Összeállítás

a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó 2009. évi LXXVII. törvény fontosabb törvénymódosításaiból

I.             Személyi jövedelemadó törvény [Szja-tv.]

II.            Társadalombiztosításról szóló törvény [Tbj.tv.]

III.          Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény [Eho.tv.]

IV.          A foglalkoztatás elõsegítésérõl szóló törvény [Flt.]

V.           Számviteli törvény [Szt.]

VI.          Társasági adótörvény [Tao.tv.]

VII.         Eva-törvény [Eva.tv.]

VIII.        Egyszerûsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény [Ekho.tv.]

IX.          Áfa-törvény [Áfa-tv.]

X.           A jövedéki adóról szóló törvény [Jöt.]

XI.          Az adózás rendjérõl szóló törvény [Art.]

XII.         Helyi adókról szóló törvény [Htv.]

XIII.        Illetéktörvény [Itv.]

XIV.       Szövekezeti törvény [Szöv.tv.]

XV.         A gépjármûadóról szóló törvény [Gjt.]

XVI.       Különadótörvény

XVII.      Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény                 

Budapest, 2009. augusztus 29.

Összeállította:

                                                                                              dr. Nagy Gábor

                                                                                              elnök

I. Személyi jövedelemadó-törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Szja-tv.: 1995. évi CXVII. törvény

1.      Az összevont adóalap és az adó mértéke

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

            Kiegészült az Szja-tv. 1. §-ának (3) bekezdése, mely szerint az adó alapja az adóköteles bevételbõl megállapított, az Szja-tv. rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelõ tételek összege.

            Az alapelvek módosításával, illetve kiegészítésével [Szja-tv. 1. §-ának (7)-(9) bekezdése] egyrészt kiemelésre került, hogy az érvénytelen szerzõdés alapján vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevételekkel eszközölt kiadásokkal összefüggésben teljesíthetõ, illetve teljesítendõ önellenõrzési kötelezettség, illetve lehetõség az adóelõlegre is vonatkozik. Másrészt, mivel a kártérítés, a kárpótlás, a kártalanítás bármely jellegû elmaradt jövedelmet pótolhat, ezért az ilyen jellegû juttatás adókötelezettségét az elmaradt jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. A késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetében azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell az adókötelezettség jogcímét és az adókötelezettséget meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítésére tekintettel a kifizetése, a juttatása történt.

Az Szja-tv. 29-31. §-a lényegesen módosult.

1.1.   Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá esõ valamennyi

- önálló, nem önálló tevékenységbõl származó, valamint

- egyéb bevételbõl megállapított jövedelem, továbbá

-átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezõgazdasági kistermelõi bevételbõl az átalányban megállapított jövedelem,

- és az adóalap-kiegészítés adóalapot növelõ összege.

         Az összevont adóalap részét képezi a külföldrõl származó jövedelem

- nemzetközi egyezmény hiányában, vagy

- ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény lehetõvé teszi.

1.2.   Adóalap-kiegészítés, mint adóalap-növelõ összeg

- az összevont adóalapba tartozó jövedelem – kivéve, ha az adóterhet nem viselõ járandóság – után

=    a Tbj. tv. szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével (27 százalék) megállapított összeg, illetve

=    biztosítási kötelezettség hiányában az Eho-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelõ egészségügyi hozzájárulás mértékével (27 százalék) megállapított összeg.

Az adóalap-kiegészítés összegét az adóbevallásban/munkáltatói elszámolásban az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstõl függetlenül kell megállapítani. 

1.3.   Az adó mértéke

Az összevont adóalapot képezõ jövedelmek (bele értve az adóalap-kiegészítést is) után

- ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka,

- ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka.

2011. január 1-jétõl az adó mértéke:

- ha az összevont adóalap nem haladja meg a 15 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka,

- ha az összevont adóalap meghaladja a 15 millió forintot, 2.550 ezer Ft és a 15 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka.

Az összevont adóalapot képezõ jövedelmek után fizetendõ adót az összevont adóalap után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint megállapított számított adóból a 32-34. §-ok rendelkezéseinek a figyelembevételével kell meghatározni.

1.4.   Külföldön megfizetett adó beszámítása [az Szja-tv. 32. §-át kiegészítõ (3) bekezdés]

Az Szja-tv. 32. §-a (1)-(2) bekezdésének rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított, adóterhet nem viselõ járandóságnak nem minõsülõ jövedelmére kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelõ adót fizetett.

Az (1) bekezdésben kisebb pontosítások. Ezek közül a legjelentõsebb: az átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal történõ elosztásával százalékban kifejezve, két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

2.      Önálló, nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

2.1.   Vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés [Szja-tv. 16. §-ának (4)-(6) bekezdése]

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét. 2010-tõl bevezetésre kerül a kivét-kiegészítés, amely az Szja-tv. alkalmazásában ugyancsak önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül.

Amennyiben a vállalkozói kivét összege nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemzõ kereset éves összegét (a tevékenységre jellemzõ, piaci viszonyoknak megfelelõ díjazást), úgy a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzõ keresetet, kivét-kiegészítésnek, és ezáltal önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül.

Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést – a jövedelemszerzés idõpontjának az adóév utolsó napját tekintve – adóbevallásában állapítja meg és annak az adóalapja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidõig kell  megfizetnie.

Módosult az Szja-tv. 49/C. §-ának (7) bekezdése is. A módosítás szerint a vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításakor a kivét-kiegészítés összegével a vállalkozói osztalékalapot csökkenteni kell.

2.2.   Személyes közremûködõi díj, díj-kiegészítés [Szja-tv. 25. §-ának (1) és (5)-(6) bekezdése]

Nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek minõsül a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közremûködése címén felvett, a társas vállalkozás által költségként elszámolt ellenérték (az u.n. személyes közremûködõi díj). 2010-tõl bevezetésre kerül a személyes közremûködõi díj-kiegészítés, amely az Szja-tv. alkalmazásában ugyancsak nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek minõsül.

Ha az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyesen közremûködõ nem részesül személyes közremûködõi díjban vagy annak éves összege nem éri el a tevékenységre jellemzõ kereset éves összegét, nem önálló tevékenységbõl származó bevétel

- a társas vállalkozás által a személyes közremûködõ számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelõlegként már kifizetett osztalék, de

- legfeljebb ezek együttes összegébõl az a rész, amely a személyes közremûködõi díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzõ kereset éves összegét.

A több társas vállalkozásban személyes közremûködõ magánszemély esetében az elõbbi rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a fõtevékenységre jellemzõ kereset a legmagasabb.

A társas vállalkozás a személyes közremûködõi díj-kiegészítés összegérõl az adóévet követõ év január 31-éig köteles igazolást adni a személyesen közremûködõnek, aki ennek alapján – a jövedelemszerzés idõpontjának az adóév utolsó napját tekintve – a személyes közremûködõi díj-kiegészítés adóalapja után az adót adóbevallásában állapítja meg azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közremûködõi díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelõlegként veszi figyelembe.

Módosult az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege, mely szerint: e törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minõsül osztaléknak az osztalékból megállapított személyes közremûködõi díjkiegészítés).

2.3.   Nem minõsül nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek [Szja-tv. 25. §-a]

- a felszolgálási díj címen megszerzett bevétel.

A nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járáshoz kapcsolódik. A 9 Ft/km-kénti költségtérítés nemcsak a napi utazáskor, de a hétvégi hazautazáskor is fizethetõ, ha a feltételek teljesülnek.

2.4.   A nem önálló tevékenységbõl származó bevétel egésze jövedelem,

kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melybõl levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség .

A törvényben költségtérítés címén meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély nem önálló tevékenységbõl származó jövedelme.

2.5.   Módosult az üzemanyag-megtakarítás címén elszámolható bevétel [Szja-tv. új 27. §-a]

A nem önálló tevékenységbõl származó bevételt az adóalap megállapítása során csökkenti

- az érdekképviseletet ellátó szervezet részére befizetett tagdíj, kamarai tagdíj,

- a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közremûködõ tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármû vezetõjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

Az üzemanyag-megtakarítás meghatározásának módszere, feltételei nem változtak. Törlésre került az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja

3.      Egyéb jövedelem

         Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

3.1.   Az Szja-tv. 28. §-ának új (6) bekezdése szerint egyéb jövedelem, ha nem minõsül bérnek

-    a felszolgálási díj, borravaló,

-    hálapénz vagy más hasonló juttatás

címén a munkavállalónak kifizetett (juttatott) bevétel.

3.2.   Ellenõrzött külföldi adózó [Szja-tv. 28. §-ának módosított (12)-(13) bekezdése, új (22)-(23) bekezdése]

A (12)-(13) bekezdésében az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkezõ jogi személy, egyéb szervezet vagy egyébként az ellenõrzött külföldi társaság helyett az ellenõrzött külföldi adózó megjelölést használja.

Egyéb jövedelemnek minõsül az ellenõrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenõrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részébõl a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész, ha a magánszemély az ellenõrzött külföldi társaságban, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot.

A magánszemély az ellenõrzött – elõzõ bekezdés szerinti – külföldi társaságban szerzett jövedelmérõl, a jövedelem után megfizetett adóról (az elõbbiek halmozott összegérõl), figyelemmel a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelmet csökkentõ tételekre is, nyilvántartást vezet.

Az ellenõrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelem megszerzésének az idõpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult legfõbb szerve jóváhagyta.

Nem kell jövedelemként figyelembe venni az ellenõrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál

- közvetlen részesedés esetén az ellenõrzött külföldi társaságtól,

- közvetett részesedés esetén – a közvetett részesedés arányában – a közvetett részesedést biztosító társaságtól

a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelem összegét meg nem haladó osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen megszerzett bevételt.

Ha a magánszemély tag az ellenõrzött külföldi társaságban, illetve a közvetett részesedést biztosító társaságban

- lévõ részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve a társaságból kivonja, vagy

- a társaság jogutód nélkül megszûnik,

a jövedelem megszerzésére fordított értéket növeli a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszûnt részesedéssel arányos része, amelynek összegével a nyilvántartás szerinti halmozott adózott jövedelmet az adózó magánszemély csökkenti.

A jövedelem megállapítására az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

4.      Adójóváírás [Szja-tv. 33. §-a]

         Hatálybalépés: 2010. január 1-jével.

Alapvetõen a mértékek változtak.

A számított adót az adójóváírás csökkenti, amely

-  az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka (18 százalék helyett), de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100 forint (11.340 forint helyett), feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy

- az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát (9 százalék helyett) meghaladó része, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer forinttal (1 millió 512 ezer forint helyett) növelt összegét.

A jogosultsági határ az adóévre 3 millió 188 ezer forint (1 millió 250 ezer forint helyett).

A jogosultsági hónap meghatározásában nincs változás.

5.      Az adóterhet nem viselõ járandóságok adójának levonása [Szja-tv. 34. §-a]

         Hatályba lép: 2010. január 1-jével.

A számított adót csökkenti az adóterhet nem viselõ járandóságok együttes összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kiszámított összeg.

A számított adót – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minõsülõ kifizetés összegébõl számított adóalap alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított összeg 50 százaléka.

6.      Az összevont adóalap adóját csökkenti [Szja-tv. új 41. §-a] (Megszûnik a 41. § elõtti cím.)

         Hatálybalép: 2010. január 1-jén.

Az összevont adóalap adóját csökkenti

- a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó;

- a személyes közremûködõi díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.

A kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadót úgy kell meghatározni, hogy a kivét-kiegészítés összegét meg kell szorozni a 49/B. § (10) bekezdése szerint az adóévre megállapított vállalkozói személyi jövedelemadónak az adóalaphoz viszonyított – két tizedesre kerekített – hányadosával.

A személyes közremûködõi díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adót úgy kell meghatározni, hogy a személyes közremûködõi díj-kiegészítés összegét meg kell szorozni annak jövedelemszerzési idõpontja szerinti adóévet megelõzõ adóévre vonatkozó, adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak az adóalaphoz viszonyított – két tizedesre kerekített – hányadosával. 

A társas vállalkozás a személyes közremûködõi díj-kiegészítésrõl kiadott igazoláson az elõzõ bekezdés szerint meghatározott hányadost tünteti fel.

7.      Az adóelõleg megállapítása, bevallása és megfizetése [Szja-tv. 46-49. §-ai]

         Hatályba lép: 2010. január 1-jével.

Az adóztatás rendszerének változtatása, az alacsonyabb adósáv kiterjesztése indokolta az Szja-tv. 46-49. §-ainak az alapos átdolgozását. A jobb használhatóság érdekében nem csak a változásokat mutatjuk be,

A fõszabály szerint az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót adóelõlegként kell megfizetni.

7.1.   Nem terheli adóelõleg:

- az adóterhet nem viselõ járandóságot;

- a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minõsülõ kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély legkésõbb a kifizetéskor nyilatkozik arról, hogy az Szja-tv. rendelkezései szerint az adóévben a kifizetéssel összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik;

- a nyugdíj-elõtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot;

- a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a kettõs adóztatás elkerülésérõl egyezmény azzal, hogy az említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg és az adóbevallás benyújtásra nyitva álló határidõig fizeti meg.

7.2.   Az adóelõleg megállapítására a kifizetõ kötelezett, ha a kifizetõtõl származik az a bevétel, amelybõl az összevont adóalapba tartozó jövedelmet meg kell állapítani.

Nem kell a kifizetõnek adóelõleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételbõl, kivéve, ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelõleg levonását.

Az adóelõleg megállapítására kötelezett kifizetõ a levont, megfizetett adóelõlegrõl igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti

- az adóelõleg alapját és

- az abban figyelembevett adóalap-kiegészítést.

Az adóelõleg megállapítására kötelezett kifizetõ

- az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelõ adóelõleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételbõl történõ levonására bármely okból nincs lehetõség;

- ez esetben, ha a magánszemély vele munkaviszonyban van, ha a magánszemély részre bért (is) fizet, ha társas vállalkozás és a magánszemély a tevékenységében személyesen közremûködõ tag, a rendszeresen ismétlõdõ bevételszerzést eredményezõ jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelõleget megfizeti és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi;

- az elõbbiek szerinti magánszeméllyel szembeni követelését a kifizetõ beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megilletõ munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követõen kifizetendõ összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál.

Amennyiben a magánszeméllyel szemben nincs és várhatóan nem is keletkezik a kifizetõnek olyan pénzben teljesítendõ kötelezettsége, amelybõl a le nem vont, de befizetett adóelõleget levonhatná, akkor az adóköteles bevételrõl kiállított igazoláson a kifizetõ feltünteti a le nem vont adóelõleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelõleg le nem vont részét köteles megfizetni.

A kifizetõ az adóelõleg le nem vont részérõl az Art. rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

Az adóelõleg megállapítására kötelezett kifizetõ

- a megállapított (és levont, vagy a magánszemély helyett megfizetett) adóelõleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követõ hónap 12. napjáig köteles megfizetni,

- az Art. rendelkezése szerint bevallani.

Ha a bevétel nem kifizetõtõl származik, vagy adóelõleg-levonásra nem kötelezett kifizetõtõl származik, valamint a számlázott, felvásárlási jegy alapján kifizetett a bevétel (ide értve a vállalkozói személyi jövedelemadó-elõleget is) az adóelõleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követõ hónap 12. napjáig. Nem kell adóelõleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg az adóév elejétõl összesítve, vagy amely negyedévben a fizetendõ összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot.

A magánszemély az adóhatósági közremûködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be azt az adóelõleget, amelynek megfizetésére a negyedévben maga köteles.

7.3.   Az adóelõleg alapja

Az adóelõleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani a következõ eltérésekkel:

a)      Az adóelõleg alapja [ha nem a b)-c) pont rendelkezését kell alkalmazni],

- ha a bevétel adóelõleg megállapítására kötelezett kifizetõtõl származik,

=     a bevételbõl a magánszemély adóelõleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész;

=     az elõbbiek hiányában, valamint amely bevételbõl az Szja-tv. szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege;

- ha a bevétel olyan kifizetõtõl származik, aki adóelõleg megállapítására nem kötelezett,

=     a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, egyéni vállalkozó, mezõgazdasági kistermelõ esetében legfeljebb az átalány-költség levonásával meghatározott rész,

=     valamint amely bevételbõl az Szja-tv. szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege. 

b)     Az adóelõleg alapja nem önálló tevékenységbõl származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve a kifizetõ által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjként levont, vagy a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal.

c)     Az adóelõleg alapja költségtérítés esetében:

- ha a költségtérítés adóelõleg levonására kötelezett kifizetõtõl származik, a bevételbõl a magánszemély adóelõleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az Szja-tv. rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonásával megállapított rész, nyilatkozat és törvényi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege;

- az elõbbiekben nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy a magánszemély döntése szerinti költség, egyéni vállalkozó, mezõgazdasági kistermelõ esetében az átalány-költség levonásával meghatározott rész.

Ha a magánszemély adóévben megszerzett bármely költségtérítése és/vagy önálló tevékenységbõl származó bevétele esetében az adóelõleg megállapítása tételes igazolással történt, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett bevételbõl sem határozhatja meg 10 százalék költséghányad levonásával az adó/adóelõleg alapot.

Nem kell adóelõleg-alapot megállapítani az õstermelõi tevékenységbõl származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétõl összesítve nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt (15 millió forintot). Ha meghaladta, akkor az adóelõleg-alapot az adóévben megszerzett összes õstermelõi tevékenységbõl származó bevétel és adóalapot növelõ tétel alapján kell megállapítani.   

7.4.   Az adóelõleg-nyilatkozat

Az adóelõleg megállapítására kötelezett kifizetõ a bevételt terhelõ adóelõleget a magánszemély által adott nyilatkozat figyelembe vételével állapítja meg.

A nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintõ bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

Az adóelõleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettõl függõen nyilatkozik

- a bevétel adóelõleg-alapjának megállapításához levonandó költségrõl,

- a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselõ járandóságainak adóévi várható összegérõl,

- az adóelõleg-megállapítás módjáról,

- bér esetén az adójóváírás figyelembevételérõl,

- a családi kedvezmény érvényesítésérõl és megosztásáról,

- az állami végkielégítés megosztásának mellõzésérõl,

- a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az errõl szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdõ napjának hónapjától ezen állapot fennállásának idõtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetõnek elegendõ egyszer nyilatkozni.

