Kihirdetve:       a Magyar Közlöny 161. számában, 2009. november 16-án.

Hatályba lép:   2010. január 1-jén (az ettõl való eltéréseket az érintett részeknél jelöljük).

 

 

A módosító törvényben foglaltakat a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni (a kivételeket külön jelöljük!).

 

1.            A törvény hatálya [Szja-tv. 2. §-ának új (8) bekezdése]

 

A külföldrõl származó ellátások adóügyi megítélését szabályozza. A kiegészítés szerint a külföldi jog alapján járó – társadalombiztosítási, családtámogatási, szociális – juttatások adókötelezettségét a belföldi jog szerint járó hasonló juttatás adókötelezettségének megfelelõen kell meghatározni. Az átmeneti rendelkezés szerint a külföldrõl származó szociális ellátások adókötelezettségét meghatározó rendelkezés akár visszamenõlegesen is alkalmazható, amennyiben az a magánszemély számára elõnyösebb. (Hatályba lépett: 2009.11.17.)

 

2.1.            Szokásos piaci érték [Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja]

 

A módosítás az eddigi elõírást pontosítja, a módszerre utalást átrendezi, ellenértéknek minõsíti a kamat mellett az árat, a járandóságot, a tevékenység piaci viszonyoknak megfelelõ díjazását, továbbá kiegészíti a személyes közremûködõi, egyéni vállalkozói tevékenység esetében választható szokásos piaci értékekkel. Így szokásos piaci értékként választható:

a)      az az ellenérték, amely – a személyesen közremûködõ, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fõ-, kiegészítõ- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kiesõ idõt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve – a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmû tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné; vagy            

b)      a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételbõl a személyes közremûködõ(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közremûködõknek nem minõsülõ személyeket megilletõ részesedés levonásával meghatározott összeg és az a) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság; vagy

c)       a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételbõl a személyesen közremûködõ(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyesen közremûködõnek nem minõsülõ személyeket megilletõ részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és az a) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság,

azzal, hogy szokásos vállalkozói haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végzõ független felek összehasonlító körülmények között elérnek, figyelembe véve a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó piaci helyzetét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, mûködési feltételeit (kezdés, szünetelés, megszûnés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.).

 

2.2.            Kiküldetés (kirendelés) [Szja-tv. 3. §-ának 11.pontja]

 

Kiegészült azzal, hogy ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonájának szolgálati érdekbõl történõ áthelyezését, átvezénylését is.

 

2.3.            Egyéni vállalkozó [Szja-tv. 3. §-a 17. pontjának a) alpontja]

 

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen az egyéni vállalkozó, egyéni cég részére nem történik vállalkozói igazolvány kiállítása, a tevékenység végzésének a feltétele a tevékenység megkezdése szándékának és a végezni kívánt tevékenységeknek a bejelentése és nyilvántartásba vétele. Egyéni cégen az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény rendelkezései szerint – az egyéni vállalkozó által – alapított egyéni céget kell érteni.

 

2.4.      Társas vállalkozás [Szja-tv. 3. §-ának 33. pontja]

 

A társas vállalkozás fogalma kiegészítésre kerül az egyéni vállalkozó által alapított egyéni céggel és a szabadalmi ügyvivõirodával, és kikerült a közhasznú társaság.

 

2.5.     Adóterhet nem viselõ járandóság [Szja-tv. 3. §-a 72. pontjának e) és t) pontja]

 

Adóterhet nem viselõ járandóság [2009. július 1-jétõl] a szakképzõ iskolai tanulónak, illetve a felsõfokú szakképzésben résztvevõ hallgatónak tanulószerzõdés, illetve hallgatói szerzõdés alapján, valamint szakképzésben tanulószerzõdés nélkül résztvevõ tanulónak a szorgalmi idõ befejezését követõ összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartamára külön jogszabály szerint kötelezõen kifizetett díjazás, valamint a tanulószerzõdéses tanulót jogszabály alapján megilletõ kiegészítõ pénzbeli juttatás, továbbá a támogatásról szóló törvény alapján a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj. Ezt a rendelkezést 2009. július 1-jét követõen megszerzett jövedelem adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet.

Adóterhet nem viselõ járandósággá válik a lakáscélú munkáltatói támogatás. A fogalma annyiban változik, hogy

-        a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak nemcsak hitelintézet útján, de a Magyar Államkincstár útján nyújtott vissza nem térítendõ támogatás is lehet,

továbbá

-        a folyósítás évét megelõzõ négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forint helyett legfeljebb 5 millió forintig terjedhet a támogatás összege.

Az átmeneti rendelkezés szerint a rendelkezést a 2010. január 1-jétõl folyósított munkáltatói lakáscélú támogatásra (elengedett kölcsönre) kell alkalmazni azzal, hogy a legfeljebb 5 millió forint juttatási keret számításánál a 2010. január 1-jét megelõzõen folyósított munkáltatói lakáscélú támogatás, elengedett kölcsön összegét nem kell figyelembe venni.

A lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználható zárt végû lízingbe vételre is.

 

2.6.        Befektetési szolgáltató [Szja-tv. 3. §-ának 79. pontja]

 

A megtakarítások ösztönzését szolgáló módosításokkal összefüggésben konkrétan nevesít a módosítás, ide sorolva a befektetési vállalkozást, az árutõzsdei szolgáltatót, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetet, ide értve az elõzõek által folytatott tevékenységnek megfelelõ tevékenységet külföldi jog alapján jogszerûen folytató személyt is.

 

2.7.       Üdülési csekk [Szja-tv. 3. §-ának 87. pontja]

 

A pontosítás szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegõrzési, betegségmegelõzési, szabadidõsport, mûvelõdési szolgáltatásra beváltható utalvány azzal, hogy a kibocsátó az igénybe vehetõ szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével határozza meg. A 2009. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek – érvényességük meghosszabbítása esetén is – a 2009. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel.

 

 

Nem minõsül egyéni vállalkozónak a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység [Szja-tv. 3. §-a 17. pontjának g) alpontjából törölve], továbbá az egyénileg tevékenykedõ európai közösségi jogász [törölve a h) alpont is].

Törölve a falusi vendéglátással összefüggõ értelmezõ rendelkezések [Szja-tv. 3. §-ának 55-59. pontjai].

 

3.           Forintra történõ átszámítás [Szja-tv. 5-6. §-ai]

 

A módosítás egyrészt átrendezi a hivatkozott §-ok rendelkezéseit, másrészt a devizaátszámítási szabályokat egy helyen és egységesen tartalmazza.

A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a külföldi pénznemrõl történõ átszámításhoz

-        bevétel esetében a bevételszerzés idõpontjában,

-        kiadás esetében a teljesítés idõpontjában,

-        dolog, pénzügyi eszköznek nem minõsülõ vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,

-        értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékszámlán történõ jóváírása napján,

-        egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) idõpontjában

érvényes MNB árfolyamot kell alkalmazni.

 

-        a külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelembõl az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének idõpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni;

-        ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik az elõbbi rendelkezésekben meghatározott idõpontot – vétel esetén – megelõzõ 15 napon, illetve – eladás esetén – követõ 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz vételét/eladását igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történõ átszámításhoz;

-        a külföldi pénz eladása/vétele, értékpapír átruházása, továbbá egyéb pénzügyi eszközre kötött ügyletben a forintra történõ átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.

Az elõbbiektõl eltérõen a magánszemély a kifizetõnek tett nyilatkozattal a kifizetõtõl származó bevételei tekintetében, egyébként az adóbevallásban tett nyilatkozattal választhatja, hogy az adóévre bevallott jövedelme alapját képezõ külföldi pénznemben megszerzett valamennyi bevételének forintra történõ átszámításához a megszerzésük napját megelõzõ hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

 

4.       Bevallás adóhatósági közremûködés nélkül [Szja-tv. 13. §-a (1) bekezdésének m) és új n)-p) pontja]

 

A kiegészítõ, pontosító módosítás szerint a magánszemély az adóhatóság közremûködése nélkül elkészített bevallást nyújt be – többek között – ha az adóévben

-        valamely bevételével összefüggésben az Ekho-tv. szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetõt és az õt terhelõ ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetõtõl átvállalta;

-        valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra elõleg-fizetési vagy tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezett;

-        adóját az Szja-tv. külön rendelkezése szerint adóbevallásban kell (lehet) megállapítani;

-        ha nem tehet vagy nem tesz egyszerûsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.

Az elsõ két francia bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 2009. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell.

Az Szja-tv. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „tõzsdei” szövegrész helyébe az „ellenõrzött tõkepiaci” szövegrész lép.

 

5.        Vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés [Szja-tv. 16. §-ának (4)-(6) bekezdése és új (7)-(9) bekezdése]

 

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét. A pontosított módosító rendelkezés szerint 2010-tõl bevezetésre kerül a kivét-kiegészítés, amely az Szja-tv. alkalmazásában önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül.

Amennyiben a vállalkozói kivét összege nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemzõ kereset éves összegét (a tevékenységre jellemzõ, piaci viszonyoknak megfelelõ díjazást), úgy a vállalkozói osztalékalapból a következõ bekezdések szerint megállapított jövedelem, de legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzõ keresetet, kivét-kiegészítésnek, és ezáltal önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül. 

Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést – a jövedelemszerzés idõpontjának az adóév utolsó napját tekintve – adóbevallásában állapítja meg és annak az adóalapja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidõig kell megfizetnie.

A vállalkozói osztalékalap utáni adó megállapításakor a kivét-kiegészítés összegével a vállalkozói osztalékalapot nem lehet csökkenteni.

