkiegészítésbõl számított ehóból a befizetett egészségügyi szolgáltatási járulék [2010-ben 4.950 forint/hó].

5.          A magánszemélyt terhelõ százalékos adó [Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése]

A 14 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig, amíg az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdése szerint a biztosítási jogviszonyban lévõ – a módosítás szerint – a Tbj. tv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4+2 százalék) [korábban a Tbj. tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti 5 százalék] és az Ekho-tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján – a magánszemélyt terhelõ – megfizetett egészségbiztosítási járulék el nem éri a 450 ezer forintos felsõ határt.

A módosítás hatásaként csökken az a jövedelem (járulékalap) 7,5 millió forintra, amely után a  4+2 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetése mellett a különadózó jövedelmek után  már nem kell 14 százalékot fizetni.

6.      Nem kell százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizetni [Eho.tv. 5. §-a (1) bekezdésének d)-e) és f) pontja, új (2)-(3) bekezdése]

Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a módosítás szerint

-           az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után,

-           az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénzárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás után,

-           az Szja-tv. 70. §-ában említett juttatások azon része után, amely 25 százalékos kulccsal adózik.

Az Szja-tv. módosítása miatt az egyéb befizetések adóztatása más módon történik.

A kiegészítõ rendelkezés szerint a kifizetõt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységbõl származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza.

A vonatkozó közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az eho-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. 

7.         Tételes egészségügyi hozzájárulás

A 2009. évi LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezte a tételes egészségügyi hozzájárulás megállapítására, fizetésére, bevallására vonatkozó elõírásokat.

8.             Egyéb módosítások

Egészségügyi hozzájárulás megállapítása [Eho-tv. 11. §-ának (8) bekezdésében és (12) bekezdésében]

          A módosítás szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendõ egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására elõírt határidõ lejártáig fizeti meg.

A társas vállalkozás  a személyes közremûködõi díj és a személyes közremûködõi  díjkiegészítés együttes összege alapján meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyes közremûködõi díjkiegészítésrõl kiadott igazolás napját követõ hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

Az átalányadózást választó mezõgazdasági kistermelõ által fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-elõleg) 25 százaléka szövegrész [Eho-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében] hatályát vesztette. Az átalányadózást választó mezõgazdasági kistermelõ átalányjövedelme ugyanis az összevont adóalap része lett, ezért 27 százalék ehót kell bevallania és megfizetnie.

9.       Átmeneti rendelkezés

          A módosító törvénynek az Eho-tv.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.

 Ha a természetes személy a kifizetõnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendõ egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felsõ határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a 9 millió forintot, 2009-re vonatkozóan nem kell az Eho-tv. 11/A. §-ának (2) bekezdése szerinti eho hat százalékát (plusz összegként) bevallani és megfizetni.

2009-ben kezdõdõ, naptári évtõl eltérõ üzleti év esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni eho-fizetési kötelezettségre az Eho-tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Az Eho-tv. 11/A. §-a (4) bekezdésének a módosítása szerint: nem kell az egészségügyi hozzájárulást – a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetekhez kapcsolódóan – a magánszemélynek bevallania, ha a kifizetõ az ehót levonta, és a magánszemély az Szja-tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

10.     Hatályát veszti [Eho.tv. 4. §-ának (5) bekezdése]

A költségkülönbözet utáni egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Ha a magánszemély önálló tevékenység címén vagy költségtérítésként megszerzett jövedelme adóelõlegének a megállapításakor nagyobb költségrõl nyilatkozott, mint amilyennel utóbb, az adóbevallásában ténylegesen el tudott számolni, a jövedelemkülönbözet után 11 százalékos ehót kellett fizetnie és bevallania. Ezt az elõírást törölték, mert ezt a különbözetet az Szja-tv. elõírása szerint 39 százalékos bírság terheli.

VIII. Az adózás rendje [Art.]

Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi  XCII. törvényt 2010. január 1-jétõl módosító kiegészítõ elõírásokat – többek között –

-        a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény,

-        az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló 2009. évi CX. törvény,

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni  cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvény,

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény tartalmazza.

A hivatkozott törvények legfontosabb módosításai, kiegészítései jellemzõen

-        az adó- és járulékbevalláshoz,

-        a helyi iparûzési adóhoz,

-        a határon átnyúló szolgáltatásokhoz,

-        az áfa visszatéríttetéshez,

-        az egyéni vállalkozóhoz, az egyéni céghez

kapcsolódnak, de tartalmaznak számos – az alkalmazást segítõ – pontosításokat is. 

1.        Adó- és járulékbevallás

1.1.     Az adóbevallás adatainak pontosítása

Az adó- és járulékbevallás adatainak pontosítása [Art. 31. §-a (2) bekezdésének 6., 8., 9., 10., 16., 23. és 25. pontjai, továbbá (6) bekezdése]

Kapcsolódóan a jövedelem adóztatás egyéb törvényi módosításaihoz. Adatot kell – a módosított esetekben – szolgáltatni:

-        a társadalombiztosítási járulék megbontásáról: nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékra;

-        a magánszemély által fizetendõ természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerõpiaci járulék alapjáról, illetve az ilyen jogcímen levont járulék összegérõl;

-        a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék levonás és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás (magánnyugdíjpénztári tagdíj levonás) elmaradása okáról;

-        a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésre került sor, illetve az ezen idõtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetve a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés) alapjáról és összegérõl;

-        a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegérõl;

-        a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkezõ személy után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci) járulék alapjáról és összegérõl, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetõleg a 10 vagy 20 százalékos mértékû kötelezettség alapjáról és összegérõl;

-        a külföldi illetõségû magánszemélynek kifizetett jövedelem összegérõl, és az általános mértékétõl eltérõen levont, le nem vont adó, adóelõleg összegérõl.

