Adózási információk
Mérlegképes oktatás
Szakmai felkészítő
INFORMÁCIÓK MEGYÉNKÉNT
Hasznos információk
E-beszámoló
Egyesületi élet
ELÉRHETŐSÉGÜNK
| Központi iroda | |
| Tel.: |
315-1251, 315-1252 |
| Fax.: | 315-1251 |
| @: | mszsze@t-online.hu |
| Cím: | 1024 Budapest Margit krt. 7. III. em 5. |
|
Varga Zsuzsanna úrnő
főosztályvezető részére
Pénzügyminisztérium
Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
Budapest
Tárgy:A könyvelők pénzmosás elleni módosított mintaszabályzatának észrevételezése.
Tisztelt Főosztályvezető Úrnő!
Általános észrevétel
A tárgy szerinti mintaszabályzat ismételten közvetett módon eljutott a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületéhez is. A könyvelői szakma érdekeinek a figyelmen kívül hagyását jelenti az, hogy a könyvelők széles körét magában foglaló Egyesülethez a könyvelőket közvetlenül érintő mintaszabályzat csak közvetett módon juthatott el. Különösen akkor, amikor a mintaszabályzat kötelezően – az eddigieken túlmenően – feladatokat határoz meg a könyvviteli szolgáltatást végzők számára, azoknak, akik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a legkevesebbet tehetik.
A tárgy szerinti mintaszabályzat – a korábbihoz képest – lényegében nem változott, a 2009. június 16-i kelettel megküldött észrevételeinkből gyakorlatilag semmit sem vettek figyelembe.
A mintaszabályzat összeállítói nem vették figyelembe a könyvviteli (könyvelői) szolgáltatást végzők sajátos helyzetét, amely alapvetően abból következik, hogy az ügyfél sohasem természetes személy. A könyvelő és az ügyfél helyett az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy közötti megbízási (és nem a Ptk. szerinti vállalkozási) szerződés alapján a könyvelő arra vállal kötelezettséget, hogy a nem természetes személy ügyfele és a harmadik személyek közötti ügyleti megbízások bizonylatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítse, jellemzően a gazdasági esemény megtörténtét követően, 3-4 héttel később. A könyvelők ügyfeleinek a harmadik személyekkel kötött ügyleti megbízásaira viszont a Pmt. hatálya nem terjed ki. A mintaszabályzatból az következik, hogy a könyvelőnek az ügyfél ügyfeleit kellene – ha közvetett módon is, a figyelembe veendő szempontokból ez következik – átvilágítania, amire nincs (és nem is lehet!) törvényi felhatalmazása.
Itt jegyzem meg, a könyvelő számára megalázó a mintaszabályzat stílusa, fogalmazása. Azok a törvények, jogszabályok, belső szabályzatok, amelyek alapján a feladatát ellátja, egyike sem fogalmaz egyes szám első személyben, büntetőjogi nyilatkozat formájában, pedig azok is kötelezőek.
A könyvelő is ember, aki becsületesen végzi a szakmai munkáját, nem lehet őt megalázni olyan szövegfogalmazással, mint amilyent a mintaszabályzat tartalmaz sorozatban.
Zavaróak az apró betűs megjegyzések! A mintaszabályzat az által lesz minta, ha tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek alapján a könyvelőnek döntenie kell, vagy amelyekre a könyvelőnek figyelemmel kell lennie.
Részletes észrevételek
1. Törölni kell a mintaszabályzat egészében „illetve vállalkozási” szövegrészt, hiszen a könyvviteli szolgáltatás végzése, a könyvviteli tevékenység ellátása során a könyvelő nem arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott, munkával elérhető eredmény elérése érdekében fejtse ki tevékenységét és annak eredményeként terméket adjon át, vagy szolgáltatást nyújtson a megrendelőnek. Ebből következően a könyvelő felelőssége sem azonos a – Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján – vállalkozó felelősségével.
2. Egyes szám első személy helyett általános megfogalmazás kell, a mintaszabályzat végén hatályba léptető rendelkezés, és a könyvelő, a könyvelő alkalmazottainak a nyilatkozata a szabályzatban foglaltak megismerésére vonatkozóan.
3. A szabályzat céljához kapcsolódóan megjegyzés: a könyvelőn keresztül az ügyfélnél semmiféle pénz nem áramlik (még az őt megillető díj is csak nehezen).