Az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése összegének meghatározása pontosításra került. A kivét-kiegészítést nem a teljes osztalékalapra, hanem az abból megállapítható jövedelemre kell alkalmazni, mivel az osztalékalap gyakran nem egyezik meg a ténylegesen a magánszemély által felhasználható jövedelemmel.

Önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül a 49/B. § szerinti vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket, a törvény szerinti levonásokat, az adóévben elszámolt, a korábbi években elhatárolt veszteséget meghaladó része, csökkentve

-        a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalappal,

-        a vállalkozói személyi jövedelemadóval,

-        a 49/C. § (6) bekezdése szerinti csökkentõ tételekkel.

Az egyéni vállalkozó a tevékenységére jellemzõ keresetének meghatározásánál figyelembe vett körülményekrõl, szempontokról feljegyzést készít, amelyet az adózással összefüggõ iratok részeként kezelni és az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megõrizni köteles.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az Ekho-tv. rendelkezéseit alkalmazza, esetében a kivét-kiegészítés szabályait nem kell alkalmazni.

 

 

6.           Veszteségelhatárolás [Szja-tv. 22. §-ának (4) bekezdése]

 

A módosító rendelkezés megszünteti a veszteségelhatárolás engedélyeztetését. A mezõgazdasági õstermelõ a veszteséget elhatárolhatja, ha az a rendeltetésszerû joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ezen elõírás a 2009. évi veszteség elhatárolásra is alkalmazható.

 

7.       Személyes közremûködõi díj, díj-kiegészítés [Szja-tv. 25. §-ának (1) és (5)-(6) bekezdése, valamint az új (7)-(8) bekezdése]

 

A pontosított módosító rendelkezés szerint nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek minõsül (ide értve az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeget is) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közremûködése címén felvett, a társas vállalkozás által költségként elszámolt ellenérték (az un. személyes közremûködõi díj). 2010-tõl bevezetésre kerül a személyes közremûködõi díj-kiegészítés, amely az Szja-tv. alkalmazásában nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek minõsül.

Ha az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyesen közremûködõ nem részesül személyes közremûködõi díjban vagy annak éves összege nem éri el a tevékenységre jellemzõ kereset éves összegét, nem önálló tevékenységbõl származó bevétel

-        a társas vállalkozás által a személyes közremûködõ számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelõlegként már kifizetett osztalék, de

-        legfeljebb ezek együttes összegébõl az a rész, amely a személyes közremûködõi díjjal együtt, illetve annak hiányában eléri a tevékenységre jellemzõ kereset éves összegét (bármelyik a továbbiakban személyes közremûködõi díj-kiegészítés).

 

A több társas vállalkozásban személyes közremûködõ, illetve személyes közremûködõként vagy egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély esetében az elõbbi rendelkezést arra a jogviszonyára tekintettel kell alkalmazni, ahol a fõtevékenységre jellemzõ kereset a legmagasabb.

A társas vállalkozás a személyes közremûködõi díj-kiegészítés összegérõl az adóévet követõ év január 31-éig köteles igazolást adni a személyes közremûködõnek, aki ennek alapján – a jövedelemszerzés idõpontjának az adóév utolsó napját tekintve – a személyes közremûködõi díjkiegészítés adóalapja után az adót adóbevallásában állapítja meg azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közremûködõi díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelõlegként veszi figyelembe. A kiadott igazolásban feltüntetett adatokról a társas vállalkozás az adóévet követõ év február 15-éig adatokat szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig tartó megõrzési kötelezettséggel

-        a társas vállalkozás a személyes közremûködõ tevékenységére jellemzõ keresetének meghatározásánál figyelembe vett körülményekrõl, szempontokról,

-        több társas vállalkozásban személyes közremûködõ, illetve személyes közremûködõként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély valamennyi tevékenységére jellemzõ keresetérõl

feljegyzést készít, amelyet az adózással összefüggõ iratok részeként kezel.

A kiegészítõ módosító rendelkezés szerint, amennyiben a társas vállalkozás személyes közremûködõ tagja az Ekho-tv. rendelkezéseit alkalmazza, esetében a személyes közremûködõi díj-kiegészítés szabályait nem kell alkalmazni.

Módosult az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege, mely szerint: e törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minõsül osztaléknak az osztalék és osztalékelõleg jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény elõírásai szerint más jövedelem megállapításánál – pl. az osztalékból megállapított személyes díj-kiegészítésként – kell figyelembe venni)… 

  

8.       Külföldön megfizetett adó beszámítása [Szja-tv. 32. §-ának (2) bekezdése]

 

Technikai jellegû módosítás. Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított, adóterhet nem viselõ járandóságnak nem minõsülõ jövedelmére kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelõ adót fizetett.