Nemleges adókötelezettségrõl nem lehet elektronikus ûrlapon nyilatkozni soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában „a 15 vagy 25 százalékos mértékû kötelezettség” szövegrész helyébe „a 10 vagy 20 százalékos mértékû kötelezettség” szövegrész lépett 2009. július 9-ével. Az Art. 31. §-ának (5) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig” szövegrész lép 2010. január 1-jével, amelyet a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó adómegállapítás során kell alkalmazni.

Hatályát veszti az Art. 31.§-a (2) bekezdésének 25. pontja (munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulékalap), (1) bekezdésének elsõ mondatában az „és az iparûzési adóról” szövegrész.

Adó- és járulékbevallás adatainak a pontosítása [Art. 31. §-a (2) bekezdésének 3., 15., 24., 26. pontjai]

A NYENYI-lapos adatszolgáltatás csak akkor szüntethetõ meg, ha a nyugdíjbiztosítási szervek e nélkül is hozzájutnak a biztosítottak éves konszolidált nyugdíjjárulék bevallási adataihoz. Ez esetben továbbra is a nyugdíjbiztosítási szervek rendelkezésére fognak állni a nyugellátás biztonságos megállapításához szükséges adatok. Ahhoz, hogy az adóhatóság a megfelelõ adatokat biztosíthassa az ONYF részére, meg kell teremteni a NYENYI-lapok és az adó- és járulékbevallásban teljesítendõ adatszolgáltatás teljes egyezõségét. Ezt szolgálja a 3. és 15. pont módosítása.

Amennyiben a hatályos szabályozásnak megfelelõen a kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozó az adóév egészére azt választotta, hogy a minimum járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, úgy jelenleg nem áll az állami adóhatóság rendelkezésére olyan információ, amelynek alapján az egyidejûleg társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó esetében teljességvizsgálatot végezhetne. Hasonló a helyzet akkor is, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja. Annak érdekében, hogy az adóhatóság a jövõben teljes körûen vizsgálni tudja ezen egyéni vállalkozók, illetve egyidejûleg több gazdasági társaságban személyesen közremûködõ tagok tekintetében is a járulékbevallási és fizetési kötelezettség megtörténtét, módosították a 24., illetve 26. pont szerint az adatszolgáltatást.

A 24. pont korábbi szövege elhagyásra kerülhetett, mert a felszolgálási díj minõsítése 2010. január 1-jétõl megváltozik.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezõ személy foglalkoztatásával kapcsolatos adatszolgáltatás helyett a következõ rendelkezés lépett hatályba [Art. 31. § (2) bekezdésének 27. pontja]:

Az a munkáltató, amely a tárgyhónapban az egyszerûsített foglalkoztatásáról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerûsített foglalkoztatás napjára (napjaira) fizetett (nettó) munkabér – a  hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és  a foglalkoztatás napját (napjait).

1.2.  Helyi adó bevallása [Art. 32. §-ának új (5) bekezdése]

Ha az építményadó, illetve a telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásában fel kell tüntetnie – az adóév elsõ napjának megfelelõ állapot szerint – a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét) és az egyes tagokat megilletõ tulajdoni részesedés arányát.

2.     Az adó megfizetése

2.1.   A tulajdonos felelõssége [Art. 35. §-ának új (7) bekezdése]

Az egyes nagyértékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló törvény alapján, ha a vagyoni értékû jog jogosítottja, mint adóalany adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és vele szemben a végrehajtás sem vezet eredményre, az adótartozást a tulajdonosnak kell tulajdoni hányada arányában megfizetni. Mivel egy ilyen kötelezettség elõírása csak határozattal lehetséges, a módosítás kiegészíti az Art. rendelkezéseit, mely szerint az állami adóhatóság a tulajdonos adófizetési kötelezettségérõl határozatot hoz.

2.2.     Adótartozás átvállalása [Art. 36. §-ának (3) bekezdése]

            Hatályba lépett: 2009. július 9-én, a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell.

A hatályos elõírások szerint az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A kezességvállalásra bizonyos esetekben nincs lehetõség. Ezért, ha a tartozásátvállalónak különösen méltányolandó érdeke fûzõdik hozzá, a tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható. Az adóhatóság ez esetben is csak akkor járul hozzá a tartozásátvállaláshoz, ha a tartozás megfizetése az átvállaló személyében biztosított.

2.3.  Közbeszerzéshez kapcsolódó elõírások [Art. 36/A. §-ának új (9) bekezdése]

A 36/A. § rendelkezéseit – 2009. július 9-tõl – nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követõen keletkezett. Ez a rendelkezés 2010. július 1-jével hatályát veszti, amelyet a 2009. július 9-ét követõen teljesítendõ kifizetésekre kell alkalmazni.