Itt jegyezzük meg, a Kormány rendeletben határozza meg azon betegségek körét, amelyekben szenvedõ személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minõsülnek.

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A jogosultak meghatározhatják, hogy az õket jogosultsági hónaponként együttesen megilletõ családi kedvezményt az adóelõleget megállapító munkáltató milyen megosztásban vegye figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

- minden jogosult nevét és adóazonosító jelét,

- minden eltartott nevét és adóazonosító jelét, magzat esetében a várandóság tényére vonatkozó kijelentést,

- minden jogosult adóelõleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásul vételét igazoló kijelentését, ezen munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.

Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bevételét terhelõ adóelõleg megállapításához tett nyilatkozatában

- tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát,

- olyan adóelõleg-levonást kért, vagy oly módon fizette az adóelõleget, aminek következtében utóbb, neki felróható okból, az adóbevallása/munkáltatói adómegállapítása szerint befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát

 a magánszemély bírságként  az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti és a bírságot megfizeti. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha az elsõ esetben a különbözet az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a második esetben a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Az adóelõleg-levonásra kötelezett kifizetõ a kifizetést megelõzõen tájékoztatja a magánszemélyt az adóelõleg-nyilatkozat lehetõségérõl és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeirõl.

7.5.   A fizetendõ adóelõleg

Az adóelõleg a megállapított adóelõleg-alap összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal számított összeg, a következõk kivételével:

Ha a magánszemély az adóelõleg megállapítására kötelezett kifizetõnek a kifizetést megelõzõen nyilatkozik, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti alsó adókulcs sávhatárát, a kifizetõ az adóévben az alsó adókulcs alkalmazásával állapítja meg az adóelõleget mindaddig, amíg

- a magánszemély a nyilatkozatát vissza nem vonja,

- a kifizetõ által megállapított adóévi adóelõleg-alapok együttvéve meg nem haladják az alsó adókulcs sávhatárt.

Az adóterhet nem viselõ járandóságnak az adóévben más kifizetõ által történt elsõ kifizetését követõen a magánszemély haladéktalanul nyilatkozatot ad az adóelõleget megállapító munkáltatónak, hogy a kifizetés (a juttatás) idõpontja szerint milyen összegben van, illetve várható az adóév során nem tõle származó ilyen rendszeres bevétele. A nyilatkozatot a munkáltató a még nem számfejtett adóelõleg megállapításánál figyelembe veszi az adóévben mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja, vagy nem vonja vissza.

Rendszeres bevétel esetén az adóelõleg megállapításához az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelõleg-alap tizenkétszeresére (a várható adóelõleg-alapra) ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adó egytizenketted részét. Az adóterhet nem viselõ járandóságoknak a magánszemély nyilatkozata szerinti, illetve a munkáltatótól származó összegét figyelembe véve

- a várható adóelõleg-alaphoz hozzá kell adni az adóterhet nem viselõ járandóságok éves várható összegét is, és ezek együttes összege alapján kell az adó mértékére vonatkozó rendelkezések szerinti várható számított adót kiszámítani,

- az elõbbiek szerinti várható számított adóból le kell vonni az adott havi adóterhet nem viselõ járandóságok tizenkétszeres összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezések szerint kiszámított összeget, és

- a különbözetet el kell osztani tizenkettõvel.

Ha a rendszeres bevétel kifizetése (juttatása)

- egy hónapon belül több részletben történik, a havi tényleges bevétel megállapítása után kell az elõbbiek szerint eljárni, azonban a hóközi kifizetés (juttatás) során az ezen kifizetéssel (juttatással) arányos adóelõlegnek megfelelõ összeg a hóvégi elszámolásig visszatartható;

- több hónapra egyszerre történik, úgy kell eljárni, mintha a bevételt a magánszemély havonként szerezte volna meg, azzal, hogy ugyanezt kell alkalmazni akkor is, ha az adóéven belül visszamenõleg több hónapra kap a magánszemély a rendszeres bevételre vonatkozó emelést.

Rendszeres bevételnek minõsül a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben a kifizetés (a juttatás) idõpontjában hatályos jogszabály vagy szerzõdés alapján havonta megilletõ kifizetés, juttatás.

Nem rendszeres bevétel (prémium, jutalom) esetén

 - a megelõzõ egész havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelõleg-alap tizenkétszereséhez hozzá kell adni

=     a magánszemély nyilatkozata, illetve a munkáltató adatai alapján az adóterhet nem viselõ járandóságok várható összegét,

=     a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelõleg-alapot,

és ezen összegre ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adót, és

- a várható számított adóból le kell vonni a megelõzõ egész havi rendszeres bevétel adóelõleg-alapjának tizenkétszeresére és az adóterhet nem viselõ járandóságok várható összegére együttvéve az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint számított összeget.

Az elõbbiektõl eltérõen, a számítást az adott kifizetés (juttatás) adóelõleg-alapjára az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti elsõ adókulccsal kell elvégezni, ha

- a várható adóelõleg-alap az adóterhet nem viselõ járandóságok várható összegével és az adott adóelõleg-alappal együtt nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti elsõ adókulcs sávhatárát,

- a végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelõzõen tett írásban nyilatkozatot a megosztás mellõzésérõl.

Az adóelõleg-levonásra kötelezett kifizetõ (munkáltató) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelõleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkezõ adókülönbözet mérsékelhetõ.

A bevételt terhelõ adóelõleg az elõbbiek szerint kiszámított összeg – legfeljebb annak mértékéig – csökkentve

- a magánszemélynek az adójóváírás figyelembevételére tett nyilatkozata alapján a havi adójóváírással, azzal, hogy az adóelõleg megállapításánál a havi adójóváírás nem érvényesíthetõ, ha a bér kifizetõje által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelõleg-alapok összege – az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve – meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot;

- a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megilletõ családi kedvezménnyel, feltéve, hogy a családi pótlékra jogosult a kifizetés (a juttatás) idõpontjáig megadott adóelõleg-nyilatkozatában kérte a családi kedvezménynek az adóelõleg megállapításánál történõ érvényesítését;

- a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az errõl szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdõ napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezménnyel.

A magánszemély az adóelõleg-nyilatkozatban a várható adóalapjának/adóterhet nem viselõ járandóságainak közlése helyett kérheti az adóelõlegnek az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal történõ megállapítását.

A magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minõsülõ kifizetést terhelõ adóelõleg egyenlõ az adóelõleg-alap és az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legalacsonyabb adókulcs felének a szorzatával.

Az adóelõleg-fizetésre kötelezett magánszemély az adóév elejétõl összesíti az adóévben ily módon megszerzett bevételek alapján vagy egyébként megállapított adóelõleg-alapokat. Az adóelõleg az adóelõleg-alapok így meghatározott összegére megállapított, az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adó, csökkentve az adóévben korábban már megállapított adóelõlegek összegével.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelõleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap.

A bevételt terhelõ adóelõleg az így meghatározott adóelõleg-alap után számított személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja.

- a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelõlegek, valamint

- az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megilletõ kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-elõleget – ha a kisvállalkozói adókedvezményt nem alkalmazza – az adóelõleg-alap 50 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétõl az adott negyedév végéig számítva fennállnak.

8.      Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása

         [Szja-tv. új 70-71. §-a]

         Hatálybalépés: 2010. január 1-jén.

8.1.   Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásból bevételének minõsül:

- ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (együtt: munkáltató)

- és a juttatás a munkavállaló, a társas vállalkozás személyesen közremûködõ tagja (együtt: munkavállaló) részére történik.

A munkavállaló személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel bevétel:

- üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételbõl (több, juttatásból származóan együttvéve),

vagy

-  a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévõ üdülõben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételbõl

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

Kapcsolódóan törölve az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.33. pontja szerinti adómentesség, továbbá az üdülési csekk adómentességével, illetve az adómentes üdülési szolgáltatással kapcsolatos szabályok [Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.1. és 9.4. pontjai].

Bevételnek minõsül:

- meleg étkeztetés formájában juttatott bevételbõl a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

- az iskolarendszerû képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételbõl a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész;

- iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételbõl a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

- a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.

Kapcsolódóan törölve az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.34 pontja szerinti adómentesség.

8.2.         Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásból bevételnek minõsül:

- a szakképzõ iskolai tanulónak, kötelezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak:

=     üdülési csekk(csekkek) formájában juttatott bevételbõl (több juttatótól származóan együttvéve), vagy

=     a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévõ üdülõben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételbõl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

=     a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

- ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja), a nyugdíjban részesülõ magánszemélynek és közeli hozzátartozójának

=     üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételbõl (több juttatótól származóan együttvéve), vagy

=     a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévõ üdülõben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételbõl

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

- a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett személyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának

=     üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételbõl (több juttatótól származóan együttvéve),

vagy

=     üdülõben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételbõl

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

8.3.   A 8.1. és 8.2. ponthoz kapcsolódó értelmezõ rendelkezések

Üdülõnek minõsül a nem üzleti célú közösségi szabadidõs szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülõként nyilvántartásba vett szálláshely.

A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévõ üdülõnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervnek és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévõ üdülõt is.

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minõsül az étkezõhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ide értve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is).

Az iskolarendszerû képzés átvállalt (viselt) költsége révén bevételnek minõsül  az átvállalt (viselt) költség, ha az iskolarendszerû képzés

- munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bõvítését szolgálja,

- juttatóval munkaviszonyban álló magánszemély, személyesen közremûködõ tag számára szükséges, a kifizetõ, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggõ szakmai ismeretek megszerzését, bõvítését szolgálja.

Iskolakezdési támogatásnak minõsül az a juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban résztvevõ gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév elsõ napját megelõzõ és követõ 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (számlázott ellenértéke) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülõ magánszemély a juttató olyan munkavállalója, akinek az említett gyermeknek, tanulónak családi juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülõje vagy a szülõnek vele közös háztartásban élõ házastársa.

Kapcsolódóan törölve az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.30. pontja szerinti adómentesség.

Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevõi nem állnak a képzõ intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Üdülési csekk: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló, kizárólag üdülési és mûvelõdési szolgáltatásra beváltható utalvány azzal, hogy a kibocsátó az igénybe vehetõ szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelõs miniszter elõzetes egyetértésével határozza meg. A 2009. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek – érvényességük meghosszabbítása esetén is – a 2009. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel.

8.4.   Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásokból bevételnek minõsül:

A magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

- az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

- az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezõ pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.

A munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg.

Az elõbbieknél feltétel, hogy a magánszemély a juttatóval legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban áll, vagy a magánszemélyt a juttatótól – munkaviszony alapján – pénzben megilletõ havi jövedelem a minimálbért eléri, továbbá az, hogy a juttató a hozzájárulást havonta vagy több hónapra elõre, vagy utólagosan  legfeljebb három hónapra utalja át egyösszegben.

Törölve az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjával – az elõbbiek – az egyéb bevételek közül.

8.5.   Adófizetési kötelezettség kedvezményesen

Az elõzõ pontokban rögzített feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétel után az õt juttatásban részesítõ kifizetõ (juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.

A juttató az adókötelezettség megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát, azzal, hogy ha az adott juttatás nem felel meg a vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételeknek, és/vagy, ha az ott meghatározott értékhatárt meghaladja – a meghaladó rész tekintetében – olyan természetbeni juttatásnak minõsül, amelyre vonatkozóan az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni.

A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggõ adó és járulékok bevallására, megfizetésére az Art.-ben elõírt módon és határidõre kell bevallania, illetve megfizetnie.

A juttatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetni.

Ha az adóhatóság a feltételek hiányával összefüggõen adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, vagy nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozata átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

8.6.   Átmeneti rendelkezések

A 2009. január 31-ét követõen, de 2010. január 1-je elõtt megkezdett iskolarendszerû képzések esetében az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontját kell alkalmazni.

A 2009. február 1-jét megelõzõen (a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je elõtt) megkezdett iskolarendszerû képzések esetében az adóévben átvállalt kötelezettségnek a 400 ezer forintot nem meghaladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni [a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (14) bekezdésében foglaltak szerint].

A 2010. január 1-je elõtt megkezdett nem iskolarendszerû képzések esetében az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

9.      Természetbeni juttatás [Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés n)-p) pontjának pontosítása, kiegészítése]

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

- a kifizetõ által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott azon adóköteles bevétel, amely az Szja-tv. 2009. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minõsültek és nem tartozik az  Szja-tv. új 70-71. §-a (l. 8. pont alpontjai) hatálya alá,

- az Szja-tv. külön rendelkezése szerint adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás,

- a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezeti törvényben foglaltaknak megfelelõen az adóévben természetben adott juttatás együttes értéke [törölve az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.7. pontja].

Az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének felvezetõ szövege kiegészült: a kifizetõ – ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyébként az Szja-tv. szerint nem adómentes, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – nem köteles megállapítani, bevallani és megfizetni az adót.

Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontjából törölték az „és a juttatás körülményeibõl megállapítható, hogy az nem képezi a magánszemély valamely korábbi vagy késõbbi tevékenységének, kötelezettségvállalásának, vagy bármely vagyoni érték szolgáltatásának ellenértékét” szövegrészt.

9.1.   Megszûnik a természetbeni juttatások közül az adómentessége (1. számú melléklet)

- a kedvezményesen vagy ingyenesen juttatott mûvelõdési intézményi szolgáltatásnak [8.6. pont g) alpontja],

- az eredõgazdálkodásban a tûzifajuttatásnak, a bányászatban a szénjárandóságnak [8.12. pont],

- a hideg étkezési utalvány megszûnik, a melegétkeztetés 25 százalékkal adózik 18 ezer forintig [8.17. pont],

- csekély értékû ajándéknak [8.19. pont],

- a villamos-energiaipari dolgozók árkedvezményének [8.28. pont],

- a csoportos létszámleépítéshez kapcsolódó juttatásnak [8.29. pont],

- a közösségi rendezvényekkel kapcsolatos juttatásnak [8.35. pont].

A természetbeni juttatások közül adómentes (módosult elõírások):

- a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak üdülési csekk formájában juttatott bevétel [8.3. pont], a többi más módon adózik;

- a társadalmi szervezettõl, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékébõl az 5.000 forintot meg nem haladó összeg [8.18. pont], adóköteles viszont a munkáltató által a nyugdíjba vonuláskor a természetben adott ajándék értékének teljes összege;

- a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizetõ társasági adóalapot növelõ tételként köteles figyelembe venni.

Átmeneti rendelkezés szerint a 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. pontjai szerinti (lásd elõbb a felsorolásnál) adómentes juttatásra az említett idõpontban hatályos szabályok szerint jogosultságot szerzett magánszemélyek esetében a juttatás a jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig adómentes.

10.    Értelmezõ rendelkezések módosítása, kiegészítése

         Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

10.1.    A jövedelemszerzés helye [Szja-tv. 3. §-a 4. pontjának n) pontja]

Az ingatlannal rendelkezõ társaságban lévõ részesedés átruházásához, kölcsönbe adásához, társaságból történõ kivonásához kapcsolódóan bevezetett új szabályozáshoz igazodóan módosul az ilyen módon szerzett jövedelmek jövedelemszerzési helyének meghatározása. Ez szerint a jövedelemszerzés helye belföld, azaz Magyarország.

10.2.    Adóterhet nem viselõ járandóság [Szja-tv. 3. §-ának 72. pontját kiegészítõ t)-v) alpontok]

Az adómentes jövedelmek átalakításának részeként adóterhet nem viselõ járandósággá válik:

- a lakáscélú munkáltatói támogatás (fogalma nem változik),

- a szépkorúak jubileumi köszöntésekor folyósított juttatás,

- a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja és egyéb juttatása.

Egyidejûleg az adóterhet nem viselõ járandóságok közül törölték a magánszemély által felszolgálási díj címén szerzett bevételt, valamint a vendéglátó üzleti felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalót.

Hatályát veszti kapcsolódóan az 1. számú melléklet 2.7., 4.5., 7.19. pontjai.

10.3.    A magánszemély összes jövedelme az adóévben [Szja-tv. 3. §-ának 75. pontja]

Az adóalap megállapításainak szabályaival összhangban módosul a fogalom. A magánszemély összes jövedelme az összevont adóalap és külön adózó valamennyi jövedelem, illetve bevétel együttes összege.

10.4.    Egyéb fogalmak [Szja-tv. 3. §-ának új 85-86. pontja]

Ellenõrzött külföldi társaság: a Tao. tv. szerinti ellenõrzött külföldi társaság.

A tevékenységre jellemzõ kereset: a magánszemély fõtevékenységére jellemzõ, a piaci viszonyoknak megfelelõ díjazás.

10.5.    Lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználása [Szja-tv. új 3/A. §-a]

A kiegészítés technikai jellegû, a lakáscélú munkáltatói támogatás adójogi megítélésének a változásával a juttatás részletszabályai az Szja-tv. mellékletébõl ide kerültek áthelyezésre. [Hatályon kívül helyezve az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3. pontja].

Új elõírás az, hogy mivel az átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, kistermelõ) jövedelme az összevont adóalapba tartozik, adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül az átalányadózó magánszemélynél a telephelynek betudható átalányban megállapított jövedelem, ha olyan államban van telephelye, amely állammal Magyarországnak van kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezménye.

11.       Jövedelem, bevétel, költség [Szja-tv. 4. §-ának (1)-(3) bekezdése]

            Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az adóalap megállapításának szabályaival összhangban módosul a jövedelem, a bevétel, a költség fogalma is.

11.1.    Jövedelem

Jövedelem a magánszemély által más személytõl megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az Szja-tv. szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel Szja-tv.-ben meghatározott hányada.

Formai változás az, hogy a nem keletkezik bevételre vonatkozó elõírás átkerült a bevétel értelmezõ rendelkezéshez és ott kiegészült azzal, hogy nem keletkezik bevétel akkor sem, ha az eszköz, berendezés, jármû, ruházat, szolgáltatás használata, igénybevétele a tevékenység ellátásának feltételeként, a tevékenység hatókörében történik.

11.2.    Bevétel

A már említettel kiegészítésre és pontosításra került.