 

9.       Nyugdíj-elõtakarékossági számla [Szja-tv. 44/B. §-ának (4)-(7) és (12) bekezdése]

 

Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-elõtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezett,

-        az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem tehet nyugdíj-elõtakarékossági nyilatkozatot,

-        nyugdíj-elõtakarékossági nyilatkozat(ok) alapján már átutalt összeg(ek)et – a nyugdíj-elõtakarékossági számla vezetõje által kiállított igazolás alapján – köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására elõírt határidõig megfizetni. 

Nem kell az elõbbieket alkalmazni, nem kella számítottkövetelésbõl egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-elõtakarékossági számlán nyilvántartott követelését a nyugdíj-elõtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerzõdés alapján lekötött pénzeszközzé alakítja át (ha annak az egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezi, de

-        az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-elõtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és

-        rendelkezõ nyilatkozata(i) szerint az átalakítás évében, valamint a megelõzõ évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelõ összeget 20 százalékkal növelten köteles az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására elõírt határidõig megfizetni (ha azt már korábban nem fizette meg).

A tartós befektetésbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

-        lekötött pénzeszköznek minõsül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá

-        a befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minõsül,

-        a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehetõ figyelembe,

-        ha tartós befektetési szerzõdést megkötõ befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíjelõtakarékossági számla vezetõje, a következõ a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

Nem kell jövedelmet megállapítani akkor sem, ha a magánszemély a nyugdíj-elõtakarékossági számlán nyilvántartott követelését

a)      a nyugdíj-elõtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul más számlavezetõnél vezetett nyugdíj-elõtakarékossági számlájára helyezi át,

b)     a nyugdíj-értékpapírszámlán lévõ értékpapírja eladására adott megbízásának teljesítése céljából a forgalmazásra, az ügyletben való közremûködésre jogosult befektetési szolgáltatónál lévõ értékpapír-számlájára helyezi át,

c)      a nyugdíj értékpapír-számlán lévõ értékpapír-átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása miatt az átalakításban, az átalakulásban közremûködõ befektetési szolgáltatónál lévõ értékpapír-számlájára helyezi át.  

Az a) pont szerinti áthelyezés feltétele, hogy a megszüntetett számla vezetõje a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezetõ számára az adózott követelésállomány, a magánszemély által teljesített befizetések, az osztalék jóváírások, a nyugdíj-elõtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírások halmozott összegét.

A b) pont szerinti áthelyezés esetén a bevezetõben említetteket akkor nem kell alkalmazni, ha az áthelyezést követõ 30 napon belül, vagy nyilvános ajánlattétel esetén az átruházásra vonatkozó ügyletben meghatározott idõpontig a magánszemély nyugdíj-elõtakarékossági pénzszámlájára az értékpapír eladásra adott megbízás teljesítés-igazolás szerinti összeget az ügyletben közremûködõ befektetési szolgáltató átutalta, vagy ennek hiányában a magánszemély az értékpapír áthelyezés napján irányadó szokásos piaci értéknek megfelelõ összeget befizette azzal, hogy az átutalt (befizetett) összeg nem minõsül nyugdíj-elõtakarékossági nyilatkozat adására jogosító befizetésnek.

A c) pont szerinti áthelyezés esetén pedig akkor nem, ha az átalakításban, átalakulásban közremûködõ befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott idõpontig a magánszemély nyugdíj-elõtakarékossági értékpapír-számlájára áthelyezte.

Az elõbbi két bekezdésben foglalt rendelkezéseket 2009. január 1-jétõl kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben elõírt határidõt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíjelõtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1. napjáig nem történt meg.

 

10.     Egyéni vállalkozó egyéni cég alapítása [Szja-tv. 49/A. §-ának (2)-(5) bekezdése]

 

A módosítás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket az egyéni vállalkozónak egyéni cég alapításakor alkalmaznia kell.

Az egyéni vállalkozónak a cégbejegyzõ határozat jogerõre emelkedése napját megelõzõ napon meg kell szüntetnie a tevékenységét. E napra vonatkozóan

-        leltárt készít, tételes kimutatást állít össze,amelyben eszközeit (követeléseit, tárgyi eszközeit, a nem anyagi javakat, készletet) nettó értéken feltünteti, jelezve azt is, hogy ezen eszközök közül melyek kerülnek át – nem pénzbeli hozzájárulásként – az egyéni cégbe azon az értéken, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;

-        megállapítja adókötelezettségétis a következõk szerint:

=    a leltárban feltüntetett, az egyéni cég tulajdonába adott eszközök alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,

=    értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartása szerinti értéke vállalkozói költségnek minõsül,

=    egyebekben a megszûnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A megszûnés adóévérõl szóló adóbevallásban a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszûnését követõen a megszûnés adóévérõl szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt bevételt (ellenértéket) a megszûnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe venni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történõ megszûnése esetén a foglalkoztatási kedvezményre, a fejlesztési tartalékra, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az elõírt nyilvántartási kötelezettség mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint – az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszûntnek tekinteni.