3.       Adatszolgáltatás

3.1.   Az állami adóhatósághoz, illetve az állami adóhatóság adatszolgáltatása [Art. 52. §-a (4) bekezdésének új u) pontja, (7) bekezdése b) pontjának ba)-bb és bd) alpontjai, továbbá d) pontja és új h) pontja]

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is adatokat szolgáltat az állami adóhatósághoz.

Elhagyásra kerül a Start kártyákkal összefüggõ adóhatósági adatszolgáltatás az ONYF részére, és módosult az adatszolgáltatás az egészségbiztosítási szerv részére.

Amennyiben az önellenõrzés vagy az adóhatósági ellenõrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követõ hónap utolsó napjáig az Art.-ben megjelölt összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a nyugdíjbiztosítási szerv részére.

Az állami adóhatóság magán-nyugdíjpénztáranként összesítve az adó- és járulékbevallásban feltüntetett a magánnyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó adatokról, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjbeszedési számlákon nyilvántartott tárgyhavi pénzforgalmi adatokról a bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig elektronikus úton hivatalból adatot szolgáltat a PSZÁF részére.

Az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap részére az adatszolgáltatást magánszemélyenkénti bontásban teljesíti, azzal, hogy a bevallott nyugdíjjárulék alap meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felsõ határt, akkor az erre vonatkozó adatot a nyugdíjjárulék-fizetési felsõ határig adja át. 

Az állami adóhatóság szolgáltatja

-        az állami foglalkoztatási szerv részére,

-        a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv, illetve magánnyugdíjpénztár részére

az adó- és járulékbevallások meghatározott adatait.

4.      Hatáskör

4.1.       A vámhatóság hatáskörébe tartozik [Art. 79. §-a (1) bekezdésének új i) ponjta]

2008. január 1-jétõl a vámhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggõ adóhatósági feladatokat. Ezért a vámhatóság hatáskörébe tartozó adókötelezettségekrõl szóló felsorolást kiegészítették ezen adónemmel is.

Ez a rendelkezés 2009. 11. 17-én hatályba lépett.

4.2.    Hatáskör az ellenõrzési eljárásban [88/A. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének új e) pontja]

A hatályos szabályozás alapján kizárólag az állami adóhatóság esetében van lehetõség arra, hogy a legnehezebben követhetõ, felderíthetõ, valamint a szerteágazó, bonyolult ügyekben – elnöki döntés alapján – az illetékes területi igazgatóság helyett az ilyen ügyek felderítésére kijelölt, jelentõs tapasztalattal és speciális szakértelemmel bíró revizori állománnyal rendelkezõ igazgatóság járjon el. Mivel a költségvetési érdekeket súlyosan sértõ, bonyolult és szerteágazó ügyek gyors, hatékony felderítése a vámhatóság által elvégzendõ adóellenõrzések során is kiemelt jelentõséggel bír, indokolt a központosított ellenõrzés intézményének a kiterjesztése a vámhatóságra is.

A kiegészítés annak érdekében történt, hogy a jövedéki adózatáshoz kapcsolódóan a szakmai tevékenységet minél szélesebben lefedõ körben elrendelésre kerülhessen központosított ellenõrzés. 

5.      Helyi adóhoz kapcsolódóan

5.1.       A helyi iparûzési adót érintõ adózási feladatok [Art. 17. §-ának új (15) bekezdése, 1.és 2. számú melléklete]

A helyi iparûzési adót érintõ adóztatási feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe kerülnek át, az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a helyi iparûzési adókötelezettség keletkezését, illetve megszûnését a helyi iparûzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével, a tevékenység megkezdésétõl, illetve megszûnésétõl számított 15 napon belül.

Ezt a bejelentést az iparûzési tevékenységet ideiglenes vagy alkalmi jelleggel folytatónak is az adóköteles tevékenysége megkezdése elõtt, de legkésõbb a tevékenység megkezdésének napján kell  megtennie.

Ezen új elõíráshoz kapcsolódóan pontosításra került az Art. 19. §-ának (2) bekezdése, elmaradt belõle a helyi iparûzési adóra való hivatkozás.

Az adózónak

-        a helyi iparûzési adóelõleg-kiegészítés összegérõl a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig,

-        a helyi iparûzési adóról az adóévet követ év május 31-éig

kell bevallást tennie.

A helyi iparûzési adóelõleget az adózó félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg.

Az iparûzési adóelõleget a várható éves fizetendõ adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni, ha a társasági adóelõleg kiegészítésére is kötelezett az adózó.

Az ideiglenesen (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparûzési adót legkésõbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

A vállalkozó a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követõ év május 31-éig fizeti meg, illetve ettõl az idõponttól igényelheti vissza.

5.2.      Helyi iparûzési adóbefizetések elszámolása [Art. 43. §-ának új (10)-(12) bekezdése, továbbá új 43/A. és 43/B. §-a]

A helyi iparûzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatok állami adóhatósági hatáskörébe kerülésével az adózónak a helyi iparûzési adófizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által megnyitott egyetlen helyi iparûzési adó számlára kell teljesítenie akkor is, ha több telephellyel rendelkezik, és így több önkormányzat jogosult a bevételre. A helyi iparûzési adóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot is az állami adóhatóságnál megnyitott külön számlára kell megfizetni.