Új elõírásként nem pénzben megszerzett bevételnek minõsítik – az eddigieken túlmenõen – a kamatkedvezményt, a dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használatát, igénybevételét.

11.3.    Költség

Az értelmezõ rendelkezés a következõkkel egészült ki:

A törvénynek a költségre vonatkozó rendelkezését a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásnak feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztetõ munkavégzés feltételeit is) a tevékenység ellátása hatókörében szükséges dolog (eszköz, berendezés, jármû, ruházat stb.), szolgáltatás (világítás, fûtés stb.) költségére csak akkor és annyiban kell alkalmazni, amennyiben a tevékenység hatókörén kívüli magáncélú hasznosítás, használat történt, vagy az Szja-tv. a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás tevékenység hatókörében történõ  magáncélú hasznosítását, igénybevételét és annak lehetõségét egyébként – a költségelszámolás szabályait is figyelembe véve – adóztatható körülményként határozza meg.

11.4.    A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja]

Az adóalap-megállapítás szabályainak változása miatt az eges természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közé került át (l. 8.4. pontot):

- a munkáltató magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítése,

- a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyezõ pénztárba, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történõ munkáltatói hozzájárulása.

Ezért ezen tételeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni tételek közül törölték a módosítással. Maradt a magánnyugdíjpénztárba támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más által megfizetett összeg, ami továbbra is jövedelemnek nem számító tétel. [Törlésre került az Szja-tv. 7. §-ának kapcsolódó (2) bekezdése is]

Átmeneti rendelkezés

Ha a magánszemély munkaviszonya a feltételes jogszerzési idõtartam lejárta elõtt megszûnik és ezért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytõl szolgáltatásra nem válik jogosulttá, az Szja-tv. 2010. január 1-je elõtt hatályos rendelkezései alapján a foglalkoztatói hozzájárulás egy részét jövedelemként kellett figyelembe venni, a magánszemély a jövedelemként figyelembe vett foglakoztatói hozzájárulásra az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos d) pontját alkalmazhatja.

11.5.    Külföldi illetõségû magánszemély jövedelmének adója [Szja-tv. 73. §-ának új (7) bekezdése]

Ha a kamat, jogdíj vagy szolgáltatási díj címén kifizetés történik olyan külföldi illetõségû magánszemély részére, amely állammal (a magánszemély illetõsége szerinti állammal) Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettõs adóztatás elkerülésére, a magánszemély részére kifizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely jövedelem után 30 százalék az adó mértéke. Az adót – amennyiben a bevétel kifizetõtõl származik – a kifizetõ állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Ha a bevétel juttatása nem pénzbeli formában történik, a juttatást terhelõ adó megfizetésére a kifizetõ köteles. Nem kell a rendelkezést alkalmaznia a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy az MNB által fizetett, jóváírt kamat, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett, jóváírt kamatra, valamint a késedelmi kamatra.

Ezen rendelkezés alkalmazásában szolgáltatási díjnak minõsül az üzletvezetés, ügyviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mûszaki tevékenységbõl az üzleti ügynöki tevékenység díja.

12.       Egyéb érdemi módosítások

            Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

12.1.    Ingatlannal rendelkezõ társaságban való részesedés [Szja-tv. 61. §-ának (1)-(3) bekezdése]

A Tao.tv. meghatározása szerinti ingatlannal rendelkezõ társaságban részesedéssel rendelkezõ külföldi magánszemély belföldi adókötelezettségét állapítja meg a módosított, kiegészített elõírás, ha az ingatlannal  rendelkezõ társaságban meglévõ részesedését (értékpapírt) ellenérték fejében eladja, kölcsönbe adja, vagy a társaságból részesedését kivonja és ez által szerez jövedelmet.

A jövedelem megállapítására az Szja-tv. 62. §-a helyett az értékpapír-kölcsönzésbõl, az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

12.2.    Adókedvezmények korlátozása [Szja-tv. 42. §-ának (1)-(2) bekezdése]

Az érvényesíthetõ õstermelõi adókedvezmény 6 millió forintos értékhatár helyett 7 millió 620 ezer forint lett (27 százalékkal több), értékhatár túllépése esetén az értékhatárt meghaladó rész 15 százalékát (a korábbi 20 százalékát helyett) meghaladó rész lehet.

Családi kedvezmény összegébõl az értékhatárt meghaladó rész 15 (20 helyett) százalékát meghaladó rész érvényesíthetõ.

A családi kedvezmény kategóriánkénti értékhatárai 27 százalékkal növekedtek.

Az Szja-tv. szerint figyelembe vett, az összevont adóalap adóját csökkentõ kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

12.3.    Megszûnõ adókedvezmények

Az összevont adókedvezmény körébe tartozó minden kedvezmény. [Szja-tv. 35-38. §-ai]

Kapcsolódóan törölve az Szja-tv. 44. §-a (1) bekezdésében a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét meghatározó felsorolásból az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye, továbbá a (2) és (3) bekezdése.

Hatályon kívül helyezve az Szja-tv. 7. számú melléklete a biztosítási kedvezményrõl.

Átmeneti rendelkezések

Az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján az összevont kedvezmény részeként tandíj, felnõttképzés díja címen halasztott kedvezmény-alapra jogosult magánszemély esetében a 2009. december 31-én hatályos 35. §-át és 37. §-a (2)-(3) bekezdésének rendelkezését 2009. december 31-ét követõen is alkalmazni kell a képzési költségek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem érvényesített, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat, azaz a 2009. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezések szerint érvényesítetteket.

Az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján az összevont kedvezmény részekét érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékleteinek rendelkezéseit 2009. december 31-ét követõen is alkalmazni kell azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat, azaz a 2009. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezések szerint érvényesítetteket.

Az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített háztartási kedvezmény esetén – az alapjául szolgáló számláknak az Art. elévülésre vonatkozó szabályai szerinti megõrzési kötelezettség mellett – a 2009. évrõl készítendõ bevallásban nem kell alkalmazni az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos 36. §-a (2) bekezdésének a) pontját (az adóbevallásban nem kell feltüntetni).

Tartós adományozás címén az Szja-tv. 2009. január 1-jét megelõzõen hatályos 41. §-a alapján érvényesített külön kedvezmény, illetve az összevont kedvezmény részeként tartós adományozás címén az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján érvényesítet kedvezmény esetén, ha 2009. december 31-ét követõen a tartós adományozásról szóló szerzõdésbõl eredõ bármely kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, akkor az e szerzõdés alapján érvényesített kedvezményt nem kell visszafizetni.

12.4.    Mértékek változása

Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke [Szja-tv. 49/B §-ának (9)-(11) bekezdésében]

A társasági adó mértékének emelkedésével párhuzamosan változik az egyéni vállalkozók vállalkozói személy jövedelemadójának a mértéke, 16 százalék helyett 2010-ben 19 százalék lesz.

Kamatkedvezménybõl származó jövedelem [Szja-tv. 72. §-ának (2) bekezdésében]

Az adó mértéke 44 százalék helyett 54 százalék.

Adómentes kifizetések korlátozása [Szja-tv. 72/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében]

Az adó mértéke 44 százalék helyett 54 százalék.

13.       Kisebb módosítások

            Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

13.1.    Az adó megállapítása [Szja-tv. 11. § (1) bekezdésének a) pontja]

A magánszemélynek adóévenként a külön adózó valamennyi jövedelmét, bevételét be kell vallania.

13.2.    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem [Szja-tv. 74. §-ának új (9) bekezdése]

Az ingatlan bérbeadásából származó bevételbõl levonható az ugyanazon ingatlan után a vagyonadó-törvény szerint az adóévben az elõír határidõig megfizetett adó.

13.3.    Bérnek minõsül [Szja-tv. 3.§-a 21. pontjának a) pontját egészíti ki], ideértve a munkáltató által igazolt, közvetítésével felszolgálási díj, borravaló, hálapénz vagy más hasonló juttatás címén a munkavállalónak kifizetett (juttatott) bevételt is.

13.4.    Nem minõsül munkaviszonyból származó jövedelemnek [Szja-tv. 3. §-a 22. pontja] a munkáltató által a magánszemély javára

- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói,

- a foglakoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói

hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles része. 

13.5.    Nem zárja ki az egyszerûsített bevallást [Szja-tv. 12. §-a], ha a magánszemély olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott, kivéve azt az esetet, ha a bevallását adóhatósági közremûködés nélkül kell benyújtania.

Adóhatósági közremûködés nélkül kell a magánszemélynek a bevallását elkészítenie [Szja-tv. 13. §-ának m) pontja] – többek között -, ha valamely bevételével összefüggésben az EKHO-tv. szabályai szerint különadót köteles fizetni vagy a kifizetõt és az õt terhelõ ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetõtõl átvállalta, vagy eho-ra elõleg-fizetési, vagy tételes eho-fizetési kötelezettsége keletkezett.   

Ezen rendelkezéseket a 2009. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.

13.6.    Rendelkezés az adóról [Szja-tv. 44/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében]

A pénztár végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén, a magánszemély – az adóhatóság értesítése alapján – a teljesítést kérheti – nyilatkozata szerint – ha van más önkéntes kölcsönös pénztárban fennálló tagsága, ezen pénztár bankszámlájára, ennek hiányában a saját bankszámlájára (lakcímére).

Az önkéntes pénztárak által kiállított, rendelkezõ nyilatkozat alapjául szolgáló, igazolásnak nevesítetten tartalmaznia kell az egyéb jövedelemnek minõsülõ adóköteles jóváírásokat is. Az igazolás kiállításáról az önkéntes pénztárnak továbbra is adatokat kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak. A módosított (2) bekezdés rendelkezését a hatálybalépéskor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy ha az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat teljesítése a rendelkezés hatálybalépését megelõzõen megtörtént, az a rendelkezés szerinti teljesítésnek minõsül.

A nyugdíjelõtakarékossági számla vezetõjének nem az adóévet követõ január 31-éig, hanem az adóévet követõ február 15-éig kell adatokat szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.

Törlésre került a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része a befizetett összegbõl, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatból „a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részérõl a munkáltató által, illetõleg a munkáltatói adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében” szövegrész.

13.7.    Kutatás, kísérleti fejlesztés [Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének c) pontjában]

Hangsúlyozásra kerül, hogy csak az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, vagy kísérleti fejlesztés kiadásaival csökkenthetõ a vállalkozói bevétel. A kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározásánál a Frascati Kézikönyre – Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára – is tekintettel kell lenni az OECD Modellegyezmény mellett [Szja-tv. 84. §-ának (2) bekezdésében.]

13.8.    Szövetkezeti tag által nyújtott kölcsön kamata [Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének e) pontjához]

Az erre vonatkozó rendelkezéseket a hivatkozott pontban felsorolt szövetkezetekbõl átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelõsségû társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell.

13.9.    Kollektív befektetési értékpapír [Szja-tv. 65. §-a (6) bekezdésének kiegészítése]

A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minõsül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történõ átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésére fordított értékének az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a késõbbiekben a beváltást követõen keletkezõ kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével (20 százalék) számított összeggel csökkentve kell megfizetni.

13.10.  Értékpapír megszerzésére fordított érték [Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének ak) pontja] olyan értékpapír esetében, amelynek megszerzését az illetékügyi hatóságnál be kell jelenteni – akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg vagy az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket –, az illetéktörvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel.

Az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének 2009. január 1-jétõl hatályos ak) alpontjának rendelkezése alkalmazható a 2008. december 31-ét követõen átruházott értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására (átmeneti rendelkezés).

13.11.  Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem [Szja-tv. 74. §-a (4) bekezdésének módosítása]

A fizetõvendéglátásból, falusi szállásadásból (falusi vendéglátásból) származó jövedelemre választható az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre alkalmazható 25 százalékos adó.

Megszûnik a falusi vendéglátásból származó jövedelem – értékhatártól függõ – mentessége. Az e tevékenységbõl származó jövedelem egésze az általános szabályok szerint adózik.

13.12.  Megszûnik a költségtérítés jellegû bevételek adómentessége [Szja-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja]. Így megszûnik az egyenruha pénzbeli megtérítése, a köztisztviselõk, bírák, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak ruházati költségtérítése. Megszûnik a katonák és rendõrök részére jogszabály alapján folyósított lakhatási támogatás, továbbá a pedagógusoknak szakkönyv-vásárlásra, múzeumi dolgozóknak dokumentum-vásárlásra juttatott összeg adómentessége is, az valós költségtérítés lesz, a tényleges kiadás megtérítése nem bevétel, az ezen felül juttatott összeg viszont adóköteles jövedelem.

Megszûnik az elsõ üzembe helyezését követõen legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzésének az adómentessége [Szja-tv. 1. számú melléklettének 7.11. pontja].

A közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet által elengedett követelés csak akkor adómentes, ha az elengedés az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelõzése érdekében az azonos helyzetben lévõk egyenlõ elbánásának elve alapján történik, tovább az elengedõ az adós részére a követelés elengedésérõl kiadott iratban igazolja, hogy a követelés-elengedés adómentességének feltételei fennállnak [Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.15. pontja].

13.13.  Egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, mint jellemzõen elõforduló költség, ha

- más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közteherrel együtt;

- a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerû képzéssel összefüggõ kiadást.

[Szja-tv. 11. számú mellékletének I/27. pontja.]

13.14.  Fejlesztési tartalék – átmeneti rendelkezés

A 2008-as és azt megelõzõ adóévek vállalkozói bevételét csökkentõ nyilvántartott fejlesztési tartalék a nyilvántartásból – ha annak törvényi feltételei fennállnak – a nyilvántartásba vétel évét követõ ötödik adóév végéig vezethetõ ki, azzal, hogy ahol az Szja-tv. 49/B. §-a (16) bekezdésének rendelkezése három, illetve harmadik évet említ, ott öt, illetve ötödik adóévet, továbbá ahol negyedik adóévet említ, ott hatodik évet kell érteni.

13.15.  Családi pótlék címén megszerzett bevételbõl egyéb jövedelem [Szja-tv. 28. §-ának (18) bekezdése]

Elsõ ízben a 2009. szeptember hónapra elszámolt kifizetések adóelõleg alapjának meghatározásánál kell figyelembe venni.

14.       Hatályát vesztõ rendelkezések (máshol nem említettek)

A késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették. [Szja-tv. 6. §-ának (2) bekezdése.]

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni tételek közül a képzés kifizetõ által átvállalt költséggel kapcsolatos rendelkezést. [Szja-tv. 7. § -a (1) bekezdésének p) pontja.]

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezõgazdasági õstermelõ az e tevékenységébõl származó bevételét nem csökkentheti az ezen tevékenységéhez kapcsolódó iparûzési adóval. [Szja-tv.  21. §-ának b) pontja.]

Feltétel nélkül nem önálló tevékenység a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közremûködése. [Szja-tv.  24. §-a (1) bekezdésének c) pontja.]

Külföldi kiküldetés címén származó bevételbõl levonható részre vonatkozó rendelkezéseket törölték. [Szja-tv.  28. §-ának (2)-(4) bekezdése.] Kapcsolódóan törölték az Szja-tv. 83. §-ának (4) bekezdését.

Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete kiegészült a következõ 7. ponttal:

A külföldi kiküldetéshez (külszolgálat) kapcsolódó költségekrõl szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetõként és árukísérõként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerzõ magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármû külföldön történõ üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.

A vállalkozói bevétel nem csökkenthetõ a megfizetett helyi iparûzési adóval, a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzése és fenntartása kiadásával. [Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének e) és h) pontja.]

Máshol és másként került szabályozásra az átalányadó összegének megállapítása. Ezért az Szja-tv. 55. §-át törölték.

A kamatkedvezménybõl származó jövedelem szabályainak egyszerûsítése céljából a munkaviszonyban kapott kamatkedvezményre is az általános szabályok az irányadók. A kamatkedvezmény nem munkaviszonyos jövedelem lesz, hanem a munkáltatót terheli az 54 százalékos adófizetési kötelezettség. [Törölték az Szja-tv. 72. §-ának (3) bekezdése.]

II. Társadalombiztosításról szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Tbj.tv.: az 1997. évi LXXX. törvény

Hatályba lép: 2010. január 1-jén valamennyi módosuló elõírás. Fõszabályként – a 4. pontban említett kivétellel – a 2010. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. 

1.      Foglalkoztató, mint kincstár [Tbj. tv. 4. §-a a) pontjának 6. alpontja]

A pontosított meghatározás szerint: foglalkoztató a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggõ, a Tbj. tv.-ben és az Art.-ben elõírt kötelezettségek tekintetében a kincstár.

2.      Megbízási jogviszony, munkaviszony [Tbj. tv. 4. §-ának h) pontja]

A megbízott helyébe lépõ értelmezõ rendelkezés szerint: megbízási jogviszony, munkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik.

3.      Tevékenység piaci értéke [Tbj. tv. 4. §-ának új q) pontja]

Tevékenység piaci értéke a természetes személy fõtevékenységére jellemzõ, a piaci viszonyoknak megfelelõ díjazás.

4.      Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok [Tbj. tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja, továbbá 19. §-ának (1) és (3) bekezdése]

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerõ-piaci célok fedezetére

- a biztosított, illetve a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett járulékok köre nem, csak elnevezésük változik.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendõ társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebbõl

- nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék,

- az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék 3 százalék. Ez utóbbin belül:

- a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék,

- a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,

- a munkaerõ-piaci járulék 1 százalék.

Ezt a rendelkezést a 2010. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

5.      Az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék, nyugdíjjárulék [Tbj.tv. 24. §-ának (1) bekezdése]

Az elõzõ pontban leírtak technikai átvezetése.

6.      Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok [Tbj.tv. új 25/A §-a]

Nem fizet munkaerõ-piaci járulékot

a)      a Tbj. tv. 5. §-a szerinti biztosítottak közül

- a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremûködik, ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minõsülõ szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közremûködõ szövetkezeti tagot;

- a tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanuló;

- az álláskeresési támogatásban részesülõ személy;

- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végzõ személy, amennyiben az a tevékenységébõl származó, tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét;

- az egyházi szolgálatot teljesítõ egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast;

- a mezõgazdasági õstermelõ (ha nem tartozik a kivételek közé), ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzõ személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társasházközösség, kamara, gazdálkodó szervezet stb. választott tisztségviselõje, szövetkezet vezetõ tisztségviselõje, továbbá az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselõje, a helyi (települési önkormányzat választott képviselõje, társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben a járulékalapot képezõ jövedelemnek minõsülõ tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Nem fizet munkaerõ-piaci járulékot

b)      az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsõfokú oktatási intézményben nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozási tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,

c)      az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

7.      Társas vállalkozás és társas vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 27. §-ának (1) és (4) bekezdése]

A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a tevékenység piaci értékéhez igazodó új alsó határ.