Az elõbbiek szerint megállapított jövedelmet a magánszemély az adóévre vonatkozó egyéni vállalkozói adóbevallásában vallja be és teljesíti adókötelezettségét, vagy választhatja, hogy

-        az elõbbiek figyelmen kívül hagyásával is megállapítja a jövedelmét, annak megfelelõen az adókötelezettségét,

-        ez utóbbi adókötelezettségét meghaladó, a módosult elõírások szerint meghatározott adókötelezettséget – ha az a 10 ezer forintot meghaladja – három egyenlõ részletben fizeti meg (elsõ részlet a bevallás benyújtásáig, a további két részt a következõ két évben az szja-bevallás benyújtásáig).

A módosított rendelkezéseknek megfelelõen kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítõ okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény elõírásainak megfelelõ módosításával az egyéni cégként történõ nyilvántartásba vételét kéri.

A 49/A. § (6) bekezdésében az „az adóbevallást” szövegrész helyébe az „a rendelkezéseket” szövegrész, az „elkészíteni” szövegrész helyébe az „alkalmazni” szövegrész lép.

A 49/A. § (1) bekezdésében az „ – akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként –„ szövegrész törölve. (Megváltozik az egyéni cég értelmezése!)

 

11.     Egyéni vállalkozó adózása [Szja-tv. 49/B. §-ának (2) bekezdése, (7) bekezdésének d) pontja]

Az egyéni vállalkozói jogállás megszûnését (nem értve ide az egyéni cég alapítása miatti megszûnést) követõen a megszûnés adóévérõl szóló adóbevallás benyújtásáig

-        az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel),

-        az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggõ igazoltan felmerült kiadás

a megszûnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve elszámolható vállalkozói költségnek minõsül, amelyet a megszûnés adóévérõl szóló adóbevallásában vesz a magánszemély figyelembe.

A megszûnés adóévérõl szóló adóbevallás benyújtását követõen befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységbõl származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A módosító rendelkezés megszünteti a veszteségelhatárolás engedélyeztetését. Az egyéni vállalkozó a veszteséget elhatárolhatja, ha az a rendeltetésszerû joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

A 49/B. §

-        (7) bekezdésének d) pontjában az „egyéni vállalkozói igazolványa alapján” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozóként” szövegrész,

-        (11) bekezdésében a „16 százalék növeli a (9)-(10) bekezdés szerint megállapított adót” szövegrész helyébe az „a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni” szövegrész, 

-        (21) bekezdésében a „megfelelõ összeget” szövegrész helyébe a „megfelelõ összege (e törvény alkalmazásában: nyilvántartott adókülönbözet)” szövegrész,

-        (22) bekezdésében a „(21) bekezdés szerint nyilvántartott összeg” szövegrész helyébe a „nyilvántartott adókülönbözet” szövegrész

lép.

 

12.         Átalányadózás [Szja-tv. 54. §-ának új (3) bekezdése, 55. §-a]

 

A módosítás az átalányadózásra áttérõ egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályt fogalmaz meg, amely szerint az átalányadózás választását megelõzõen érvényesített adókedvezmények (kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, nyilvántartott adókülönbözet, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye) szabályait az átalányadózás idõszakában is alkalmazni kell.

 

Pontosítás azátalányadózásválasztásának esetei között [Szja-tv. 53. §-a (3) bekezdésének g) pontjában] „a taxiszolgáltatásból (SZJ 60.22.11) a helyi” szövegrész helyébe „a taxiszolgáltatás (SZJ 60.22.11)” szövegrész lép.

A módosítás szerint az átalányadózásra való jogosultság megszûnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét [57. § helyett].

 

13.     Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése [Szja-tv. új 57. §-a]

 

Ha az egyéni vállalkozó jogállását szabályozó külön törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, a következõk szerint kell eljárni:

A tevékenység teljes adóévi szünetelése esetén nem kell az adóévben adóbevallást tennie, amennyiben a korábban igénybevett adókedvezményekkel összefüggésben adófizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Az adóév utolsó napján szünetelõ tevékenység esetében az adott évben adókedvezmények (kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, nyilvántartott adókülönbözet, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye) érvényesítésére nincs lehetõség. Ha korábban ezen kedvezményeket az egyéni vállalkozó érvényesítette és a feltételeknek a szüneteltetés alatt nem felel meg, akkor a visszafizetendõ adót késedelmi pótlékkal együtt meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni a szüneteltetés idõszakában is.

A szünetelés idõszakában az egyéni vállalkozó költséget általában nem számolhat el.

Az egyéni vállalkozói jogállás szünetelése megkezdését követõen, de az adott évrõl szóló adóbevallás benyújtásáig

-        befolyt ellenérték (bevétel),

-        igazoltan felmerült kiadás

a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve elszámolható vállalkozói költségnek minõsül, amelyet a szünetelés megkezdése évérõl szóló adóbevallásban figyelembe lehet venni.