Az állami adóhatóság az adókötelezettséget és a befizetést a bevallásban (határozatban) megállapított összes adó és az önkormányzatokat megilletõ adó arányában a bevételre jogosult települési önkormányzatok között felosztja, és a kötelezettségeket és a teljesítéseket az adózó adószámláján önkormányzatonként kimutatja. A befizetés összegét a teljesítéstõl számított 30 napon belül osztja fel, és a felosztást követõen öt napon belül utalja át az arra jogosult önkormányzatok részére. Ha az adóhatóság az átutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal megegyezõ mértékû kamatot fizet.

Ha az adózó az õt terhelõ iparûzési adókötelezettségénél kevesebb adót fizet be a helyi iparûzési adó számlára (ez egyösszegû befizetést jelent, nincs önkormányzatonként megcímkézve), az állami adóhatóság a befizetés összegét a települési önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékességû tartozások esetén a tartozások arányában osztja fel, számolja el.

Ha az adózó a kötelezettségeinél nagyobb összeget fizet be az iparûzési adó számlára, ami miatt túlfizetése lesz, a túlfizetés összege nem kerül az önkormányzatok között felosztásra, az a számlán marad az adózó rendelkezéséig, illetve a késõbb keletkezõ helyi adótartozásra történõ elszámolásig.

A befizetések elszámolásánál elõfordulhat, hogy az adózó önellenõrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparûzési adót érintõ ellenõrzése következtében megváltozik a felosztási arány és valamely települési önkormányzatnak helyi iparûzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, más önkormányzat pedig további iparûzési adóbevételre lesz jogosult. Mivel az állami adóhatóság a befolyt iparûzési adót folyamatosan utalja át a jogosult önkormányzat részére, egy késõbbi, a már átutalt összeget érintõ változás esetén egyes önkormányzatoknak további átutalást kell teljesíteni, és lesznek olyan önkormányzatok, amelyektõl vissza kell követelni a fizetett adó összegét vagy annak egy részét. Ennek a sajátos eljárási rendjét tartalmazza a kiegészítés.

A kiegészítõ elõírás szerint, ha az adózó önellenõrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparûzési adót érintõ ellenõrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparûzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidõ kitûzésével felhívja az önkormányzatot a helyi iparûzési adó-különbözet visszafizetésére. Ha a 30 napos határidõ eredménytelenül telik el, az állami adóhatóság az önkormányzat költségvetési számlájával szemben hatósági átutalási megbízást bocsát ki. Ha ez az intézkedés részben vagy egészben eredménytelen, az állami adóhatóság a következõ kiutaláskor a vissza nem fizetett összeget beszámítja. 

Az állami adóhatóság az adózó által bevallott elõleg összegét az elõlegfizetés esedékességét megelõzõ munkanapon átutalja a települési önkormányzatnak.

Az állami adóhatóság az adóévet megelõzõ évre az adózó által bevallott helyi iparûzési adó, valamint az adóévre bevallott és megfizetett helyi iparûzési adóelõleg különbözetének összegét az adóévben benyújtandó helyi iparûzési adóelõleg-kiegészítésrõl szóló bevallás esedékességét megelõzõ napon átutalja az önkormányzatnak.

Ha a bevallás alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megilletõ helyi iparûzési adóelõleg-kiegészítés összege eltér a korábban kiutalt adóelõleg-kiegészítés összegétõl, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet rendezésérõl.

Az állami adóhatóság az adóévet megelõzõ évi helyi iparûzési adóbevallás alapján a települési önkormányzatonként nettó módon megállapított pozitív elõjelû  elszámolási különbözetet a bevallás esedékességét megelõzõ napon utalja át a jogosult települési önkormányzatnak.

Ha az adózó helyi iparûzési adóbevallása alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megilletõ helyi iparûzési adó összege eltér a korábban kiutalt adó összegétõl, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet rendezésérõl.

A helyi iparûzési adót érintõen az adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell megállapítani [Art. 106. §-ának (1) bekezdése].

5.3.        Adatszolgáltatás a helyi adónál [Art. 52. §-ának új (18)-(22) bekezdése]

Az önkormányzat az állami adóhatóság részére adatokat szolgáltat, ha a helyi iparûzési adót megállapító önkormányzati rendeletét módosította, vagy a helyi iparûzési adót rendelettel bevezette, illetve megszüntette.

Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság részére adatokat szolgáltat az illetékességi területén az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparûzési tevékenység kezdetének és befejezésének idõpontjáról, továbbá az általa ismert, a helyi iparûzési adó megállapításához szükséges adatokról.

A helyi iparûzési adót mûködtetõ önkormányzatokat az állami adóhatóság a kincstári azonosítószám alapulvételével képzett technikai azonosító számon tartja nyilván. Az érintett önkormányzatok egyértelmû azonosítása érdekében szükséges, hogy az önkormányzati adóhatóság a helyi iparûzési adóval kapcsolatos iratokon a kincstári azonosítószámot feltüntesse.