Ezért a hivatkozott jogszabályi helyeken a

- „legalább a minimálbér kétszerese után” szövegrész helyébe a

- „legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után” szövegrész lép.

8.      Egyéni vállalkozó járulékfizetése [Tbj.tv. 29. §-ának (1) és (6) bekezdése]

A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a tevékenység piaci értékéhez igazodó új alsó határ. Ezért a hivatkozott jogszabályi helyeken a

- „legalább a minimálbér kétszerese után” szövegrész lép.

- „legalább a tevékenység piaci értéke után” szövegrész lép.

9.      Evás biztosított egyéni vállalkozó [Tbj.tv. 29/A. §-ának (1) bekezdése]

A minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt itt is felváltja a tevékenység piaci értékéhez igazodó új alsó határ. Ezért a hivatkozott jogszabályi helyen a

- „minimálbér kétszerese után” szövegrész helyébe a

- „tevékenység piaci értéke után” szövegrész lép.

10.    A befizetések elszámolása [Tbj.tv. új 53/A. §-a]

A befizetett egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékból az állami adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapba, 23,81 százalékot a Munkaerõpiaci Alapnak utal át.

11.    Képviselet [Tbj.tv. új 56/B §-a]

A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselõjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, megfizetésével, bevallásával, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggõ, a Tbj. tv.-ben és az Art.-ben elõírt kötelezettségeket.

12.    Kisebb pontosítások

A járulékalapot képezõ jövedelem értelmezõ rendelkezésében [Tbj.tv. 4. §-ának k) pontja]

- a „bevételnek azon része, amelyet az adóelõleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni” szövegrész helyébe

-  a „bevételbõl az adóelõleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem” szövegrész lép.

Több helyen [Tbj.tv. 4. §-ának l) pontjában, 21. §-ában, 27. §-ának (2) bekezdésében, 47. §-ának (3) bekezdésében]

- az „egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe

- az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék” szövegrész lép.

Több helyen [Tbj.tv. 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(4) bekezdésében, 30. §-ának (1) bekezdésében, 31. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (5) bekezdésében”

- az „egészségbiztosítási járulékot” szövegrész helyébe

- az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot” szövegrész lép.

A Tbj. tv. 29. §-ának (7) bekezdésében, 41. §-ának (1) bekezdésében

- az „egészségbiztosítási és” szövegrész helyébe

- az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci, valamint” szövegrész lép.

A Tbj.tv. 29. §-ának (7) bekezdésében, 31. §-ának (4) bekezdésében, 37. §-ának (1) bekezdésében

- az „átalányadó alapját képezõ” szövegrész helyébe

- az „átalányban megállapított” szövegrész lép.

A mezõgazdasági õstermelõ járulék fizetése [Tbj.tv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (4) bekezdésében]

- „a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és” szövegrész helyébe

- „a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint” szövegrész lép (fizeti meg a minimálbérnek megfelelõ összeg után).

A Tbj. tv. 31. §-ának (4) bekezdésében

- „az egészségbiztosítási és” szövegrész helyébe

- „a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint” szövegrész lép.

A Tbj.tv. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidõ-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidõben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahely megõrzõ támogatásban részesül.

A Tbj. tv. 31. §-ának (6) bekezdésében

- a „minimálbér kétszerese” szövegrész helyébe

-  a „tevékenység piaci értéke” szövegrész lép.

A Tbj.tv. 50. §-ának (2) és (3) bekezdésében

- az „egészségbiztosítási járulékot és” szövegrész helyébe

- az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot, valamint” szövegrész lép.

A Tbj. tv. 50.§-ának (6) bekezdésében

- az „egészségbiztosítási járulékról és” szövegrész helyébe

- az „egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékról, valamint” szövegrész lép.

Hatályát veszti

- a foglalkoztatók közül az illetményszámfejtõ hely [Tbj.tv. 4. §-a a) pontjának 8. alpontja];

- a járulékalapot képezõ jövedelembõl „a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló)” szövegrész [Tbj.tv. 4. §-a h) pontjának 1. alpontja];

- a járulékalapot nem képezõ jövedelmek közül a különbözõ pénztárakba befizetett díjak [Tbj.tv. 21. §-ának b) pontja];

- a felszolgálási díj, a borravaló utáni járulék [Tbj.tv. 26. §-ának (7) bekezdése].

III. Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Eho.tv.: az 1998. évi LXVI. törvény

Hatálybalép: 2010. január 1-jén valamennyi módosítás. A módosító rendelkezéseket a 2010. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.

1.      Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás [Eho.tv. 3. §-ának (1)-(2) bekezdése]

A kifizetõ, kifizetõ hiányában a jövedelmet szerzõ magánszemély 27 százalékos mértékû (11 százalék helyett) egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv. szerinti

- összevont adóalapba tartozó jövedelemnél

=     az adóelõleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

=     vállalkozói kivét és kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közremûködõi díj és a személyes közremûködõi díj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel

a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része;

- külön adózó jövedelmek közül

=     a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,

=     kamatkedvezménybõl származó jövedelem,

=     az egyösszegû járadékmegváltások,

=     kisösszegû kifizetések

után.

Több társas vállalkozásban is személyesen közremûködõ tag esetén járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közremûködõi díj-kiegészítést meg kell állapítani.

A felsorolt jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

2.   Osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás [Eho. tv. 3. §-ának új (4) és (6) bekezdése]

Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, a Tbj.tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet a számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közremûködõ tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény elõírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a Tbj. tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az elõzõ pontban meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. Ezt a rendelkezést elsõ alkalommal a vállalkozás 2010. üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és a bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére elõírt határidõt követõ hónap 12-éig kell teljesíteni. 

Mentesül az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség alól a személyes közremûködõi díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelõ összeg után a megelõzõ adóév(ek)ben az elõzõ bekezdés szerint egészségügyi hozzájárulás-fizetés történt.

3.      Nem kell százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizetni [Eho.tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja és e) pontja, új (2) bekezdése]

Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a módosítás szerint

- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után,

- az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénzárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás után.

Az Szja-tv. módosítása miatt az egyéb befizetések adóztatása más módon történik.

A kiegészítõ rendelkezés szerint a kifizetõt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységbõl származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza.

4.      Hatályát veszti [Eho.tv. 4. §-ának (5) bekezdése]

A költségkülönbözet utáni egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

IV.  A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról

szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Flt.: 1991.évi IV. törvény

Hatályba lép: 2010. január 1-jén valamennyi módosítás.

1.      Álláskeresési járadék

Álláskeresési járadék illeti meg [Flt. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének a) pontja]

A módosítás szerint álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskeresõvé válását megelõzõ négy éven belül legalább 365 nap jogosultsági idõvel (a korábban: munkaviszonya helyett) rendelkezik.

Munkavállalás esetén a felajánlott munkahely akkor megfelelõ – az eddigieken túlmenõen –, ha az álláskeresõ utoljára legalább hat hónapig ellátott egyéni, illetve társas vállalkozói tevékenység képzettségi szintjének megfelel.

Jogosultsági idõ [Flt. 27. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege, (2) bekezdése]

Az álláskeresési járadék folyósításának idõtartamát annak az idõtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskeresõ az álláskeresõvé válást megelõzõ négy év alatt

- munkaviszonyban töltött, vagy

-egyéni, illetve társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének kiszámítása során öt nap jogosultsági idõ egy nap járadékfolyósítási idõnek felel meg. (Töredéknap esetén a kerekítés szabályait kell alkalmazni.)

Munkaviszonyban töltött idõ helyett jogosultsági idõt kell érteni.

Álláskeresési járadék mértéke [Flt. 26. §-a]

A módosítás eredményeként lényegesen változik az elõírás.

Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresõnek az álláskeresõvé válását megelõzõ négy naptári negyedévben elért, a Tbj.tv. 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerõ-piaci járulékalap (korábban:átlagkereset) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

Ha az álláskeresõ – ezen idõszak alatt – több munkaadóval állt munkaviszonyban, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

Megelõzõ négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb idõszakban elért járulékalap havi átlagos összege, de legfeljebb az álláskeresõvé válást megelõzõ év utolsó napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege.

Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az elõbbiek szerint meghatározott összeg harmincad része.

Igazolás a munkaerõ-piacijárulékról [Flt. új 36/B. §-a]

Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munkaerõ-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetésérõl, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes idõszakokat is.

2.      A Munkaerõpiaci Alap bevétele

a munkaadói, a munkavállalói, a vállalkozói járulék helyett a Tbj. tv.-ben  meghatározott munkaerõ-piaci járulék.

3.      A rehabilitációs hozzájárulás

- mértéke 964.500 Ft/fõ/év (ötszöröse a 2009. évinek), 2010. január 1-jétõl.

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének az Flt.-ben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

A rehabilitációs hozzájárulást az állami adóhatóság naponta utalja át a Munkaerõpiaci Alap javára.

4.      Hatályát vesztik

- a munkaadói, a munkavállalói, a vállalkozói járulékra,

- a vállalkozói járadékra, annak a folyósítására

- a rehabilitációs hozzájárulás korrekciójára,

- a munkaadói, a munkavállalói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére

vonatkozó rendelkezések.

5.      Pontosítások

- „munkaadói, munkavállalói” helyett „munkaerõ-piaci”;

- „munkaviszony” helyett „jogosultsági idõ”;

- „munkanélküli ellátás, valamint vállalkozói járadék” helyett „járadék és segély”

értendõ több helyen.

6.     Átmeneti rendelkezések

Az Flt. módosított, illetve új rendelkezéseit a 2009. december 31-ét követõen benyújtott kérelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 1-jét megelõzõen szerzett jogosultsági idõket és járulékalapot képezõ jövedelmeket figyelembe kell venni a 2009. december 31-ét követõen megállapításra kerülõ ellátásokra való jogosultság elbírálásánál és az ellátás összegének megállapításánál.

A 2010. január 1-jét megelõzõen benyújtott kérelmek alapján a 2009. december 31-ét követõen megállapított ellátások tekintetében a kérelem benyújtásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

A 2009. december 31-ét követõen benyújtott kérelmek esetén az állami adóhatóság igazolást ad ki a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó vállalkozói járulékalapról és járulék befizetésrõl.

A 2010. január 1-jét megelõzõen megállapított és 2009. december 31-ét követõen is folyósított, vagy továbbfolyósításra kerülõ ellátások tekintetében az Flt.-nek az ellátás megállapításakor hatályos rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni.

A hatálybalépést megelõzõen megállapított és 2009. december 31-ét követõen még folyósított vállalkozói járadék kifizetése a szolidaritási alaprész terhére történik.

V.  A számviteli törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Szt.: 2000. évi C. törvény

1.      Kapcsolt fél [Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 8. pontja.]

Az egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló korábbi rendeletek egységes szerkezetben kiadásra kerültek egy új [az 1126/2008/EK] rendelettel. Ennek átvezetését tartalmazza a módosítás.

2.      Devizában készült beszámoló [Szt. 20. §-ának (2)-(5) bekezdése]

A kiegészítõ módosítás [(4) bekezdés] bármely vállalkozó részére lehetõvé teszi, hogy saját döntésétõl függõen, külön feltételek nélkül, számviteli nyilvántartási, valamint éves beszámolókészítési kötelezettségét euróban teljesítse, ha az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év elsõ napját megelõzõen rögzítette és a létesítõ okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg (ennek megfelelõen a létesítõ okiratot módosította).

A vállalkozó ezen döntését legkorábban a döntést követõ ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg (térhet vissza a forintban történõ könyvvezetésre és beszámolókészítésre), amennyiben a számviteli politikáját és a létesítõ okiratát ennek megfelelõen módosítja.

Továbbra is fennmarad az az elõírás, mely szerint (nem forintban, nem euróban, hanem) harmadik devizában való könyvvezetés és beszámolókészítés csak akkor választható, ha a vállalkozó pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek, valamint bevételeinek és költségeinek/ráfordításainak több mint a 25 százaléka az adott devizában merül fel a tárgyévben és merült fel az azt megelõzõ évben.

Kapcsolódóan módosul

- az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében, 123. §-ának (11) bekezdésében,

- az Szt. 145. §-ának (1), (2) és (6) bekezdésében

a 20. § (3)-(4), illetve (4) bekezdésére hivatkozás a 20. § (3)-(5), illetve (4)-(5) bekezdésre.

3.      Nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény [Szt. 77. §-ának új (7), 81. §-ának új (5) bekezdése]

A kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével megváltozik a szerzõdésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott/kapott (járó) engedmény szerzõdés szerinti összegének elszámolása. A jövõben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a bevételek, mind a ráfordítások, illetve a követelések, a kötelezettségek között. Az elszámolásnak nem lesz feltétele az engedmény összegének pénzügyi teljesítése.

A kiegészítõ rendelkezés alapján:

- az üzleti évhez kapcsolódó, az elõbbiek szerint utólag kapott (járó) engedmény szerzõdés szerinti összegét egyéb bevételként,

- az üzleti évhez kapcsolódó, az elõbbiek szerint utólag adott (fizetendõ) engedmény szerzõdés szerinti összegét egyéb ráfordításként

kell kimutatni.

A megváltozott elõíráshoz kapcsolódóan módosul az Szt. 29. §-ának (6) és 43. §-ának (1) bekezdése.

A módosítás szerint:

- egyéb követelésként kell kimutatni – a megváltozott elõírásnak megfelelõ – utólag kapott (járó) engedmény miatti követelés összegét,

- egyéb rövid lejáratú kötelezettségként pedig – a megváltozott elõírásnak megfelelõ – utólag adott engedmény miatti kötelezettség összegét,

akkor, amikor annak összegszerûsége írásban megállapításra került.

Kapcsolódóan hatályát veszti az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja.

4.      Eredménytartalék növekedése [Szt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja]

A Gt. vonatkozó elõírásaival összhangban pontosítás: az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált lekötött tartalékot is a tõketartalékon túlmenõen.

5.      Devizaárfolyamok használata [Szt. 60. §-ának új (10) bekezdése]

A pénzügyi-gazdasági válság következtében a hitelintézetek árfolyamjegyzési gyakorlata megváltozott, a devizapiac folyamatos követése (és ezzel a kockázatok mérséklése) érdekében esetenként a napon belül többször is módosítják az árfolyamokat. 

A kiegészítõ rendelkezés szerint, amennyiben  a választott hitelintézet az adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, ez esetben a devizában fennálló tételek elszámolásakor az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni.

6.      Hatályba lép: 2010. január 1-jén. Rendelkezéseit elõször a 2010. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni. A rendelkezések – a 2. és a 7. pontban foglaltak kivételével – a 2009. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is alkalmazhatók.

7.      Kisebb pontosítások (csak 2010-tõl)

- az Szt. 118. §-ának (3) bekezdésében: „éves beszámolóját” helyett „beszámolóját”;

- az Szt. 151. §-a bekezdésében: „az 10 millió” helyett „a 10 millió”;

- az Szt. 151. §-ának (10) bekezdésében: „neve, címe” helyett „neve, születési neve, nyilvántartásban szereplõ címe”.

8.      Kisebb egyéb pontosítások

- az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában: „visszavásárlási (megszerzési)” helyett „könyv szerinti”;

- az Szt. 25. §-ának (9) bekezdésében, 26. §-ának (8) bekezdésében, 28. §-ának (4) bekezdésében, 66. §-ának (1) bekezdésében: „átutalt” helyett „átutalt (megfizetett, kiegyenlített);

- az Szt. 63. §-ának (1) és (3) bekezdésében: „átutalt (fizetett)” helyett „átutalt (megfizetett, kiegyenlített)”.

9.      Hatályát veszti:

- az Szt. 141. §-ának (6) bekezdése (a jegyzett tõke részét képezõ eszközök elkülönítése a végleges vagyonleltárban);

- az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 85. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a befektetési alapnak történõ” szövegrész;

- az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének d) pontjában a „86. §” szövegrész;

- az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés” szövegrész.

VI.  Társasági adótörvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Tao.tv.: 1996. évi LXXXI. törvény

1.       A társasági adó alanya [Tao.tv. 2. §-ának (4) bekezdése]

          Hatálybalép: 2010. január 1-jén.

A módosítás újrafogalmazza a külföldi adóalanyokat. Ez szerint a külföldi vállalkozó mellett adóalany lesz a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkezõ társaság külföldi tagja is.

Külföldi szervezetnek a külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet) és a belföldi jogszabály alapján létrejött, de az üzletvezetés helye alapján külföldi illetõséggel rendelkezõ személy tekinthetõ akkor, ha

- a külföldi székhelye, illetõsége szerinti állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettõs adóztatás elkerülésére,

- magánszemélynek nem minõsülõ belföldi személy kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatásnyújtás esetén ellenértéket fizet, juttat számára.

Ingatlannal rendelkezõ társaság tagja ugyancsak a külföldi személy és az üzletvezetés helye alapján külföldi illetõségûnek minõsülõ nem magánszemély, ha olyan társaságban rendelkezik részesedéssel, amely társaság belföldön lévõ ingatlannal rendelkezik és ezen meglévõ részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet.

2.       Módosuló és új fogalmak [Tao. tv. 4. §-ának 4/a., 5., 10/a., 11., 18/a., 23., 26. pontjai]

          Hatálybalép. 2010. január 1-jével, a 2.1. és a 2.7. pont kivételével, azok 2009. július 9-én.

2.1.    Behajthatatlan követelés [4/a. pont]

A számviteli törvényben meghatározottak mellett ilyennek tekintendõ azon követeléseknek a 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidõt követõ 365 napon belül nem egyenlítetek ki, de még nem évült el, illetve érvényesíthetõ bíróság elõtt.

2.2.    Bejelentett részesedés [5. pont]

Bõvült a fogalom azzal, hogy minden – a 30 százalékot meghaladó – további megszerzett részesedés is bejelenthetõ, amelynek az a feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékû részesedését bejelentette az adóhatósághoz.