Az ezt követõen befolyó bevételre, illetve felmerülõ kiadásra, a szünetelõ egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bevételekre és kiadásokra az önálló tevékenységbõl származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozónak a szünetelést az egyéni vállalkozói tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmi bankszámláját vezetõ hitelintézet(ek)nek is be kell jelentenie. A bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

 

14.      Fizetõvendéglátó tevékenységet folytató [Szja-tv. 57/A. §-ának (1)-(2) bekezdése]

 

A módosítás szerint fizetõvendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében – üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó idõtartamra.

A magánszemély továbbra is akkor alkalmazhatja a tételes átalányadózást, ha a tevékenységet csak egy, kereskedelmi szálláshelynek nem minõsülõ ingatlanon folytatja.

 

15.     Kamatjövedelem [Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja, (3) és (5) bekezdése]

 

A módosítás kamatjövedelem szabályait korrigálja az ellenõrzött tõkepiaci ügyletekbõl származó jövedelemre vonatkozó, továbbá a befektetés-ösztönzést szolgáló rendelkezésekkel, illetve az egyéni vállalkozáshoz és egyéni céghez kapcsolódó új szabályokkal összefüggésben.

Az ellenõrzött tõkepiaci ügyletekre vonatkozó új szabályozáshoz kapcsolódóan a magánszemély állampapírok, befektetési jegyek esetében dönthet (írásban nyilatkoz) úgy is, hogy a befektetések hozama után a kamatjövedelmekre vonatkozó rendelkezések szerint adózik (ekkor ugyanis a kifizetõ levonja az adót és nem kell bevallást adnia ezen jövedelmérõl). A kifizetõnek a magánszemély nyilatkozatát nyilvántartásba kell vennie és az adóévet követõ február 15-éig adatokat kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

A biztosítási szerzõdéshez fûzõdõ maradékjogból, életbiztosításból a szerzõdéskötés évét követõ 10 naptári éven belül, a nyugdíjbiztosításból a szerzõdéskötés évét követõ három naptári éven belül a biztosító szolgáltatása címén megszerzett bevételnek a kamatjövedelemnek minõsülõ részére vonatkozó elõírásokat átrendezték, tartalma érdemileg nem változott, kiegészült viszont azzal, hogy nem kell figyelembe venni ezen kamatjövedelemnek minõsülõ bevételrész

-        50 százalékát, amelynek megszerzése a szerzõdéskötés évét követõ öt naptári év eltelte után történt,

-        100 százalékát, amelynek megszerzése a szerzõdéskötés évét követõ tíz naptári év eltelte után történt, azzal, hogy a

biztosítási szerzõdés megszûnését nem eredményezõ esetben az elsõ francia bekezdés akkor alkalmazható, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelõzõ négy évnél régebben felhalmozott, a második francia bekezdés esetében akkor, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelõzõ hat évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére történt. 

Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés idõszakában nem köteles a pénzforgalmi bankszámláját fenntartani, azonban, ha azt nem szünteti meg, a számlán jóváírt kamat nem vállalkozói bevétel, hanem adóköteles kamatjövedelem.

Kamatjövedelemként nem kell figyelembe venni a 65. § (1) bekezdése szerinti jövedelmet, ha az Szja-tv. rendelkezései szerint tartós befektetésbõl származó jövedelmet kell megállapítani.

Nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírnak – az ellenõrzött tõkepiaci ügylet fogalmának megfelelõ – beváltása, visszaváltása, átruházása esetén a magánszemély választhatja, hogy az adóbevallásában az ellenõrzött tõkepaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak a feltételei fennállnak, azzal, hogy a kifizetõnek minõsülõ befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében

-        a magánszemély ezen rendelkezést akkor alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napjáig nyilatkozatot tesz ezen választásáról,

-        a befektetési szolgáltató a nyilatkozat alapján az ügylet(ek)rõl a magánszemélynek igazolást ad, adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz,

-        a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelõlegként veszi figyelembe.

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelem forintra átszámítási szabályai átkerültek az általános szabályok közé.   

 

15.     Árfolyamnyereségbõl származó jövedelem [Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének új c) pontja]

 

A nyugdíj-elõtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatti vagy a tartós befektetésre történõ átállás miatti megszûnésekor a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévõ értékpapírt a magánszemély megtarthatja más, nem nyugdíj értékpapír/letéti számlán. Ilyen esetben a megtakarítási idõszakban elért adómentesség továbbvitele érdekében indokolt, hogy szerzési értékként a megszûnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az eredetileg megszerzésre fordított érték közül a nagyobbat vehesse figyelembe.

A 67. § (9) bekezdésének aa) és ab) alpontjában a „tõzsdei” szövegrész helyébe az „ellenõrzött tõkepiaci” szövegrész lép.