Amennyiben az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak felróható okból nem képes  határidõben átutalni a települési önkormányzatot megilletõ összeget, úgy az ebbõl eredõ kárt  az érintett önkormányzatnak kell viselnie.

A helyi iparûzési adót körjegyzõség esetén is a körjegyzõséghez tartozó egyes települési önkormányzatok külön-külön mûködtetik. A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy a körjegyzõség esetén is települési önkormányzatonként kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.

5.4.        Hatáskör a helyi adónál

5.4.1.      Az állami adóhatóság hatásköre [Art. 72. §-ának (3) bekezdése, új (4) bekezdése]

A helyi iparûzési adóval összefüggõ hatáskör átadásokhoz kapcsolódóan a hivatkozó elõírás kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a települési (a fõvárosban a fõvárosi) önkormányzatot megilletõ helyi iparûzési adó követelések tekintetében hitelezõként, továbbá ezen követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.

5.4.2.      Az önkormányzati adóhatóság hatásköre [Art. 81. §-ának a) pontja, 82. §-ának (1) bekezdése]

Az önkormányzati adóhatóság jár el a helyi iparûzési adó kivételével a helyi adók ügyében, az az önkormányzat, amelyik a helyi adót bevezette.

5.5.        Fizetési könnyítés [Art. új 133/B. §-a]

Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott helyi iparûzési adót érintõ fizetési könnyítés engedélyezése vagy annak az elutasítása elsõ fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik.

A fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatsághoz kell elõterjeszteni. Az állami adóhatóság – érdemi vizsgálat nélkül – a kérelmet megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, tájékoztatva azt a helyi iparûzési adóról, bírságról, pótlékról.

Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemben vizsgálja és 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozattal értesíti az állami adóhatóságot álláspontjáról, részletesen indokolja a fizetési könnyítés feltételeit vagy az elutasítás okait, a kérelem elbírálásához szükséges és az általa feltárt tényállást. Az állami adóhatóság – az önkormányzati nyilatkozat alapján – az elsõ fokú határozatot 15 napon belül kiadmányozza.

Az önkormányzati adóhatóság rendelkezésére álló határidõ jogvesztõ, ennek elmulasztása esetén a kérelem elbírálására az állami adóhatóság jogosult.

Az elsõ fokú határozat ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, nincs kötve az önkormányzati adóhatóság nyilatkozatához.

Ha az adózó a fizetési könnyítés iránti kérelmet az önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be, az önkormányzati adóhatóság errõl értesíti az állami adóhatóságot, az intézkedik a végrehajtás felfüggesztésérõl, és tájékoztatja az önkormányzatot a nála nyilvántartott helyi iparûzési adóról, bírságról, pótlékról.

Ha az önkormányzati adóhatóság fizetési könnyítést engedélyez és a fizetési könnyítéssel érintett tartozás összegét az állami adóhatóság elõlegként átutalta az önkormányzatnak, az állami adóhatóság intézkedik az érintett tartozás visszakövetelése érdekében.

5.6.    Adómérséklés [Art. új 134/A. §-a]

Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott

-        a magánszemélyt terhelõ helyi iparûzési adótartozás és az ezzel összefüggésben megállapított bírság- és pótléktartozás,

-        a nem magánszemély adózót terhelõ, a helyi iparûzési adóhoz kapcsolódó bírság- és pótléktartozás

mérséklése (elengedése) elsõ fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik.

Az elengedés (mérséklés) iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell elõterjeszteni. Az állami adóhatóság – érdemi vizsgálat nélkül – a kérelmet 5 napon belül megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, tájékoztatva azt a helyi iparûzési adóról, bírságról, pótlékról.

Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemben megvizsgálja és 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozattal értesíti az állami adóhatóságot álláspontjáról.

Egyebekben a fizetési könnyítésnél leírtakat kell figyelembe venni.

6.         Határon átnyúló szolgáltatások

6.1.      Az áfa-kötelezettség bejelentése [Art. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja, (5)-(9) bekezdése]

A 2008/8/EK áfa-irányelv szerint a Közösségen belüli határon átnyúló szolgáltatásokról is összesítõ nyilatkozatot kell benyújtani. Ehhez az szükséges, hogy az ilyen típusú szolgáltatásnyújtással érintett adózók közösségi adószámmal rendelkezzenek.

A módosítás elõírja a közösségi adószám igénylése iránti kötelezettséget a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetére is.

A módosítás terminológiai pontosításként átvezeti a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany fordulatot, és ezt alkalmazza az összesítõ nyilatkozatra vonatkozó 8. számú mellékletben is.

A módosítás az Áfa-tv. 20. §-ának új (7) bekezdéséhez kapcsolódóan rendelkezik arról, hogy az adózó az Áfa-tv. ezen rendelkezésének (Közösségen belüli beszerzés) alkalmazását utólag, az ezen rendelkezéssel érintett elsõ Közösségen belüli beszerzés teljesítését követõ hónap 20. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz.

Ha az eva-alany  az EK más tagállamában illetõséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, szolgáltatást  nyújt vagy tõle szolgáltatást vesz igénybe, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a  szolgáltatás igénybevételét megelõzõen köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól.