2.3.    Elismert tõzsde [10/a. pont]

Az ingatlannal rendelkezõ társaság fogalmának meghatározásához kapcsolódik az elismert tõzsde fogalma, amely azonos a 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-ának 18. pontjában megfogalmazottakkal. Ez szerint elismert tõzsde a hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóság által elismert tõzsde, amely

- rendszeresen mûködik,

-mûködését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tõzsdei bevezetést és a szerzõdéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott elõírások szabályozzák,

- olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidõs ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelõ biztonságot nyújt.

2.4.    Ellenõrzött külföldi társaság [11. pont]

A módosítás szerint bármely államban mûködõ társaság (akár EU-tagállam, akár az EGT tagja) lehet ellenõrzött külföldi társaság. Független a megítélés attól is, hogy az érintett állam és a Magyar Köztársaság kötött-e egyezményt a kettõs adóztatás elkerülésére. Mindezt azonban csak akkor kell vizsgálni, ha

- a külföldi társaság adóéve napjainak többségében az Szja-tv. szerint belföldi illetõségû tényleges tulajdonos van,

- és a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendõ) társasági adónak megfelelõ adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19 százalék kétharmadát vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet a társasági adónak megfelelõ adót, bár eredménye pozitív.

Valódi gazdasági jelenlétnek minõsül a külföldi társaság és az adott államban lévõ kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelõ, feldolgozó, mezõgazdasági, szolgáltató, befektetõi, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebbõl származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát. A valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani.

Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban elõírt társasági adónak megfelelõ adómértékének kell elérnie a Tao. tv. 19. §-ának (1) bekezdésében elõírt mérték (2010-ben 19 százalék) kétharmadát.

A külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkezõ adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni.

E rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétõl, illetõségétõl eltérõ államban lévõ telephelyére is.

Tényleges tulajdonos az a magánszemély, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával vagy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik.

Nem minõsül ellenõrzött külföldi társaságnak az a külföldi társaság, amelyben elismert tõzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik.

2.5.    Ingatlannal rendelkezõ társaság [18/a. pont]

A fogalom a külföldi által birtokolt részesedésen elért nyereség adóztatásához szükséges.

Ilyen társaságnak minõsül az az adózó, illetve az adózó belföldön fekvõ ingatlannal rendelkezõ kapcsolt vállalkozásai, amennyiben

- az adózó adóévi beszámolójában, a kapcsolt vállalkozások beszámolóiban együttesen kimutatott eszközök piaci értékébõl a belföldön fekvõ ingatlan értéke több, mint 75 százalék,

- valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetõséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettõs adóztatás elkerülésérõl egyezményt vagy az egyezmény lehetõvé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történõ adóztatását.

Az illetõséget az adózó a tag (a részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe (ez az elismert tõzsdén jegyzett adózóra nem vonatkozik).

Az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követõ 60 napon belül tájékoztatni kell valamennyi belföldön fekvõ ingatlannal rendelkezõ kapcsolt vállalkozását.

2.6.    Kapcsolt vállalkozás [23. pont]

A fogalom pontosításával harmadik személynek kell tekinteni azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és más személyben többségi befolyással rendelkeznek. Kapcsolt vállalkozás továbbá az adózó és külföldi telephelye, valamint az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a törvényben meghatározott viszonyban áll.

2.7.    Nyilvántartott értékvesztés [26. pont]

Új fogalom, amelyet az egy éven túl lejárt követelésekkel összefüggésben tartalmaz a törvény. A nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli elõírások szerint elszámolt és az adózás elõtti eredmény növekedéseként figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adóalapból levont értékvesztés számításba vett összegével [2.1. pont].

3.       Társasági adó-kötelezettség [Tao. tv.5. §-ának új (9) bekezdése]

          Hatálybalép: 2010. január 1-jén

A kiegészítés szerint az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjának az adókötelezettsége az ingatlannal rendelkezõ társaságban lévõ részesedése elidegenítésének, a jegyzett tõke tõkekivonás útján történõ leszállításának napján keletkezik. Csak akkor kell a külföldi illetõségûnek adóalanyként bejelentkeznie, ha ez a tény bekövetkezik.

6.       A társasági adóalap megállapítása [Tao. tv. 6. §-ának új (3) bekezése]

          Hatálybalép: 2010. január 1-jén.

A kiegészítés arra ad választ, hogy a törvényben hol található a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkezõ társaság tagja adóalapjának meghatározására vonatkozó elõírás.

6.1.    Külföldi szervezet adóalapja [Tao. tv. új 15. §-a]

A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott

- kamat (ideértve az értékpapír-kölcsönzés díját is) teljes összege, kivéve a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy az MNB által fizetett kamatot, a hitelintézet által a nála elhelyezett betétre fizetett kamatot és a késedelmi kamatot,

- jogdíj teljes összege,

- szolgáltatási (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mûszaki tevékenységbõl az üzleti ügynöki tevékenység) díj teljes összege.

A kamatot és a szolgáltatás díj ellenértékét a számviteli elszámolások alapján kell számításba venni, jogdíj esetén a Tao. tv. fogalom-meghatározását kell alapul venni. Az adóköteles jövedelmeket a juttató által kimutatott összegben kell figyelembe venni. Az adó megállapítására, megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket az Art. tartalmazza.

6.2.    Az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjának adóalapja és az adózás mértéke [Tao. tv. új 15/A. §-a]

Az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tõkéjének leszállításakor

- az ellenértéknek az a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.

Az ellenértéket és a szerzési értéket forintra kell átszámítani, ha az nem forintban kifejezett. Az átszámítást az MNB hivatalos, a szerzõdés megkötése napján érvényes devizaárfolyam alapulvételével kell elvégezni.

Jegyzett tõke leszállítása esetén a nem forintban kimutatott kötelezettséget, a tõkeleszállítás cégbejegyzése napján érvényes, az MNB hivatalos devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani.

Elidegenítés az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történõ juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.

Ellenérték

- eladáskor a szerzõdés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történõ elidegenítéskor a szokásos piaci érték,

- nem pénzbeli hozzájárulásként történõ rendelkezésre bocsátáskor a létesítõ okirat szerinti szerzõdésben meghatározott érték (kapcsolt vállalkozás esetén a szokásos piaci érték),

- ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,

- jegyzett tõke kivonás útján történõ leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke.

Szerzési érték a szerzõdés szerinti érték.

Az adót a Tao. tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti mértékkel (19 százalék) kell megállapítani.

7.       Az adózás elõtti eredményt csökkenti [Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének g)-gy); n); q); t); ty); z) pontjai, (7) bekezdése]

Hatálybalép: 2010. január 1-jével a 7.3. és 7.4. pontban foglaltak kivételével, azok 2009. július 9-én és ez utóbbiakat a 2009. adóévi adókötelezettségre alkalmazni kell.

7.1.    Kapott (járó) osztalék és részesedés [g) pont]

A hatályos elõírás kiegészült azzal, hogy az adóévben elszámolt bevétel – ellenõrzött külföldi társaság esetében – az adózás elõtti eredmény növeléseként elszámolt és az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg.

7.2.    Kivezetett részesedés [gy) pont]

A hatályos elõírás kiegészült azzal, hogy az ellenõrzött külföldi társaságban lévõ részesedés kivonásakor a kivezetett részesedés Tao. tv. szerint meghatározott értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb az adózás elõtti eredmény növeléseként elszámolt és az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg.

7.3.    Visszaírt értékvesztés [n) pont]

Az elõírás annyiban változott, hogy a behajthatatlanná vált követelést a Tao. tv. a számviteli törvénynél tágabban értelmezi. [L. 2.7.pontot.]

7.4.    Tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés [új q) pont],

ha azt az adózó korábban adózás elõtti eredményt növelõ tételként vette számításba (a 2009-tõl hatályos elõírások szerint), amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol.

7.5.    Kutatás, kísérleti fejlesztés költségei [t) pont]

A hatályos elõírás annyiban módosult, hogy csak az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei vehetõk számításba. Nem vonható le az adóalapból a mások által végzett kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége.

A K+F tevékenység meghatározásánál a számviteli törvényben szereplõ fogalom mellett a Frascati Kézikönyv fogalom-meghatározására is tekintettel kell lenni [Tao. tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontja].

7.6.    Mûemlék felújítás [új ty) pont]

Az adózás elõtti eredményt csökkenti a mûemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelõ felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál.

Ez a kedvezmény annál az adózónál érvényesíthetõ, amelyik – vagyonkezelõként – a fogalomban szereplõ mûemlékeket köteles a könyveiben a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kimutatni.

7.7.    Tartós adományozási szerzõdés alapján [z) pont]

A törvény módosítja a közhasznú, közcélú támogatásokhoz kapcsolódó korrekciós tételeket. Az adózás elõtti eredménycsökkentés csak a kiemelkedõen közhasznú szervezet részére adott támogatáshoz, illetve a tartós adományozási szerzõdés alapján nyújtott támogatáshoz kapcsolódik. Ezek mértéke

- a kiemelkedõen közhasznú szervezet részére adott támogatásnál a támogatás 50 százaléka,

- tartós adományozási szerzõdés alapján nyújtott támogatásnál a támogatás 20 százaléka,

amelyek egyik esetben sem haladhatják meg a támogatást nyújtó adózó adózás elõtti nyereségét.

Támogatás: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

A csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. [Ezt a módosított (7) bekezdés tartalmazza.]

7.8.      Hatályát veszti 2010. január 1-jével az adózás elõtti eredményt csökkentõ tételek közül [7. § (1) bekezdésébõl]

- bányászati, villamos energiaipari, környezetvédelmi céltartalék-képzés [c) pont],

- szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történõ adóalap-csökkentés [e) pont],

- kapcsolt vállalkozástól kapott (járt) kamat alapján a kedvezmény [k) pont]

- képzõmûvészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény [l) pont],

- a kapott támogatás, térítés nélküli átvétel, átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség miatti kedvezmény [ly) pont],

- üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség alapján történõ adóalap-csökkentés [ny) pont],

- szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthetõ kedvezmény [sz) pont],

- a kis- és középvállalkozásokba történõ befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága [w) pont],

- a helyi iparûzési adó adóalap-csökkentésként történõ érvényesítése [x) pont].

Törölve továbbá [7. §]

- az (5)-(6) bekezdése a közhasznú adományozás miatti adóalap-csökkentés mértéke, feltételei (máshol és másként szabályozva, lásd a 7.7. pontot),

- a (8) bekezdése a kapott támogatások adóalapot csökkentõkénti figyelembe vételérõl,

- a (16) bekezdése a kapott (járó) kamat számbavételérõl,

- a (22) bekezdése a kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotásról.

7.9.  Átmeneti rendelkezések

A 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotás értékére alkalmazható a 2009. december 31-én hatályos elõírás, mely szerint

- a kortárs képzõ- és iparmûvészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében és az azt követõ négy adóévben egyenlõ részletekben csökkenti az adózás elõtti eredményt, ha az a naptári év elsõ napján élõ mûvész képzõ- és ipamûvészeti alkotás,

- ha a beszerzés évében az adózó ezt a rendelkezést alkalmazta.

A 2009. december 31-éig

- elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre,

- kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre

a 2009. december 31-én hatályos elõírást alkalmazhatja, mely szerint

- csökkenti az adózás elõtti eredményt a 7. § (8) bekezdésében elõírt feltételek mellett,

- utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.

A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévrõl készített bevallásában és az azt követõ 4 adóévrõl készített adóbevallásában, egyenlõ részletekben – jogutód nélküli megszûnésekor a még figyelembe nem vett összeggel – csökkentheti az adózás elõtti eredményt a 2008. december 31. napján a követelésre elszámolt értékvesztésnek az adózás elõtti eredményt növelõ tételként számításba vett, de az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegével. Ezt a rendelkezést már a 2009. adóévi adókötelezettség meghatározása során alkalmazni kell.

Az adózó az adózás elõtti eredményt – a 2009. december 31-én hatályos elõírások szerint – csökkenti az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség összegével, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.

A 2008. évi beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló idõtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév. Ahol a Tao. tv. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.

7.10.    Szövegpontosítás

A 7. § (14) bekezdésében az „(1) bekezdés e); k); ny) és s) pontjában foglaltakat” szövegrészbõl kimarad az „e); k); ny) pontokra való hivatkozás.

A 7. § (20) bekezdésében az (1) bekezdés sz) és y) pontjában foglaltak szerinti „szövegrészbõl kimarad az sz) pontra hivatkozás.

8.     Az adózás elõtti eredményt növeli [Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének f); gy); r); t) pontjai, továbbá (5) bekezdésének a) pontja, új (7) bekezdése]

Hatályba lép: 2010. január 1-jén a 8.2. és a 8.4. pont kivételével, amelyek 2009. július 9-én léptek hatályba és ez utóbbiakat a 2009. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazni kell.

8.1.    Ellenõrzött külföldi társaságnál [új f) pont]

Ha az ellenõrzött külföldi társasággal az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, illetve az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve nem rendelkezik részesedéssel az Szja-tv. szerint belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemély, akkor a részesedésre jutó fel nem osztott nyereséggel abban az adóévben kell az adóalapját növelni, amelyben a nyereség képzõdött.

8.2.    Követelésre elszámolt értékvesztés [gy) pont]

A módosítás a hitelintézetekhez hasonlóan a pénzügyi vállalkozásokat is mentesíti a pénzügyi szolgáltatásból származó követelésre elszámolt értékvesztés adózás elõtti eredményt növelõ kötelezettség alól.

8.3.  Kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere alapján megszerzett részesedés esetén [r) és t) pontok és az új (7) bekezdés]

A hatályos elõírás kiegészült azzal, hogy nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmazni, ha a részesedés nyilvántartásból történõ kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történõ részesedésszerzés miatt következik be. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel az adózás elõtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe venni a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás elõtti eredménycsökkentésbõl azt a részt, amelyet növekedésként még nem vett számításba.

8.4.  Alultõkésítés miatt [(5) bekezdés a) pontja]

Az alultõkésítés fennállásának vizsgálatakor a hitelintézetekkel azonos módon a pénzügyi vállalkozásoknak sem kell kötelezettségként számításba venni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló kötelezettségeket.

8.5.  Hatályát veszti 2010. január 1-jével az adózás elõtti eredményt növelõ tételek közül [a 8. § (1) bekezdésébõl]

- a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendõ) kamat miatti [k) pont],

- az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás [n) pont],

- a (4) bekezdés az arányos figyelembevételrõl.

8.6.      Tartalmat érintõ szövegpontosítás

A 8. § (1) bekezdésének h) pontjában az „adóévben elengedett követelés” szövegrész helyébe „az adóévben elengedett követelés, kivéve

„az adóévben elengedett követelés, kivéve

- ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

- ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minõsülõ belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll”

szövegrész lép.

9.     Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, felsõoktatási intézmény

vállalkozási tevékenységbõl származó adózás elõtti eredményét módosító tételek változtak a megszûnõ korrekciós tételek  miatt.

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

9.1.  Az adózás elõtti eredményt csökkenti [Tao. tv. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja]

- kimaradtak a 7.8. pontban felsoroltak értelemszerûen [a c); ky); pontok], továbbá

- a (8) bekezdés.

Hatályon kívül helyezve:

- a (2) bekezdés a) pontja, a vállalkozási tevékenység célját szolgáló beruházások értéke alapján való, valamint

- a (2) bekezdés d) pontja, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történõ közérdekû kötelezettség vállalás alapján történõ

adózás elõtti eredménycsökkentés lehetõsége.

9.2.  Az adózás elõtti eredményt növeli [Tao. tv. 9. §-a (3) bekezdése]

- kimaradt a 8.5. pontban felsoroltak közül [korábban b) pont, most a) pont]

=      az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás [n) pont],

=      a (4) bekezdés.

Módosult a (3) bekezdés c) pontja [most b) pontja] is.

Az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú szervezetként besorolt felsõoktatási intézménynek a nem vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás

- teljes összegével növelni kell az adózás elõtti eredményt, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, illetve

- a közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú szervezetnél – a vállalkozási tevékenység mértékét meghaladó – aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.

10.   Iskolaszövetkezet adóalapja [Tao. tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

        Kimaradt

- a megállapított osztalékot csökkentõ tételek közül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történt közérdekû kötelezettségvállalás,

- a megállapított osztalékot növelõ tételek közül az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás, továbbá a 8. § (4) bekezdésére való hivatkozás.

11.   Az MRP adóalapja [Tao. tv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdésének a) pontja]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

        Kimaradt

- az adózás elõtti eredményt csökkentõ tétele közül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekû kötelezettségvállalás,

- az adózás elõtti eredményt növelõ tételek közül az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás, továbbá a 8. § (4) bekezdésére való hivatkozás.

12.   Közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, vizitársulat

        [Tao. tv. 13/A. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének d) pontja]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az adózáselõtti eredményt csökkentõ tételek közül kimaradt:

- a bányászati, villamos energiaipari, környezetvédelmi céltartalék-képzés,

- a képzõmûvészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,

- a kapott támogatás, térítés nélküli átvétel, átvállalt tartozás,

- a helyi iparûzési adó adóalap-csökkentésként történõ érvényesítése, továbbá

- az önkéntes biztosító pénztár részére történõ kötelezettségvállalás, 

- a kapott támogatások adóalapot csökkentõ tételkénti figyelembe vétele,

de figyelemmel kell lenni a 7. § (19)-(20) bekezdésében foglaltakra is.

Az adózás elõtti eredményt növelõ tételek közül kimaradt:

- az adott támogatás, juttatás, térítés nélküli átadás, tartozásátvállalás,

továbbá a 8. §  (4) bekezdésére hivatkozás,

de figyelemmel kell lenni a 8. § (1) bekezdésének v) pontjára és (6) bekezdésére (megváltozott munkaképességûek foglakoztatása).

A közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás összegével meg kell növelni az adózás elõtti eredményt, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

13.     Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak [Tao. tv. 18. §-ának (6)-(7) bekezdése]

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A módosítás a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján elõírt adózás elõtti eredménymódosítást kiterjeszti a nem pénzbeli hozzájárulással történõ cégalapításra is, ha az alapító az alapítás következtében többségi befolyással fog rendelkezni az adózóban.