4. A II. rész felsorolás utáni felvezető szövege azt sugallja, mintha a könyvelőnek más feladata nem lenne, mint az ügyfél és az ügyfél ügyfeleinek az ügyleteit felülvizsgálni és elbírálni a figyelembe veendő szempontok alapján, holott a könyvelőnek nem feladata az ügyfél ügyfeleinek az átvilágítása. Ezért ezen szöveg helyett a következőket javasoljuk:
„A könyvviteli szolgáltatás végzése során a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények valószínűsíthető esetei:”
5. A könyvelői feladatok sajátos jellegéből következik, hogy fogalomként rögzíteni kell:
- mi a könyvelő feladata a számviteli előírások szerint,
- ki a könyvelő ügyfele (nem lehet természetes személy),
- az előbbiek alapján a könyvviteli szolgáltatás esetén az ügyfél adatai nem magánszemélyre vonatkoznak, természetes személy az ügyfél nevében és képviseletében eljáró személy, továbbá az ügyfél tulajdonosának az azonosítását is csak akkor kell elvégezni, ha a tulajdonos természetes személy (a tulajdonos sok esetben nem természetes személy).
6. Az 5. pontban leírtaknak megfelelően (3. oldal első bekezdésének pontosításával) a könyvelő az ügyfél-átvilágítás keretében elvégzi:
- az ügyfél azonosítását,
- az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítását, személyazonosságának ellenőrzését,
- a tényleges – természetes személy – tulajdonos azonosítását.
Felesleges a felsorolásban szereplő többi elem, mivel az üzleti kapcsolat a megbízási szerződésből kiderül és az a megbízás időtartama alatt nem változik, az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) a könyvelői tevékenység során értelmezhetetlen. Hasonló módon korrigálandó a 7. oldal szövege is, a VI. részben.
7. A 4. oldal első bekezdése törlendő, az ügyfél nevében eljáró természetes személy csak 18. éven felüli lehet.
8. A 5. oldal első bekezdésének felvezető szövege pontosítandó:
„Ha a tényleges tulajdonos természetes személy …”
(mivel nem csak természetes személy lehet)
Ennek megfelelően módosítandó az 5. oldal harmadik bekezdése is. Ezen bekezdésből törlendő az a rész, amely szerint a könyvelőnek a tényleges magánszemély tulajdonost közvetlenül kell azonosítania.
Véleményem szerint a természetes személy tulajdonost is csak akkor kell azonosítani, ha többségi tulajdoni hányaddal, illetve többségi szavazati joggal rendelkezik. (Jellemzően nem egy tulajdonosa van az ügyfélnek!)
9. Az V. részben, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseknél nem elegendő a Pmt. 18. §-ára hivatkozni. A könyvviteli szolgáltatás sajátos jellegéből következik, hogy az ott felsoroltak jelentős része a könyvelőre nem értelmezhető, azok lényegében a belföldön nyilvántartásba vett könyvelőkre, könyvvizsgálókra korlátozódnak. Így tételes felsorolást indokolt a mintaszabályzatnak tartalmaznia.
10. Az 1. számú mellékletnek a természetes személy ügyfélre vonatkozó adatai törlendők, a fentebb leírtak miatt.
11. Az 5. számú mellékletben felsoroltak a könyvelőnek soha nem lesznek az ügyfelei, legfeljebb az ügyfél természetes személy tulajdonosai. Hasonló a helyzet a 7. számú mellékletnél is: csak az ügyfél nevében eljáró, az ügyfél képviseletére jogosult természetese személy tud nyilatkozatot adni (a jogi személy nem tud nyilatkozni büntetőjogi felelőssége tudatában).
Összefoglalóan megjegyzem, hogy a véleményezett mintaszabályzat alapján a könyvelők jelentős részének továbbiakban is nehézséget jelent a saját szabályzatának az elkészítése, mert a kötelezővé tett mintaszabályzat nem igazán minta. A mintaszabályzatnak tartalmaznia kellene minden olyan lehetőséget és annak a megoldását, de csak azt, amellyel a könyvelő a tevékenysége során találkozhat, amelyek közül azután kiválasztja azt, amelyik rá vonatkozik. Nyilvánvalóan másként kell fogalmazni ott, ahol a könyvelő gazdasági társaság keretében végzi a tevékenységét, mint ott, ahol egyéni vállalkozóként. (Még ez utóbbi esetben sem kell a feladatokat egyes szám első személyben megfogalmazni!)
Budapest, 2009. szeptember 24.
Üdvözlettel:
dr. Nagy Gábor
elnök |
|
Beállítás kezdőlapnak | | | Hozzáadás a kedvencekhez | | | Észrevételek, kérdések |