6.2.             Összesítõ nyilatkozat benyújtása [Art. 175. §-ának (9) bekezdése]

          Az áfa-irányelv alapján az összesítõ nyilatkozatot az adózók elektronikus úton terjeszthetik elõ a tagállami adóhatósághoz, egyrészt az adózók adminisztratív terheinek csökkentése, másrészt az adócsalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében.

          Az Art. hatályos rendelkezései szerint a havi adó- és járulékbevallásra kötelezett adózók ezen bevallásukat és ezen kívül valamennyi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik.

          A havi adó- és járulékbevallásra nem, de összesítõ nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók a módosítás alapján, az összesítõ nyilatkozat benyújtásának elektronikus útra terelését követõen az összesítõ nyilatkozaton kívüli valamennyi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket is elektronikus úton kötelesek teljesíteni.

6.3.      Kereskedelmi kapcsolat [Art. 178. §-ának új 34. pontja]

          Normaszöveg szerkesztési okból ide került a kereskedelmi kapcsolat fogalma. A módosítás abban áll, hogy a normaszöveg a korábbi korlátozó rendelkezéshez képest bármely szolgáltatásnyújtást/igénybevételt e fogalom körébe sorol.

Ez szerint a kereskedelmi kapcsolat: a termékbeszerzés és termékértékesítés – ide értve az Áfa-tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is -, valamint a szolgáltatásnyújtás és igénybevétel.

6.4.           Összesítõ nyilatkozat [Art. új 8. számú melléklete]

          6.4.1.        Nyilatkozat-tételi kötelezettség

Az áfa-alany nyilatkozik:

a)           az állami adóhatóság által megállapított közösségi adószámáról,

-        az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti ügylet [Közösségen belüli termékértékesítés az Áfa-tv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint] teljesítése esetén az áfa-alanynak azon tagállam hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett;

b)                  a vevõ és az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybevevõ közösségi adószámáról;

c)                  az EK más tagállamában adószámmal rendelkezõ beszerzõ részére teljesített, az Áfa-tv. 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése hatálya alá tartozó [Közösségen belüli adómentes] termékértékesítésrõl; 

d)                  az EK más tagállamában adószámmal rendelkezõ beszerzõ részére teljesített azon termékértékesítésrõl, amelyet részére az Áfa-tv. 52. §-ának megfelelõ Közösségen belüli beszerzésként értékesítettek (háromszögügylet), valamint az EK más tagállamában illetõséggel bíró közösségi adószámmal rendelkezõ értékesítõtõl megvalósított azon termékbeszerzésrõl, melyet részére az Áfa-tv. 52. §-ának megfelelõen teljesítettek;

e)                  az EK más tagállamában adóalany vagy adószámmal rendelkezõ áfa-alanynak nem minõsülõ jogi személy részére teljesített, az Áfa-tv. 37. §-ának a hatálya alá esõ azon szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevõ, a beszerzõ az adófizetésre kötelezett;

f)                    az EK más tagállamában adószámmal rendelkezõ adóalanytól megvalósított termékbeszerzésrõl, illetve azon szolgáltatás igénybevételérõl, amely után beszerzõként, igénybevevõként adófizetésre kötelezett;

g)                  a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek áfa nélkül számított összesített ellenértékérõl beszerzõkénti, igénybevevõkénti (értékesítõkénti, nyújtókénti) részletezésben, illetve az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékérõl;

h)                  az Áfa-tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegérõl.

6.4.2.    Az összesítõ nyilatkozat gyakorisága

            Az összesítõ nyilatkozatot a havi bevallók havonta, a negyedéves bevallók negyedévenként az áfa-bevallással egyidejûleg – és a bevallással egyezõ módon, elektronikus úton – nyújtják be az állami adóhatósághoz.

Ha az áfa-alany bevallási gyakorisága az Art. 1. számú mellékletében foglaltak szerint változik, az összesítõ nyilatkozat elõterjesztésének határideje ezt a változást követi.

Az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítõ nyilatkozatról havi gyakoriságra kell áttérnie, ha az Áfa-tv. 89. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelõ termékértékesítés [Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és termékbeszerzés] tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 100.000 eurónak  megfelelõ pénzösszeget. Ez esetben

-           az áttéréssel érintett idõszakra vonatkozó összesítõ nyilatkozatot a tárgynegyedév elsõ napjától az értékhatár meghaladása hónapjának utolsó napjáig tartó idõszakról (törtnegyedévrõl), az ezen idõszakot követõ hónap 20. napjáig kell benyújtani;

-           a forintra történõ átváltásra az átváltási árfolyamról szóló 256. §-t kell alkalmazni.

A 100.000 eurós küszöbérték miatt havi gyakoriságról az adózó újra negyedéves gyakoriságra térhet át, ha a gyakoriságváltást követõ négy naptári negyedév egyikében sem lépte át ismét a 100.000 eurós határt, feltéve, hogy a havi összesítõ nyilatkozattételi kötelezettségét a havi bevallás gyakorisága nem indokolja.