A törvényben elõírt korrekciós kötelezettséget a kiegészítés kiterjeszti a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is, mintha a telephely önálló vállalkozás lenne.

14.       A társasági adó mértéke [Tao. tv. 19. §-ának (1), (5) és (9) bekezdése]

            Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A pozitív adóalap 19 százaléka (16 százalék helyett), a (2) bekezdésben is.

Az adómérték változásával összefüggésben pontosításra kerül a 10 százalékos adókulcsot alkalmazók számára az adómegtakarítás lekötött tartalékba történõ helyezésére vonatkozó elõírás.

A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.

Pontosítások a 10 százalékos adókulcs alkalmazásakor a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában az „adóalapja az adóévben” szövegrész helyébe „az adóalapja vagy az adózás elõtti eredménye az adóévben” szövegrész lép, a (4) bekezdésben a „6 százalék” helyett „9 százalék” értendõ.

15.       Adómentesség [Tao. tv. 20. §-ának (6) bekezdése]

            Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál az adómentességnél figyelembe vehetõ adóalapot nem kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére adott támogatással módosítani.

16.  Fejlesztési adókedvezmény [Tao. tv. 22/B. §-a (1) bekezdésének j) pontja és új (14) bekezdése]

       Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A kis- és középvállalkozás adókedvezményt vehet igénybe az általa megvalósított, jelenértéken legalább 500 millió forint értékû beruházás üzembe helyezése esetén, ha a törvényben elõírt feltételek teljesülnek.

További feltétel, hogy az adókedvezmény elsõ igénybevételének adóévét követõ négy adóévben

- a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fõvel, középvállalkozásnál legalább 50 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

- az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév elsõ napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóév évesített bérköltségét.

17.     Kettõs adóztatás elkerülése [Tao. tv. 28. §-ának (3) és új (6) bekezdése]

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A módosítás a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó elõírást kiterjeszti az ingatlannal rendelkezõ társaság tagjára. Új elõírás, hogy a társasági adónak megfelelõ adónak minõsül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendõ) adó is, ha az adóévben a kapott osztalék vagy az adóévet megelõzõen az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény adókötelezettség alá esik.

Mindkét esetre vonatkozik, hogy a beszámítható adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendõ), illetve a nemzetközi szerzõdés alapján külföldön érvényesíthetõ adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerzõdés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendõ) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót.

18.   Kisebb pontosítások

A hitelintézet árbevétel fogalmát kell alkalmazni a pénzügyi vállalkozásnál is a 2009. július 9-tõl [Tao. tv. 4. §-a 4. pontjának b) alpontja].

Hatályát veszti átalakuláskor a Tao. tv. 16. §-a (2) bekezdésének h) pontja

A veszteségelhatárolásra vonatkozó elõírásokat a hitelintézet elsõ ízben a 2009. adóévi negatív adóalapra alkalmazhatja [hatályon kívül helyezve a Tao.tv. 17. §-ának (5) bekezdése].

Feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezése: Tao. tv. 29/B. §-ának (5) bekezdése, 29/D. §-ának (15) bekezdése.

19.     A 3. számú melléklet módosítása

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minõsül az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegû egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás. Erre való hivatkozással mindez kikerült a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások közül.

Módosult a képzés költségeinek a figyelembe vételére vonatkozó elõírás is. A jövõben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás a kifizetõ által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggõ, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történõ kötelezõ befizetést is) költsége. 

VII. Eva-törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Eva-tv.: 2002. XLIII. törvény

1.     Az adóalanyiság megszûnése [Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja]

Jelentõs módosítás az, hogy az eva-alanyiság az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén nem az értékhatár meghaladását megelõzõ nappal szûnik meg, hanem az értékhatár meghaladását követõ nappal. Ezzel az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelmûen evás bevételnek számít.

2.     Az eva mértéke [Eva-tv. 9. §-a]

Az áfa-kulcs emelésére hivatkozással módosul az eva mértéke is 25 százalékról 30 százalékra.

A szabályozás azonban kiegészült egy magasabb, 50 százalkos mértékkel is, amelyet a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után kell fizetni, ha az eva-alany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító (25 millió forintban meghatározott) értékhatárt.

3.     Az eva alapja megállapításának különös szabályai [Eva-tv. 8. §-ának (7) bekezdése]

A módosítás következtében nemcsak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében, hanem az egyéni vállalkozónál is növeli az összes bevételt az az összeg, amelyet az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyiság megszûnésének napjáig még nem szerzett meg, illetve nem minõsült eddig bevételnek.

4.     Hatálybalépés

2010. január 1-jével a fentieken túl a következõ módosítások is:

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva-alany esetében a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követõ év február 15-rõl február 25-re módosul [Eva-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja], amely módosító rendelkezést a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.

Pontosítja a módosítás a kiegészítõ tevékenységet folytató eva-alany egyéni vállalkozó tb. járulék kötelezettségére vonatkozó rendelkezést [Eva-tv. 22. §-ának (8) bekezdése]. A módosításnak megfelelõen az egészségbiztosítási járulékot a Tbj. tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint kell fizetni, míg a nyugdíjbiztosítási járulék alapja – továbbiakban is – az eva-alap 10 százaléka.

5.     Egyéb módosítás

        (a 2009. évi adókötelezettségre is alkalmazni lehet)

Az Szja-tv. alanyaként, illetve társasági adóalanyként a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt lekötött tartalékba helyezett összeg vonatkozásában mentesíti az eva-alanyt a személyi jövedelemadó és a társasági adó utólagos megfizetése alól, amennyiben teljesíti a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételeit. Így az adómegtakarítást az Eva-tv. hatálya alá történõ áttéréskor – hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz – nem kell leadózni. Az Eva-tv. hatálya alatt a személyi jövedelemadót, illetve társasági adót meg kell fizetni, ha az eva-alanyiságot megelõzõen lekötött tartalék felhasználása nem az elõírásnak megfelelõen történt. [Eva-tv. 17. §-ának (5) bekezdése, 19. §-a (1) bekezdése.]

VIII. Egyszerûsített közteher-viselési hozzájárulásról

szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Ekho-tv.: 2005. évi CXX. törvény.

1.     Az ekho alapja, mértéke és megállapítása [Ekho-tv. 4. §-ának (2) bekezdése]

A kifizetõt terhelõ ekho-ból a nyugdíjbiztosítási járuléknak, illetve az egészségbiztosítási járuléknak minõsülõ rész mértéke változik, amely indokolja az egyes alapoknak történõ, megváltozott százalékos összegek átutalását.

2.     Az ekho-val teljesített közterhek nyilvántartása, átutalása [Ekho-tv. 11. §-ának (2)-(3) bekezdése]

A módosítás indoka az 1. pontban leírtaknak megfelelõ.

3.     A magánszemélyt terhelõ ekho mértékének helyesbítése [Ekho-tv. 7. §-a]

A visszaigénylés szabályainál az ekho-alap 4 százalékának megfelelõ különbözet helyett a magánszemélyt terhelõ ekho nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minõsülõ részének a különbözetét lehet visszaigényelni.

4.     Hatályba lép: 2010. január 1-jével.

IX.  Az Áfa-törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Áfa-tv.: 2007. évi CXXVII. törvény

1.     Import-áfa önadózással történõ megállapítása [Áfa-tv. 156. §-a]

        Hatályba lép: 2009. szeptember 1-jével.

A módosítás enyhíti az import-áfa önadózással történõ megállapítására vonatkozó feltételeket.

Az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek között szerepel, hogy adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendõ – éves szinten göngyölített – összeg eléri vagy meghaladja a 10, illetve 20 milliárd forintot (korábban 12, 5, illetve 25 milliárd forintot).

Az értékesítés összeghatárára tekintet nélkül jogosulttá válnak az önadózásra azon gazdálkodók, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában meghatározott, engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerûsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkeznek.

A megtérített vagy megtérítendõ összeg alapján a kérelmet a naptári évet követõ év szeptember 30. napjáig (június 30-a helyett) kell benyújtani. A feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni.

Az engedélyes az adó önadózással történõ megállapítására az engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésének napjától

- számított 12 hónapig jogosult, ha jogosultságát az értékhatár feltétel teljesülésére alapítja,

- határozatlan idõtartamig jogosult, ha jogosultságát engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal, illetve a szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel dokumentálja.

Az önadózással való jogosultság megszûnik

- az engedélyezõ határozat visszavonásával,

- a számított 12 hónap elteltével.

Az engedélyezõ határozatot a vámhatóság visszavonja, ha azt az engedélyes kéri, vagy ha az elõírt feltételek nem teljesülnek, vagy ha az engedélyes jogutód nélkül szûnik meg.

A módosítás rendezi a csoportos adóalany kérelmezõ esetében alkalmazandó feltételrendszert is. Ez szerint, csoportos adóalany kérelmezõ esetében a csoportnak kell belföldön regisztrált adóalanynak lennie, a megbízható vámadósi státusz feltételét a csoport minden tagjának külön-külön teljesítenie kell, míg az értékhatárra vonatkozó feltételt az áfa-csoport tagjaira összesítetten kell vizsgálni.

Az átmeneti rendelkezés szerint az az adófizetésre kötelezett, aki (amely) termék importja esetében 2009. augusztus 31. napján az adó önadózással történõ megállapítására jogosult, e jogosultságát az Áfa-tv. 2009. augusztus 31. napján hatályos 156. §-a szerint gyakorolhatja 2009. szeptember 1. napját követõen is, de legfeljebb 2010. június 30. napjáig.

2.     Az adó mértéke 18 százalék [Áfa-tv. 3/A. számú melléklete]

- a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás esetében is.

Hatályba lép: a távhõszolgáltatás 18 %-os áfájával egyidejûleg.

Arra a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására kell elõször alkalmazni, amelynél az Áfa-tv. 84. §-a szerint megállapított idõpont (a fizetendõ adó megállapításának idõpontja) 2009. július 9. napjára esik, vagy azt követi.

X.  A jövedéki adóról szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Jöt.: 2003. évi CXXVII. törvény

Hatályba lép. 2010. január 1-jén.

1.     Ásványolajok [Jöt. 52. §-ának (1) bekezdése]

- a gázolaj jövedéki adója literenként 6,85 forinttal (7,6 százalékkal),

- az ólmozatlan benzin jövedéki adója literenként 11 forinttal (10 százalékkal),

- az ólmozott benzin és a petróleum jövedéki adója literenként 6,9 forinttal (5,9 százalékkal),

- a nem közúti motorikus célú LPG gáz jövedéki adója kg-ként 1595 forinttal (15,2 százalékkal),

- az üzemanyag célú sûrített gáz jövedéki adója 6,5 százalékkal,

- a nehéz fûtõolaj jövedéki adója 13,5 százalékkal,

- az extrakönnyû fûtõolaj jövedéki adója kilógarammonként 14 forinttal (13,7 százalékkal)

emelkedik.

2.     Alkoholtermékek [Jöt. 64. §-ának (2)-(3) bekezdése]

Az alkholtermékek jövedéki adómértéke 10 százalékkal emelkedik.

Sör [Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése] jövedéki adó mértéke 10 százalékkal nõ.

Egyéb bor [Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése] jövedéki adója literenként 8,55 forintról 9,40 forintra nõ.

Pezsgõ [Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése] jövedéki adója literenként 12,95 forintról 14,25 forintra nõ,

Köztes alkoholtermékek [Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése] jövedéki adója 20,10 forintról 22,10 forintra emelkedik.

3.     Cigaretta, dohánytermék [Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjai]

- tételes adó ezer szálra 8.405 forintról 9.350 forintra nõ,

- a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százalékát is figyelembe véve a minimum jövedéki adó ezer szálra 16.000 forintról 17.330 forintra nõ,

- a fogyasztási dohány minimum jövedéki adója kilogrammonként 6.720 forintról 7.280 forintra emelkedik.

XI.  Az adózás rendjérõl szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Art.: a 2003. évi XCII. törvény

1.         A helyi iparûzési adót érintõ adózási feladatok [Art. 17. §-ának új (15) bekezdése, 1.és 2. számú melléklete]

            Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A helyi iparûzési adót érintõ adóztatási feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe kerülnek át, az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a helyi iparûzési adókötelezettség keletkezését, illetve megszûnését a helyi iparûzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével, a tevékenység megkezdésétõl, illetve megszûnésétõl számított 15 napon belül.

Ezt a bejelentést az iparûzési tevékenységet ideiglenes vagy alkalmi jelleggel folytatónak is az adóköteles tevékenysége megkezdése elõtt, de legkésõbb a tevékenység megkezdésének napján kell  megtennie.

Ezen új elõíráshoz kapcsolódóan pontosításra került az Art. 19. §-ának (2) bekezdése, elmaradt belõle a helyi iparûzési adóra való hivatkozás.

Az adózónak

- a helyi iparûzési adóelõleg-kiegészítés összegérõl a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig,

- a helyi iparûzési adóról az adóévet követ év május 31-éig

kell bevallást tennie.

A helyi iparûzési adóelõleget az adózó félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg.

Az iparûzési adóelõleget a várható éves fizetendõ adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni, ha a társasági adóelõleg kiegészítésére is kötelezett az adózó.

Az ideiglenesen (alkalmi) jelleggel végzet tevékenység utáni iparûzési adót legkésõbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

A vállalkozó a megfizetet adóelõleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követõ év május 31-éig fizeti meg, illetve ettõl az idõponttól igényelheti vissza.

2.     Ingatlannal rendelkezõ társaság bejelentése [Art. 17. §-ának új (16) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A társasági adóbevallás esedékességének napját követõ 90 napon belül kell bejelenteni, hogy az adózó a Tao. tv. szerint ingatlannal rendelkezõ társaságnak minõsül, illetve azt, ha e minõsége megszûnt. A bejelentésben nyilatkozni kell a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítésérõl, az elidegenítés idõpontjáról, a részesedés névértékérõl, illetve a tag illetõségérõl.

3.     Az adó- és járulékbevallás adatainak pontosítása [Art. 31. §-a (2) bekezdésének 6., 8., 9., 10., 16., 23. és 25. pontjai, továbbá (6) bekezdése]

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

- a társadalombiztosítási járulék megbontása: nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékra;

- a magánszemély által fizetendõ természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerõpiaci járulék alapjáról, illetve az ilyen jogcímen levont járulék összegérõl;

- a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék levonás és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás (magánnyugdíjpénztári tagdíj levonás) elmaradása okáról;

- a tárgyhónaptól eltérõ biztosítási jogviszony idõtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésre került sor, illetve az ezen idõtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerõ-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetve a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés) alapjáról és összegérõl;

- a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegérõl;

- a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkezõ személy után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci) járulék alapjáról és összegérõl, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla százalékos kötelezettség alapjáról, illetõleg a 10 vagy 20 százalékos mértékû kötelezettség alapjáról és összegérõl;

- a külföldi illetõségû magánszemélynek kifizetett jövedelem összegérõl, és az általános mértékétõl eltérõen levont, le nem vont adó, adóelõleg összegérõl

kell – a módosított esetekben – adatot szolgáltatni.

Nemleges adókötelezettségrõl nem lehet elektronikus ûrlapon nyilatkozni soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában „a 15 vagy 25 százalékos mértékû kötelezettség” szövegrész helyébe „a 10 vagy 20 százalékos mértékû kötelezettség” szövegrész lépett 2009. július 9-ével. Az Art. 31. §-ának (5) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig” szövegrész lép 2010. január 1-jével, amelyet a 2010. január 1-jét megelõzõ idõszakra vonatkozó adómegállapítás során kell alkalmazni.

Hatályát veszti az Art. 31.§-a (2) bekezdésének 25. pontja (munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulékalap), (1) bekezdésének elsõ mondatában az „és az iparûzési adóról” szövegrész.

4.     Helyi adó bevallása [Art. 32. §-ának új (5) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Ha az építményadó, illetve a telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásában fel kell tüntetnie – az adóév elsõ napjának megfelelõ állapot szerint – a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét) és az egyes tagokat megilletõ tulajdoni részesedés arányát.

5.     Adótartozás átvállalása [Art. 36. §-ának (3) bekezdése]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-én, a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell.

A hatályos elõírások szerint az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A kezességvállalásra bizonyos esetekben nincs lehetõség. Ezért, ha a tartozásátvállalónak különösen méltányolandó érdeke fûzõdik hozzá, a tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható. Az adóhatóság ez esetben is csak akkor járul hozzá a tartozásátvállaláshoz, ha a tartozás megfizetése az átvállaló személyében biztosított.

6.     Közbeszerzéshez kapcsolódó elõírások [Art. 36/A. §-ának új (9) bekezdése]

A 36/A. § rendelkezéseit – 2009. július 9-tõl – nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követõen keletkezett. Ez a rendelkezés 2010. július 1-jével hatályát veszti, amelyet a 2009. július 9-ét követõen teljesítendõ kifizetésekre kell alkalmazni.

7.     Helyi iparûzési adóbefizetések elszámolása [Art. 43. §-ának új (10)-(12) bekezdése, továbbá új 43/A. és 43/B. §-a]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A helyi iparûzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatok állami adóhatósági hatáskörébe kerülésével az adózónak a helyi iparûzési adófizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által megnyitott egyetlen helyi iparûzési adó számlára kell teljesítenie akkor is, ha több telephellyel rendelkezik, és így több önkormányzat jogosult a bevételre. A helyi iparûzési adóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot is az állami adóhatóságnál megnyitott külön számlára kell megfizetni.

Az állami adóhatóság az adókötelezettséget és a befizetést a bevallásban (határozatban) megállapított összes adó és az önkormányzatokat megilletõ adó arányában a bevételre jogosult települési önkormányzatok között felosztja, és a kötelezettségeket és a teljesítéseket az adózó adószámláján önkormányzatonként kimutatja. A befizetés összegét a teljesítéstõl számított 30 napon belül osztja fel, és a felosztást követõen öt napon belül utalja át az arra jogosult önkormányzatok részére. Ha az adóhatóság az átutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal megegyezõ mértékû kamatot fizet.

Ha az adózó az õt terhelõ iparûzési adókötelezettségénél kevesebb adót fizet be a helyi iparûzési adó számlára (ez egyösszegû befizetést jelent, nincs önkormányzatonként megcímkézve), az állami adóhatóság a befizetés összegét a települési önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékességû tartozások esetén a tartozások arányában osztja fel, számolja el.