 

16.     Ellenõrzött tõkepiaci ügyletbõl származó jövedelem [Szja-tv. 67/A. §-a, módosítva]

 

            A kedvezõ befektetõi környezet kialakítása érdekében a jelenlegi szabályozásban csak a tõzsdei ügyletekre vonatkozó kedvezõ adózási szabályokat a módosítás kiterjeszti a tõzsdén kívüli ellenõrzött tõkepiaci ügyletekre is (a kamatjövedelem kivételével).

A módosítás szerint ellenõrzött tõkepiaci ügyletnek minõsül a befektetési szolgáltatóval a vonatkozó törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minõsülõ – pénzügyi eszközre, árura, valamint a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében devizára, valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, és

-        amely a PSzÁF által felügyelt tevékenység tárgyát képviseli;

-        amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban mûködõ pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal a Magyar Köztársaságnak van a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezménye, és

=   az adott állam hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

=   ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSzÁF közötti információcsere, és

=   amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Egyebekben nincs érdemi változás a korábbi szabályozáshoz képest.

A módosított 67/A. § (6) bekezdésének rendelkezése (elõzõ években kimutatott veszteség miatti adókiegyenlítésre való jogosultság)

-        az Szja-tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának rendelkezései szerint tõzsdei ügyletnek nem minõsülõ ellenõrzött tõkepiaci ügylet esetében – elsõ ízben a megelõzõ év tekintetében a 2010. évben, a megelõzõ két év tekintetében a 2010-2011. évben ellenõrzött tõkepiaci ügyletbõl származó veszteségre – akkor alkalmazható, ha az ügyletkötés 2009. december 31. napját követõen történt;

-        alkalmazásában ellenõrzött tõkepiaci ügyletbõl származó veszteségnek minõsül az Szja-tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának (1) bekezdése szerint tõzsdei ügyletbõl származó veszteség is. 

 

17.     Tartós befektetésbõl származó jövedelem [Szja-tv. új 67/B. §-a]

 

A módosítás a tartós befektetéseken elért hozamot, ügyleti nyereséget alacsonyabb mértékkel kívánja adóztatni. Ennek a szabályait tartalmazza az új 67/B. §.

Az elõírás meghatározza, hogy mi minõsül tartós befektetésbõl származó jövedelemnek: meghatározott lekötési idõszak után a lekötési hozam.

A befektetési szolgáltató és a magánszemély között megkötött tartós befektetési szerzõdés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek a lekötési hozam-jövedelem tekintetében az Szja-tv. ezen §-a szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.  

Lekötött pénzösszeg a tartós befektetési szerzõdés alapján

-        az adóévben egy összegben vagy részletekben (elsõ alkalommal legalább 25 ezer Ft) történõ befizetés,

-        amelyet a hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély

-        a befizetés naptári évét követõ legalább három naptári évben (hároméves lekötési idõszak), valamint

-        a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén, további két naptári évben (ötéves lekötési idõszak),

-        a vállalt lekötési idõszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetõleg a hitelintézet által szerzõdésenként vezetett lekötési nyilvántartásában tart.

A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követõen a hároméves, illetve ötéves lekötési idõszakban – a hozamok jóváírásán túlmenõen – további befizetéssel nem növelhetõ. A tartós befektetési szerzõdések száma azonban nem korlátozott.

A lekötött pénzösszeget és a lekötési idõszak megszûnéséig, illetve megszakításáig elért befektetési hozamokat a magánszemély külön-külön megkötött tartós befektetési szerzõdés alapján

-        az ellenõrzött tõkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan forintban denominált pénzügyi eszközre, amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minõsülne, vagy

-        kamatozó bankbetétben, takarékbetétben forintban történõ elhelyezésre

vonatkozó korlátlan számú megbízást adhat.

A befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került, vagy általa átruházott – fenti – pénzügyi eszközt, illetve befektetést rögzíti az adott szerzõdéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.  

 

-        a lekötési idõszak megszûnésekor (a hároméves, illetve – meghosszabbítással – ötéves lekötési idõszak utolsó napján),

-        a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget és/vagy a befektetési hozamo(kat) akár részben felveszi, vagy a befektetésben lévõ pénzügyi eszközt, az eszközök bármelyikét a lekötési nyilvántartásból kivonja) 

Ha a magánszemély a hároméves lekötési idõszak utolsó napján a lekötési idõszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére (legalább 25 ezer forintnak megfelelõ összegben) hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési idõszak nem szakad meg.

Nem kell a bevételbõl jövedelmet megállapítani a lekötött pénzösszegre szerzõdött magánszemély halála esetén, ha az a lekötési idõszak megszûnése elõtt következett be.

 

-        nulla százalék az ötéves lekötési idõszak utolsó napján;

-        10 százalék, ha a magánszemély  

=     a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési idõszak utolsó napján,

       =    a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési idõszak utolsó napján,

=    a lekötést a kétéves lekötési idõszakban szakítja meg, a megszakítás napján;

-        20 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követõen a hároméves lekötési idõszak vége elõtt szakítja meg, a megszakítás napján

megállapított lekötési hozam után. 