6.4.3.       Speciális bevallásra kötelezettek

-        a közösségi adószámmal rendelkezõ, áfa-alanynak nem minõsülõ jogi személy,

-        a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany,

-        az alanyi adómentességet választó adóalany,

-        a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany,

-        az eva alany

a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekrõl havonta összesítõ nyilatkozatot nyújt be, az ügylet teljesítését követõ hó 20. napjáig.

6.4.4.        Speciális összesítõ nyilatkozat

            A 6.4.1. és 6.4.3. pontokban részletezett közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekrõl (összegekrõl) arra az idõszakra vonatkozóan kell összesítõ nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett (vagy adómentes ügylet esetén „keletkezett volna”), illetve az adóalap utólagos korrekciója esetén akkor, amikor a terméket beszerzõ személy az utólagos korrekcióról, annak összegérõl az Áfa-tv. 77. §-a szerint értesítést kapott.

Ha a közösségi adószám megállapítása miatt vagy más okból az adóalany évesrõl negyedéves vagy havi, illetve negyedévesrõl havi bevallásra tér át, és a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett idõszak tekintetében keletkezik, az összesítõ nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejûleg nyújtja be.

6.4.5.     Összesítõ nyilatkozathoz kapcsolódó egyéb rendelkezések

Nem kell összesítõ nyilatkozat

Arra az idõszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott, nem kell összesítõ nyilatkozatot tennie.

Jogkövetkezmény

Az összesítõ nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minõsül.

Elõterjesztése

Az összesítõ nyilatkozatot az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus ûrlapon, elektronikus úton terjeszti elõ az állami adóhatósághoz.

Az összesítõ nyilatkozattal kapcsolatban euróban meghatározott összegek átváltására az Áfa-tv. 256. §-a szerinti átváltási szabályát kell alkalmazni.

Adószám

Az EK érintett tagállamában áfa-fizetésre kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosításra szolgáló olyan betûbõl és/vagy számból álló jel, amely az érintett tagállam joga szerint tartalmában megfelel az áfa-irányelv követelményeinek.

6.4.6.   Eltérõ alkalmazás

Az Art. újonnan megállapított

-        22. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 22. §-ának (5)-(9) bekezdése (6.1. pont, az áfa-kötelezettség bejelentése),

-        178. §-ának 34. pontja (6.3. pont, kereskedelmi kapcsolat)

a módosító törvény kihirdetését követõ 8. napon hatályba lép azzal, hogy ezen rendelkezéseket a 2009. december 31. napját követõen elõterjesztett kérelmekre, bejelentésekre  kell alkalmazni. Az adózó a közösségi kapcsolat keretében nyújtott vagy igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó elõzetes kérelmet, bejelentést ezen rendelkezések hatálybalépésének napjától elõterjesztheti az állami adóhatósághoz, amely alapján az állami adóhatóság a közösségi adószámot 2010. január 1-i hatállyal állapítja meg.

6.4.7.   Kapcsolódó pontosítás

-        a 22. § (4) bekezdésében az „a mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany” szövegrész helyébe az „a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany” szövegrész lép;

6.4.8.   Art. 1. számú melléklete

Az összesítõ nyilatkozat benyújtására kötelezettek körére, a nyilatkozat tartalmára, gyakoriságára vonatkozó rendelkezéseket egységesen a 8. számú melléklet tartalmazza. Ennek megfelelõen az Art. bevallási határidõkrõl szóló 1. számú mellékletének kizárólag az összesítõ nyilatkozatról szóló I/B/3/d. pontját a módosítás hatályon kívül helyezi, emellett az I/B/3/e. pontban az összesítõ nyilatkozatra vonatkozó rendelkezést is hatályon kívül helyezi és a bevallási szabályt annyiban módosítja, hogy a speciális bevallási kötelezettséget kiváltó gazdasági eseményt közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletként jelöli meg.

Nem kell bevallást tenni arról az idõszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.

A közösségi adószámmal rendelkezõ, áfa-alanynak nem minõsülõ jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség õt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követõ hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó áfa-fizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejûleg tesz eleget.

7.       Más tagállamban visszatéríttetés érvényesítése

7.1.    Felhatalmazás [Art. 175. §-ának (25) bekezdése]

          Az összesítõ nyilatkozathoz kapcsolódóan felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy rendeletben szabályozza a Magyarországon letelepedett adóalanynak más tagállamban érvényesíteni kívánt visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) részletes tartalmi, formai kellékeit.

7.2.         Visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás [Art. új 9. számú melléklete]

A belföldön letelepedett adóalanynak az EK valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésére vonatkozó, a 2008/9/EK tanácsi irányelv alapján érvényesíthetõ kérelmével kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit a mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

7.2.1.      Belföldön letelepedett adóalany (aki, amely a kérelem elõterjesztésére jogosult)

Belföldön letelepedett adóalany az a személy, aki (amely) abban az idõszakban, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik, az Áfa-tv. alkalmazásában Magyarországon gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

Nem jogosult a visszatéríttetési eljárásban igényt elõterjeszteni az a belföldön letelepedett adóalany, aki (amely) 

-        kizárólag a tevékenység közérdekû vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez,

-        alanyi adómentességet választott,

-        kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minõsül.

7.2.2.     A visszatéríttetés tagállama, idõszaka

A visszatéríttetés tagállama az EK azon tagállama, amelyben a hozzáadott-érték-adót a belföldön letelepedett adóalanyra ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították.