Ha az adózó a kötelezettségeinél nagyobb összeget fizet be az iparûzési adó számlára, ami miatt túlfizetése lesz, a túlfizetés összege nem kerül az önkormányzatok között felosztásra, az a számlán marad az adózó rendelkezéséig, illetve a késõbb keletkezõ helyi adótartozásra történõ elszámolásig.

A befizetések elszámolásánál elõfordulhat, hogy az adózó önellenõrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparûzési adót érintõ ellenõrzése következtében megváltozik a felosztási arány és valamely települési önkormányzatnak helyi iparûzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, más önkormányzat pedig további iparûzési adóbevételre lesz jogosult. Mivel az állami adóhatóság a befolyt iparûzési adót folyamatosan utalja át a jogosult önkormányzat részére, egy késõbbi, a már átutalt összeget érintõ változás esetén egyes önkormányzatoknak további átutalást kell teljesíteni, és lesznek olyan önkormányzatok, amelyektõl vissza kell követelni a fizetett adó összegét vagy annak egy részét. Ennek a sajátos eljárási rendjét tartalmazza a kiegészítés.

A kiegészítõ elõírás szerint, ha az adózó önellenõrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparûzési adót érintõ ellenõrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparûzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidõ kitûzésével felhívja az önkormányzatot a helyi iparûzési adó-különbözet visszafizetésére. Ha a 30 napos határidõ eredménytelenül telik el, az állami adóhatóság errõl értesíti a kincstárt, amely intézkedik a visszafizetési kötelezettség teljesítésének érvényesítésérõl. Annak érdekében, hogy a jogosult önkormányzat a visszafizetésre köteles önkormányzat teljesítésétõl függetlenül hozzájárulhasson az õt megilletõ bevételhez, az állami adóhatóság a késedelmi pótlék bevételi számláról „megelõlegezi” az adó összegét és kiutalja azt a jogosult önkormányzat részére. Ennek a számlának a terhére kell az állami adóhatóság késedelmes kiutalása miatt keletkezõ kamatfizetési kötelezettséget is teljesíteni.

Az állami adóhatóság az adózó által bevallott elõleg összegét az elõlegfizetés esedékességét megelõzõ munkanapon átutalja a települési önkormányzatnak.

Az állami adóhatóság az adóévet megelõzõ évre az adózó által bevallott helyi iparûzési adó, valamint az adóévre bevallott és megfizetett helyi iparûzési adóelõleg különbözetének összegét az adóévben benyújtandó helyi iparûzési adóelõleg-kiegészítésrõl szóló bevallás esedékességét megelõzõ napon átutalja az önkormányzatnak.

Ha a bevallás alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megilletõ helyi iparûzési adóelõleg-kiegészítés összege eltér a korábban kiutalt adóelõleg-kiegészítés összegétõl, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet rendezésérõl.

Az állami adóhatóság az adóévet megelõzõ évi bevallás alapján megállapított pozitív elõjelû elszámolási különbözetet a bevallás esedékességét megelõzõ napon utalja át a jogosult települési önkormányzatnak. Ha az adózó helyi iparûzési adóbevallása alapján kimutatott, a települési önkormányzatot ténylegesen megilletõ helyi iparûzési adó összege eltér a korábban kiutalt adó összegétõl, az állami adóhatóság intézkedik a különbözet rendezésérõl.

A helyi iparûzési adót érintõen az adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell megállapítani [Art. 106. §-ának (1) bekezdése].

8.     Adatszolgáltatás [Art. 52. §-a (7) bekezdésének bd) pontja és d) pontja, új (18)-(19) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az állami adóhatóság szolgáltatja

- az állami foglalkoztatási szerv részére,

- a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv, illetve magánnyugdíjpénztár részére

az adó- és járulékbevallások meghatározott adatait.

Az önkormányzat az állami adóhatóság részére adatokat szolgáltat, ha a helyi iparûzési adót megállapító önkormányzati rendeletét módosította, vagy a helyi iparûzési adót rendelettel bevezette, illetve megszüntette.

Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság részére adatokat szolgáltat az illetékességi területén az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparûzési tevékenység kezdetének és befejezésének idõpontjáról, továbbá az általa ismert, a helyi iparûzési adó megállapításához szükséges adatokról.

Az Art. 52. §-a (7) bekezdésének g) pontja utolsó mondatában a „kétmillió forintot” szövegrész helyébe a „Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt” szövegrész lép.

9.     Közzététel [Art. új 55/A. §-a]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi az adott adóévben, a Tao. tv. szerint ingatlannal rendelkezõ társaságnak minõsülõ adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.

10.   Az állami adóhatóság hatásköre [Art. 72. §-ának (3) bekezdése, új (4) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A helyi iparûzési adóval összefüggõ hatáskör átadásokhoz kapcsolódóan a hivatkozó elõírás kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a települési (a fõvárosban a fõvárosi) önkormányzatot megilletõ helyi iparûzési adó követelések tekintetében hitelezõként, továbbá ezen követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.

11.   Az önkormányzati adóhatóság hatásköre [Art. 81. §-ának a) pontja, 82. §-ának (1) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az önkormányzati adóhatóság jár el a helyi iparûzési adó kivételével a helyi adók ügyében, az az önkormányzat, amelyik a helyi adót bevezette.

12.   Adóigazolás [Art. 85/A. §-ának (1) bekezdése]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-én.

Az együttes adóigazolás bevezetésének célja az adózók tehermentesítése volt. A módosítással egységes lesz a két típusú adóigazolás adattartalma, kiállítása iránti kérelmet egyetlen kérelemnek kell tekinteni. Az együttes adóigazolás az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást, valamint a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozást vagy azok hiányát fogja tartalmazni.

13.   Ellenõrzés határideje: [Art. 92. §-ának új (7)-(8) bekezdése]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-én, csak a hatálybalépést követõen indult ellenõrzéseknél alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy az állami garancia beváltásához kapcsolódó vizsgálatok – az ügyek bonyolultsága miatt – a 30 napos, általános szabályok szerinti határidõ alatt jellemzõen nem fejezhetõk be, az új rendelkezés az ellenõrzési határidõt 90 napra felemelte. E mellett a központi ellenõrzés, ami több regionális igazgatósághoz tartozó adózó egyidejû ellenõrzését foglalja magában, szintén egy összetett, sokrétû vizsgálattípust jelent, ezért indokolt az ilyen ellenõrzés határidejét 120 napban meghatározni.

14.   Adatgyûjtésre irányuló ellenõrzés [Art. 119. §-ának új (6) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység sajátossága, hogy az adókötelezettség keletkezését a helyi szinten végzett adóköteles tevékenység alapozza meg, amelyrõl az önkormányzati adóhatóságnak több információja lehet. Ezért – az önkormányzati bevételek biztosítása érdekében – a törvény biztosítja az önkormányzati adóhatóság számára azt a jogot, hogy adatgyûjtésre irányuló ellenõrzés keretében az ideiglenes (alkalmi) iparûzési tevékenységet végzõ adózók vonatkozásában helyszíni ellenõrzést végezzen, és az ellenõrzés során gyûjtött és egyéb adatokról az állami adóhatóságnak adatokat szolgáltasson.

15.   Szokásos piaci ár megállapítása [Art. 132/A. §-ának (9) bekezdése]

Hatályba lépett: 2009. július 9-én, a hatálybalépést követõen benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Az adózók üzleti biztonságának növelése érdekében a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban – mind a három eljárás típusban – jelentõs mértékben csökkennek a díjak. Az egyoldalú eljárásban az ármegállapításra alkalmas módszer is befolyásolja a díjakat. Ennek alapján a díj

- egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak, a viszonteladási árak, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,

- egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár egyéb módszerrel állapítható meg,

-  kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,

- háromoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.

Amennyiben az eljárásért fizetendõ díj összegszerûen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függõen – a díj minimumával egyezõ összeg.

16.   Fizetési könnyítés [Art. új 133/A. §-a]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az állami adóhatóság a települési önkormányzatonként kimutatott helyi iparûzési adótartozást érintõ fizetési könnyítést – önkormányzatonként – engedélyezi, ha a tartozással érintett önkormányzati adóhatóság az adózó kérelmében foglaltakkal egyetért és errõl az állami adóhatóságot írásban értesíti. 

Ha a helyi iparûzési adótartozás több települési önkormányzatot érint, a fizetési könnyítést települési önkormányzatonként, az egyetértésükkel érintett összeg vonatkozásában kell engedélyezni.

17.   Adómérséklés [Art. új 134/A. §-a]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelõ, települési önkormányzatonként kimutatott helyi iparûzési adótartozást, az azzal összefüggésben megállapított bírság- és pótléktartozást, valamint a nem magánszemély adózót terhelõ, a helyi iparûzési adóhoz kapcsolódó bírság- és pótléktartozást – önkormányzatonként – mérsékli,   ha a tartozással érintett önkormányzati adóhatóság az adózó kérelmében foglaltakkal egyetért és errõl az állami adóhatóságot írásban értesíti. 

Ha a helyi iparûzési adótartozás több települési önkormányzatot érint, a tartozás összegét települési önkormányzatonként, az egyetértésükkel érintett összeg vonatkozásában kell mérsékelni.

18.   Eljáró hatóságok [Art. 146. §-ának (2) és (4) bekezdése]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-én, a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni  kell.

Magánszemély esetében, ha a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetõségi hely alapján az eljáró adóhatóság nem határozható meg, a végrehajtás lefolytatására az az önkormányzati adóhatóság jogosult, amelynek illetékességi területén a magánszemély utolsó ismert belföldi lakóhelye volt.

Ha külföldi magánszemély esetén az illetékességi okok sorrendje alapján sem határozható meg a végrehajtás lefolyatása érdekében megkereshetõ önkormányzati adóhatóság, akkor a módosítás szerint illetékes önkormányzati adóhatóságként a fõvárosi fõjegyzõ jár el.

Más adóhatósággal történõ egyidejû foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság bonyolítja le.

19.   Biztosítási intézkedés [Art. 149. §-ának (1) és (4) bekezdése]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-én

A biztosítási intézkedés körében megszûnik a meghatározott dolog zárlata elnevezésû intézkedés, mivel a végrehajtás során az adóhatóság minden esetben a pénzkövetelés biztosítását foganatosítja biztosítási intézkedésként.

A gépjármû biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalás esetén a magánszemélynek nem üzemi, üzleti célú jármûveit a hatályos szabályok szerint ki kell vonni a forgalomból, ha biztosítási intézkedés foganatosítására kerül sor. A módosítás ezt a korlátozó intézkedést enyhíti. Elégséges a gépjármûlefoglalás foglalási jegyzõkönyvben való feltüntetése, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalása, ha ezzel a biztosítási intézkedés – további használati korlátozás nélkül – eléri a célját. A folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell.

20.   Késedelmi pótlék [Art. 167. §-ának (1) és (2) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A módosítás rögzíti, hogy a helyi iparûzési adó utáni késedelmi pótlék felszámítása során – hasonlóan a magánnyugdíjpénztári tagdíjhoz – a nettó pótlékszámítás (a más adónemben fennálló túlfizetés összegének beszámítása) szabályait nem lehet alkalmazni.

A helyi iparûzési adónál mind a bevallott, mind az adóhatóság által megállapított adózói kötelezettségeket, mind a befizetéseket önkormányzatonként fel kell osztani, jogosultanként kell kimutatni. Annak érdekében, hogy a késedelmi pótlék is az egyes önkormányzatonként kimutatható legyen, azt az egyes önkormányzatonként kimutatott tartozások után külön kell felszámítani.

21.   Önellenõrzési pótlék [Art. 168. §-ának (2) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A helyi iparûzési adó önellenõrzése esetén fizetendõ önellenõrzési pótlék is az önkormányzat bevétele. Ezért önellenõrzés esetén az önellenõrzési bevallással módosított eredeti kötelezettségét és az esetleg fizetendõ önellenõrzési pótlékot is önkormányzatonként kell felszámítani. Az önellenõrzési pótlékot az állami adóhatóság települési önkormányzatonként állapítja meg és tartja nyilván.

22.   Adóbírság [Art. 170. §-ának (1) és (6) bekezdése]

        Hatályba lép az elsõ bekezdés 2010. január 1-jén, a második hatályba lépett 2009. július 9-én.

A kiegészítõ elõírás szerint, minõsített adózó esetében, ha a minõsített adózói adatbázisba történõ felvételt követõen az adóhatóság elsõ alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, az adóbírság mértéke  az adóhiány 20 %-a, kivéve ha az adóhiány olyan kötelezettségszegés eredménye, amely után 75 %-os mértékû adóbírság kiszabásának van helye. A helyi iparûzési adót érintõen az adóhatóság az adóhiányt, és az ahhoz kapcsolódó adóbírságot települési önkormányzatonként állapítja meg.

Az adóhatóság az adóhiányt és a jogkövetkezményeket is a munkáltató terhére állapítja meg akkor, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkáltató a teljes munkaidõben foglalkoztatott részére, jogszabálysértõ módon, a minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki. A módosítás kiegészíti a munkáltató felelõsségét megállapító rendelkezést a részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalóknak jogellenesen a minimálbér részmunkaidõvel arányos részénél alacsonyabb összegben teljesít kifizetés esetével.

23.   Elektronikus ügyintézés [Art. 175. §-ának (14) bekezdése]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-én

Az adópolitikáért felelõs miniszter rendeletben szabályozni fogja a végrehajtási eljárás során az elektronikus ügyintézés módját és technikai feltételeit.

Az adóhatóság internetes honlapján – hivatalos lap hiányában – teszi közzé azt az adatformátumot (annak megváltoztatását), amelyben az adóalany az ellenõrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre kell, hogy bocsássa. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat hivatalos lapjában is közzéteszi.

24.   Egyéb módosítások [Art. 176. §-ának (10) és (14) bekezdése, 177/A. §-a, 178. §-ának 15. pontja]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.  

Ha az Art. a személyi jövedelemadóval összefüggõ kötelezettségrõl rendelkezik, azt a kifizetõ és a munkáltató – az Art.-ben felsoroltak kivételével – a rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti. (Kimaradt a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékra utalás, mivel azok megszûnnek.)

A Média tv. rendezi a televízió üzembentartási pótdíjra vonatkozó fizetési kötelezettséget. A módosítás (új elõírás) szerint az üzembentartási díjhoz kapcsolódó pótdíjra az Art. adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel a pótdíj beszedése és nyilvántartása is az állami adóhatóság feladata.

Az állami adóhatóság – az új elõírás szerint – a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló

- a központi költségvetést, az állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot,

- helyi iparûzési adó vonatozásában a települési (a fõvárosi) önkormányzatot

megilletõ követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja (a jelenlegi egy csatorna helyett).

A helyi iparûzési adó vonatkozásában a települési (a fõvárosi) önkormányzatot megilletõ követelés a települési önkormányzat polgármesterének (a fõpolgármesternek) a hozzájárulásával engedményezhetõ.

A nem engedményezhetõ követelések köre nem változott.

A járulék értelmezõ rendelkezésének pontosítását indokolta egyrészt az, hogy a munkaadói, a munkavállalói és vállalkozói járulék megszûnik, másrészt az, hogy új elnevezéssel szerepelnek járulékok, mint például a biztosított egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járuléka, vagy a társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék. Ehhez kapcsolódó pontosítás van az Art. 2. számú melléklete Határidõk 5. Járulékok felvezetõ szövegében is.

25.     Art. 3. számú melléklete szerinti adatszolgáltatók köre bõvült

- a cégbíróság adatszolgáltatásával,

- az önkormányzat jegyzõjének adatszolgáltatásával.

26.   Az Art. 4. számú mellékletének módosítása [1-4., 6., 8-14. pontjainál, kiegészült 15-16. ponttal]

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai alapvetõen technikai okokból módosultak, azokra nem térünk ki. Az egyéb kiegészítõ rendelkezéseket ismertetjük.

A kifizetõ állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi személyt terhelõ adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizetõ a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.

Az ingatlannal rendelkezõ társasági tagot adóelõleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkezõ társaság tagja az adót az adóévet követõ év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.

Ha az ingatlannal rendelkezõ társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkezõ társaság e minõségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt késõbb terhelõ adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

27.   Az Art. 6. számú mellékletének módosítása (1. pont)

Az állami adóhatósághoz teljesítendõ bevallási kötelezettségek:

- a naptári évtõl elérõ üzleti évet választó adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról és a helyi iparûzési adóról az adóév utolsó napját követõ 150. napig teljesítheti;

- a társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparûzési adóelõleg-kiegészítésrõl az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.

28.   Szövegcsere

Az Art. 46. §-a (1) bekezdésének ötödik mondatában a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató, a kifizetõ és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítõ társadalombiztosítási kifizetõhely” szövegrész lépett 2009. július 1-jével. A magánszemély részére 2009. évben teljesített kifizetések vonatkozásában is alkalmazni kell.

29.   Hatályát veszti: 2010. január 1-jével

- az Art. 2. és 6. számú mellékletében több helyen az iparûzési adóra vonatkozó szövegrész.

Hatályát veszti 2009. július 9-ével.

- az Art. 14. §-a (1) bekezdésének i) pontjában (bankszámlanyitás) az „és az e törvényben meghatározott értékhatár feletti kifizetés e törvényben meghatározott módon való teljesítésére” szövegrész;

- az Art. 33. §-ának (1) bekezdésében (szja adómegállapítás) az „, illetõleg adatszolgáltatás alapján az adóhatóság” szövegrész;

- az Art. 172. §-a (1) bekezdésének g) pontja (az ellenõrzés idõpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik).

30.   Átmeneti rendelkezés

A módosító rendelkezéseket kell alkalmazni az azok hatálybalépésekor jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének idõpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

Az adózónak a 2009. július 9-ét követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ bejelentési, adómegállapítási, adófizetési, adóelõleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét – ha a törvény eltérõen nem rendelkezik – a 2009. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. 

XII. Helyi adókról szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Htv.: 1990. évi C. törvény

1.     Iparûzési adó alapja [Htv. 39. §-ának (1) bekezdése]

A módosítás szerint az adó alapja megállapítása során a nettó árbevételt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége is, amelyet a Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel valósítottak meg. [Tao. tv.-re hivatkozást a Htv. 52. §-ának 25. pontja tartalmazza.]

További módosítás az, hogy valamennyi vállalkozás – feltétel és korlátozás nélkül – csökkentheti iparûzési adóalapját a külföldi telephelyén elért adóalap-résszel.

2.     Az adóelõleg megállapítása és az adó megfizetése [Htv. 41. §-a]

A Htv. hatályos rendelkezései szerint az iparûzési adóelõleget és a vállalkozók kommunális adójára vonatkozó elõleget az önkormányzati adóhatóság kivetéssel, azaz államigazgatási határozattal állapítja meg. Az iparûzési adót érintõ adóztatási feladatok egyrészt átkerülnek az állami adóhatósághoz, másrészt azt az adózónak önadózással kell teljesítenie.

A vállalkozó az elõlegfizetési idõszakra – önkormányzatonként – adóelõleget köteles a bejelentkezéssel egyidejûleg, minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejûleg bevallani. A benyújtott – adóelõleget tartalmazó – bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minõsül.

Az elõlegfizetési idõszak – a fõszabály szerint – a bevallás-benyújtás esedékességét követõ második naptári hónap elsõ napjával kezdõdõ 12 hónapos idõszak.

Abban az esetben azonban, ha az önkormányzat az iparûzési adót elsõ ízben vezeti be, vagy ha a vállalkozás év közben nyit telephelyet a településen, valamint átalakulás esetén, az elõlegfizetési idõszak kezdõ idõpontja az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdõ napjához kötõdik. Ekkor az elõlegfizetési idõszak már nem 12 hónapig, hanem a kezdõ napot követõ adóév elsõ félévének utolsó napjáig – akár több, mint 12 hónapig – tart.

Nem kell adóelõleget bejelenteni, bevallani (eltér a hatályostól):

- az elõtársaságnak,

- az adóköteles tevékenységet jogelõd nélkül kezdõ vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében,

- az adóalanyként megszûnõ vállalkozónak,

- arra az elõlegfizetési idõpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelõleget.

Az adóelõleg-részletek összege:

- ha az elõlegfizetési idõszak a fõszabály szerint alakul, azaz 12 hónapos idõszakot ölel át, összege az adóévet megelõzõ adóév idõtartamától függ, és teljesen megegyezik a hatályos szabályozás szerinti elõleg-részletek összegével;

- ha az adóévet megelõzõ adóév 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az elõlegfizetési idõszak elsõ részleteként az adóévet megelõzõ adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig már korábban bevallott elõleg különbözetét kell bevallani. A második elõlegrészlet pedig az elõzõ adóévi adó felével egyezik meg;

- ha az adóévet megelõzõ adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor a bevallás rendje csak annyiban tér el az elõzõekben említettektõl, hogy az elõzõ adóév adóösszegét évesíteni kell.

Ha az elõlegfizetési idõszak nem 12 hónapig tart, akkor a vállalkozónak az adóévre várható adó alapul vételével kell bevallania az elõlegfizetési idõszakban lévõ egyes idõpontokra az elõleg összegét, az adóévi várható adó összegét egyenlõ részletekre elosztva.

Ha jogszabályi változás miatt az elõleg összege változik vagy a vállalkozó mentessége, kedvezménye megszûnik, vagy annak mértéke csökken, akkor ezen változásokra figyelemmel kell kalkulálni az adóelõleg összegét.

3.     Átmeneti rendelkezés [Htv. 43. §-a] módosítása

A módosító rendelkezés az iparûzési adó hatáskör-áttelepítéssel összefüggõen – az adóztatás hatékonysága és költségei csökkentése érdekében – megszünteti az önkormányzatok azon jogát, hogy az iparûzési adó megfizetésére eltérõ esedékességi idõpontot állapítsanak meg, illetve, hogy az Art.-ben  nem szabályozott kérdésekben eltérõ szabályt alkossanak.

4.       Telephely [Htv. 52.§-a 31. pontjának c) pontja]

 A hivatkozott pont szerinti telephely-fogalom oly módon  változik, hogy a villamosenergia-kereskedõ, a földgázkereskedõ, a villamos energia egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes esetében a fogyasztók helye szerinti település csak akkor válik telephellyé, ha a vállalkozó adóévet megelõzõ adóévi – Szt. szerinti – árbevételének legalább 75 százaléka közvetlenül a végsõ fogyasztónak történõ értékesítésbõl, illetve a végsõ fogyasztó számára történõ elosztásból származik.

5.     Hatályon kívül helyezve

a Htv. 42. §-ának (6) bekezdése, mely szerint az ideiglenes (alkalmi) iparûzési tevékenység adója készpénzben is megfizethetõ volt.

6.     Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Valamennyi módosító rendelkezés.

7.     Átmeneti rendelkezések

A helyi iparûzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a 2010. évben kezdõdõ adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes elõlegrészletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetni.

A 2010. adóévben kezdõdõ elõlegfizetési idõszakra fizetendõ elsõ adóelõleg-részletet a 2009. évben kezdõdõ adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által a 2010. évben kezdõdõ adóév harmadik hónapjának 15. napjáig elõírt adóelõleg-részlet pozitív különbözetével egyezõen kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és

- iparûzési adó esetén az állami adóhatóságnak,

- vállalkozók kommunális adója esetén az önkormányzati adóhatóságnak

megfizetni.

A 2010. évben kezdõdõ adóév esedékes adóelõleg-fizetési idõpontokat követõen bekövetkezõ adókötelezettség-keletkezés esetén az elõlegfizetési idõszakra fizetendõ egyes adóelõleg-részleteket a 41. § alapján (l. 2. pont)

- iparûzési adó esetén az állami adóhatósághoz,

- vállalkozók kommunális adója esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz

kell bevallani.

Az adóhatósági feladatok átrendezéséhez kapcsolódóan

- az állami adóhatóság 2010. január 1-jétõl a helyi iparûzési adóval összefüggõ hatásköröket a 2010. január 1-jétõl kezdõdõ adóéveket érintõen gyakorolja;

- a 2010. január 1-jét megelõzõ adóéveket érintõ adókötelezettségeket az adózók az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el;

- a 2010. március 15-én esedékes helyi iparûzési adóelõleget az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni; az állami adóhatóság a 2010. évi helyi iparûzési adófizetési kötelezettség teljesítése során ezt az elõleget saját nyilvántartása szerint megfizetettnek tekinti;

- amennyiben az önkormányzati adóhatóság kimutatása szerint a 2010. március 15-én esedékes helyi iparûzési adóelõleget az adózó hiánytalanul nem fizette meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi.

Az üzleti évüket a 2009. évben kezdõ, naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózóknál 2010. március 15. határnap alatt az üzleti év elsõ napjától számított harmadik hónap 15.napját kell érteni.

A tevékenységüket 2009. december 31-éig megszüntetõ adózók a helyi iparûzési adóval összefüggõ adókötelezettségeiket az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az önkormányzati adóhatóságok végzik az ezzel összefüggõ adóztatási feladatokat.

A tevékenységüket 2009. december 31-ét követõen megszüntetõ adózók 2010. január 1. utáni idõszakot érintõ adóügyeiben az állami adóhatóság jár el.

A helyi iparûzési adónál a 2010. január 1-jét megelõzõ adómegállapítási idõszakot érintõ, az adó megállapításához való jog legkésõbb 2011. december 31-én elévül.

Az átmeneti rendelkezések részletesen szabályozzák az adóhatósági feladatok átrendezéséhez kapcsolódó önkormányzati, illetve állami adóhatósági átmeneti feladatokat is, amelyekre itt nem térünk ki, mivel azok a vállalkozókat közvetlenül nem érintik.

Az állami adóhatóság az önkormányzatot megilletõ helyi iparûzési adó követelések tekintetében a 2009. december 31-ét követõ adóévben esedékessé váló követelések tekintetében jár el hitelezõként, a megelõzõ adóévek vonatkozásában az önkormányzati adóhatóság.

XIII. Az illetéktörvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Itv.: 1990. évi XCIII. törvény

1.     Mentes az ajándékozási illeték alól [Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) és o) pontja]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-ével.

Mentes az ajándékozási illeték alól:

- a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képezõ ingó vagyontárgyaknak – az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történõ, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történõ megszerzése, azaz a gépjármû és pótkocsi, illetve a közterületen álló, ingatlannak nem minõsülõ felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történõ vagyonszerzés;

- a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelõzése érdekében az az azonos helyzetben lévõk  egyenlõ elbánásának elve alapján történik (ezen feltétel fennállásáról a hitelintézet igazolást ad az adósnak).

2.   A vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség kiterjed [Itv. 18. §-a (2) bekezdésének új h) pontja és új (4) bekezdése]

      Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A hatályba lépéssel illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése.

A módosítás szerint vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség kiterjed a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetõi részjegy, átalakított befektetõi részjegy) megszerzésére akkor, ha

- a vagyonszerzõ, illetve – magánszemély vagyonszerzõ esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülõje,

- önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

- egymással a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ gazdálkodó szervet

tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát. Ilyenkor nem csak a legutolsó (vagyis amellyel az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75 %-ot), hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre esõ illetéket is meg kell fizetni. 

3.   Az illeték általános mértéke [Itv. 19. §-ának (1) bekezdése, új (5) bekezdése]

      Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 %-ról 4 %-ra csökken. Ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot, az e feletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Az ingatlannal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése az általános illetékmérték alá esik azzal, hogy az illeték alapja ilyen esetben a társaság tulajdonában lévõ ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévõ vagyoni betétekre esõ hányada. Illetékalap-csökkentõ tényezõként kell azonban figyelembe venni az 5 évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése elõtt visszterhes módon megszerzett, valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betéteket, illetve – 75 százalék feletti újabb részesedés megszerzése esetén – azon vagyoni betéteket, amelyek után már fizettek illetéket.

4.   Lakástulajdon vagyonátruházási illetékének mértéke [Itv. 21. §-ának (1) bekezdése]

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Lakásszerzés esetén fizetendõ kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalék. A forgalmi érték e feletti része után pedig az eddigi 6 százalék helyett 4 százalék illetéket kell fizetni.

5.   Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésnek illetéke [Itv. 23/A. §-ának (1) és (4) bekezdése]

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A módosítás alapvetõen pontosító jellegû.

A vagyonszerzõk közül kimaradt az ingatlanok és gépjármûvek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó.

A kezdõ vállalkozónak nem a vagyonszerzési illeték kiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozatában kell a feltételek teljesülését vállalnia, hanem  a fizetési meghagyás jogerõre emelkedéséig.

6.   Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [Itv. 26. §-a (1) bekezdésének g)-h) és l) pontja és (10) bekezdése]

      Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

A módosítás a gazdálkodó szervezet átalakulására vonatkozó általános mentesség helyett a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történõ vagyonszerzés válik illetékmentessé. A módosítás új rendelkezése illetékmentességet biztosít a Tao. tv. szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történõ vagyonszerzés esetében is.

Az új elõírás szerint mentes a vagyonátruházási illeték alól a gépjármû, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, amelynek elõzõ adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjármûvek és pótkocsik  értékesítésébõl származott, továbbá olyan pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése, amelynek elõzõ adóévi nettó árbevétele legalább 50 %-ban pénzügyi lízingtevékenységbõl származott.

A mentességre jogosult vagyonszerzõk közül – a (10) bekezdésben is – kimaradt az ingatlanok és gépjármûvek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó.

7.   Vagyonszerzési illetékfizetésére kötelezett [Itv. 27. §-ának új (2) bekezdése]

      Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az ingatlannal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén az összeszámítandó vagyoni betétek tulajdonosai külön-külön kötelesek az illetéket megfizetni, a tulajdonukban lévõ vagyoni betétek alapján számított illetékalap után.

8.     Államigazgatási eljárási illeték megfizetése [Itv. 73. §-ának (2) bekezdése]

        Hatályba lépett: 2009. július 9-én.

Pontosítás. Az eljárási illetéket az eljárás megindításával egyidejûleg csak akkor lehet bankkártyával vagy a házipénztárba készpénzzel megfizetni, ha erre az okmányirodánál lehetõség van.

Hasonló pontosításra került sor az Itv. 76. §-ának (1) bekezdésében is, a gépjármû, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése esetében.

9.     Visszterhes vagyonszerzés bejelenése [Itv. 91. §-ának (4)-(5) bekezdése]

        Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

Az ingatlannal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése kapcsán bejelentési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerzõ tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát és azt a vagyonszerzõt terheli, akinek a vagyonszerzésével a feltétel teljesült. 

10.   Hatályon kívül helyezés miatt 2010. január 1-jétõl

- nem mentesül az öröklési illeték alól a gazdasági társaság tagját megilletõ vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetõi részjegy, átalakított befektetõi részjegy) öröklése [Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja];

-törölve az Itv. 74.§-ának (6) bekezdésében a bírósági eljárásokért fizetett illeték meghatározására vonatkozó hivatkozás;

- törölve az Itv. 102. §-ának (1) bekezdésében a gépjármû-forgalmazó, a gépjármûlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozó, az ingatlanok és gépjármûvek pénzügyi lízingét egyaránt folytató vállalkozó értelmezõ rendelkezése.

11.     Átmeneti rendelkezések [a 2009. évi LXXVII. törvény 213. §-a]

Az Itv. újonnan megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követõen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.

Azokban a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, amelyekben a vagyonszerzõ

- örökölt ingatlanon 4 éven belül lakóház-építés,

- ajándékozott ingatlanon 4 éven belül lakóház-építés;

- vásárolt ingatlanon 4 éven belül lakóház-építés

alapján igénybevehetõ mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesülésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének idõtartama – a vagyonszerzõ erre irányuló kérelme esetén – az illetékkiszabásra bejelentést követõ 6 év. A kérelem elõterjesztésének határideje, a lakóház felépítésére nyitva álló határidõ:

- 2008. október 1. és 2010. január 15. között jár le, 2010. január 31.,

- 2010. január 15-ét követõen járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidõ lejárta.

Hasonló módon és esetekben meghosszabbodik a feltétel teljesülésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének idõtartama az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések esetében is, ha a továbbértékesítésre nyitva álló határidõ 2008. október 1. és 2010. szeptember 30. között jár le, és a vagyonszerzõ ezt a határidõ lejárta elõtt kéri.

Amennyiben a lakóház felépítésére, illetve az ingatlan továbbértékesítésére nyitva álló határidõ e törvény hatályba lépése elõtt lejárt, és az eredetileg vállalt határidõ elmulasztására tekintettel az illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét, a továbbértékesítés elmaradására tekintettel a pótilletéket a vagyonszerzõ megfizette, annak visszatérítésérõl az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik.

A 2009. július 9. és 2012. december 31. között – az illetékkötelezettség keletkezését követõ 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidõ végén tulajdonjog átszállást eredményezõ lízingszerzõdés keretében történõ megszerzése, mely a lízingszerzõdés megkötéséig a lízingbevevõ tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerzõdés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra (visszlízing).

XIV.  A szövetkezeti törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Szöv.tv.: 2006. évi X. törvény

1.     A juttatások és támogatások finanszírozása [58. §]

A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyûlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez

- az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel,

- az 57. §-ban meghatározott juttatások és támogatások, valamint

- (új elõírás) az azokat terhelõ adók és járulékok

fedezete céljára.

2.     Közösségi alap felhasználása [71. § (4) bekezdése]

Az 57. § (2) bekezdése szerint teljesített juttatások és támogatások, valamint

- (új elõírás) az ezeket terhelõ adók és járulékok

közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.

3.     Hatályba lépett: 2009. július 9-én

A módosítás indoka: a közösségi alapból adott juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minõsülnek.

XV.  A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Szht.: 2003.évi LXXXVII. törvény

Hatályba lépett: 2009. július 9-én

1.     A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségét csökkentheti

        (az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontját július 1-jétõl módosító rendelkezés helyett)

- a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetve bõvítésére fordított összeg 50 százalékával, karbantartására, valamint ezen eszközök mûködését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, az Ftl-ben meghatározott Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészébõl nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel.

2.   A gyakorlati képzés, megszûnése esetén [Szht. 7. §-ának (9)-(10) bekezdése]

Hatályba lép: 2009. augusztus 1-jén

A 2009. július 1-jével hatályon kívül helyezett elõírást helyezi vissza, nevesítve azt, a térítésmentes átadás milyen intézmény részére történhet.

3.   Hozzájárulás mértékek

A 2009. július 1-jével hatályon kívül helyezett elõírások közül visszahelyezi:

- a gyakorlati képzés felhasznált anyagköltségnek a korábbi elszámolható mértékét,

- a tanulóknak adható pénzbeli juttatás és díjazás korábbi mértékét.

A tanulóknak, illetve a hallgatóknak jogszabály alapján kötelezõen járó munkaruha, egyéni védõeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés költségein túlmenõen azok járulékai és egyéb közterhei is elszámolhatók.

A melléklet 6. pontját is hatályon kívül helyezték 2009. július 1-jével, majd 2009. július 9-ével ismételten hatályba helyezték. Így a hozzájárulásra kötelezett a jövõben is elszámolhatja tanulószerzõdés, illetve hallgatói szerzõdés alapján a tanulónak, hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást, továbbá az azt terhelõ járulékokat, további költségeinek a fedezeteként a minimálbér kétszeresének megfelelõ összeget. 

XVI.  Különadótörvény (a 2006. évi LIX. törvény) módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Hatályát vesztik 2010. január 1-jével a különadó törvénynek a magánszemély és a társas vállalkozás adókötelezettségére, az ezekkel kapcsolatos hivatkozásokra, fogalmakra, hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezésekre vonatkozó elõírások.

Hatályban maradtak a hitelintézet adókötelezettségére (a járadékra) vonatkozó rendelkezések.

XVII.  Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

a 2009. évi LXXVII. törvény alapján

Hatályba lép: 2010. január 1-jén

Hatályát vesztik:

azon rendelkezései, amelyek meghatározzák, hogy

- milyen termékek és szolgáltatások után (a melléklet egésze),

- milyen módon [5. §] kell kulturális járulékot fizetni,

- mi a kulturális járulék alapja [5/A. §],

- hogyan kell építményeknél eljárni [5/B. §],

- kapcsolódó értelmezõ rendelkezések.