A visszatéríttetési idõszak a visszatéríttetés tagállama által meghatározott idõszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik.

A hozzáadott-értékadó fogalmára az Áfa-tv. 258. §-ának (1) bekezdését és az Áfa-tv. 9. számú mellékletét kell alkalmazni.        

7.2.3.       A visszatéríttetési kérelem benyújtása

Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadott-értékadó

-        visszatéríttetés iránti kérelmét elektronikus úton,

-         a visszatéríttetési idõszakot követõ naptári év szeptember 30-ig,

-        az állami adóhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus ûrlapon,

-        az állami adóhatósághoz nyújtja be.

A kérelemben közölt információkat az adózó az EK bármely hivatalos nyelvén megjelölheti.

A visszatéríttetés tagállama meghatározhatja, hogy a kérelemben foglalt információkat milyen nyelven kell megjelölni. Ez esetben a kérelmet ezen tagállam rendelkezésének megfelelõ nyelven (nyelveken) kell kitölteni.

A kérelem akkor minõsül benyújtottnak, ha azt az elõbbiekben meghatározott formában, a külön jogszabályban meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelõen, az EK valamely hivatalos nyelvén terjeszti elõ az adózó. Ha a visszatéríttetés tagállama elõírja, a tevékenységeket a megfelelõ statisztikai osztályozásnak megfelelõen kell az adózónak a kérelemben megjelölnie.

A benyújtottnak nem minõsülõ kérelem egy olyan „eljárás-kezdeményezési kísérlet”, amelyet az elektronikus kérelem befogadására alkalmas rendszer nem érzékel, nem iktat és arról nem küld elektronikus visszajelzést az adózónak.

A benyújtottsági feltételnek megfelelõ beadvány viszont eljárásjogi értelemben már kérelemnek minõsül, a benyújtás tényérõl és idõpontjáról az állami adóhatóság a kérelmezõnek elektronikus visszaigazolást küld.

A melléklet szerinti elektronikus eljárás a magyar adószámmal rendelkezõ, itt letelepedett adóalany az általa ismert és alkalmazott hazai elektronikus adóeljárási szabályok szerint nyújthatja be a más tagállami adóhatósághoz címzett kérelmét. A kérelem benyújtásához az adóalanynak/képviselõjének személyes eljárást igénylõ okmányirodai regisztrációval kell rendelkeznie. Ha a magyar adóalany más tagállamban – így különösen a visszatéríttetés tagállamában letelepedett – képviselõt kíván már az eljárás magyarországi szakaszában is igénybe venni, a képviselõnek a hazai szabályok szerint kell regisztrálnia.

7.2.4.      A visszatéríttetési kérelem elutasítása

Az állami adóhatóság a benyújtás napját követõ 15 napon belül a kérelmet csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a kérelmezõ megfelel-e a 7.2.1. pontban leírt adóalanyisági feltételeknek. Ha a kérelmezõ nem felel meg az adóalanyisági feltételnek, vagy kizáró feltétel áll fenn, a kérelmet az állami adóhatóság elutasítja, errõl az adózót elektronikus úton értesíti.

Az adóalanyisági feltételeken kívül más okból a kérelmet az állami adóhatóság nem utasítja el, hiánypótlásra felhívásnak, az eljárás felfüggesztésének az elsõfokú eljárásban nincs helye.

7.2.5.      A visszatéríttetési kérelem továbbítása

Ha az adóalanyisági feltétel teljesül, az állami adóhatóság a kérelmet a vonatkozó irányelvben meghatározott kommunikációs útvonalon továbbítja a visszatéríttetés tagállamának.

Ha az adózó az állami adóhatóság nyilvántartása szerint megfelel az adóalanyisági feltételeknek, de a visszatéríttetési idõszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, ezen tényrõl és az adószám törlésének – az új adószám megállapításának – idõpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejûleg, elektronikus úton tájékoztatja.

A kérelem továbbítása ellen jogorvoslati eljárásnak kérelemre nincs helye.  

Ha az adóhatóság a kérelem továbbítását követõen – az adó-megállapításához való jog elévülési idején belül – hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem továbbítása jogszabályba ütközött, errõl elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállamának illetékes hatóságát és ezzel egyidejûleg az adózót is.

7.2.6.    Kiigazítási kérelem

Ha a kérelmet az érkeztetésrõl szóló elektronikus értesítést követõen az Áfa-tv. elõzetesen felszámított áfa megosztása arányának változása alapján módosítani szükséges, a kiigazítást az adózó a következõ évben ugyanazon tagállamhoz címzett visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az un. kiigazítási nyilatkozatban érvényesítheti.

A kiigazítási nyilatkozat formájára, elõterjesztésének módjára, a nyelvi követelményekre, benyújtottságára a visszatéríttetési kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A benyújtottnak minõsülõ kiigazítási nyilatkozatot az állami adóhatóság nem vizsgálja, azt haladéktalanul elektronikus úton továbbítja a kérelemben megjelölt visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának, a kérelmezõ részére pedig elektronikus úton visszaigazolja a kiigazítási kérelem benyújtásának idõpontját, tényét.

7.2.7.