A kifizetõnek minõsülõ hitelintézet, befektetési szolgáltató

-        a tartós befektetésbõl származó jövedelemrõl, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési idõszak megszûnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követõ év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek,

-        az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az adóhatóságnak,

-        a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelõzõen értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelembõl nem kell adót levonnia.

A tartós befektetésbõl származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának a mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidõig fizeti meg.

Amennyiben a befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett, ezen rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerzõdéssel igazolhatóan az elsõ befizetést követõ 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, a hitelintézet által kiállított olyan igazolással, amelybõl a tartós befektetésbõl származó jövedelem megállapítható.

A lekötési idõszak megszûnésének, a lekötés megszakításának napját követõen keletkezõ tõkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

-        ha a jövedelmet a szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszûnés, a megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehetõ figyelembe,

-        adókiegyenlítés ellenõrzött tõkepiaci ügyletbõl származó veszteség esetén akkor érvényesíthetõ, ha az a megszûnés, a megszakítás napját követõen kötött ügyletekbõl keletkezett.

 

-        ha a magánszemély tartós befektetési szerzõdés alapján a nyugdíj-elõtakarékossági számláját megszünteti, és az azon nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzeszközzé alakítja át,

-        az ötéves lekötési idõszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévõ pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési idõszak megszûnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerzõdés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési idõszak megszûnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat, a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési idõszak utolsó évét kell figyelembe venni.

 

18.     Természetbeni juttatások [Szja-tv. 69. §-ának (11) bekezdése]                     

 

A Htp.-ben kibõvült a készpénz-helyettesítõ eszköz fogalma az olyan eljárásokkal, amelyek pl. a papír alapú utalványok helyett, elektronikus úton egyéni azonosító kártyahasználattal oldják meg az egyes természetbeni juttatásokhoz való hozzájutást. A módosító rendelkezés azonos feltételek teljesülése esetén nem tesz különbséget a papír alapú, illetve az elektronikus juttatási forma között. Továbbra is kizárja ebbõl a körbõl a bármire beváltható utalványt, illetve a korlátozás nélkül felhasználható készpénz-helyettesítõ fizetési eszközt.

 

 

A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes a biztosítótólszármazó, a magánszemélyt a biztosító szolgáltatása címén megilletõ bevétel, kivéve a jövedelmet helyettesítõ felelõsségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összegét, továbbá az élet és nyugdíjbiztosítási szerzõdés alapján nyújtott, a következõ pontokban fel nem sorolt, valamint az olyan biztosítási szerzõdés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta.

Adómentes a biztosító szolgáltatása: haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása, nyugdíjbiztosítási szerzõdés alapján a szerzõdéskötés harmadik fordulónapját követõen nyújtott nyugdíj-szolgáltatása címén juttatott bevétel.

Egyéb indokkal adómentes az elengedett követelés akkor, ha az

-        a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által – az azonos helyzetben lévõket egyenlõ elbánásban részesítõ elv betartásával – részben vagy egészben elengedett követelés, amennyiben az adós nyilatkozata szerint az õ és családja megélhetési ellehetetlenülését elõzi meg;

-        a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítõ szolgáltatásból származó 10000 forintot meg nem haladó követelése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, a befektetési szolgáltatónak, a pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik [7.15. pont]

[Kapcsolódóan törölve a LXXVII. törvény szerint megállapított 7.15. pont.]

 

Adómentes természetbeni juttatás a kifizetõ által biztosított védõoltás (8.39. pont).

Adómentes a donornak fizetett díj, költségtérítés (költségátalány) (7.7. pont).

A donornak fizetett költségátalány, a kifizetõ által biztosított védõoltások adómentességi szabályát már 2009. évtõl lehet alkalmazni.

Adómentes a termõföld átruházásából származó jövedelem összegébõl az évi 200 ezer forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 4.318.000 (korábban 3.400.000) forintot nem haladja meg. (Az egyéb feltételek nem változtak.) [9.5.1. pont a) alpontja]

 

II. fejezetének 7. pontjában az „idõpontját és költségeit is” szövegrész helyébe az „idõpontját és költségeit is”, továbbá a következõ kiegészítõ szövegrész lép.

Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen útnyilvántartás adatait az adóhatóság ellenõrzést végzõ tisztviselõje kivételével harmadik személy nem ismerheti meg, azt csak jogszabálysértés bizonyítására használhatja fel az adóhatóság is.

Törölve azSzja-tv. 5. számú mellékletének az egyéni vállalkozói, illetve mezõgazdasági õstermelõi tevékenység megszûntetése címû IV. alfejezete.

 

 

II. fejezetének 3. pontjának módosítása pontosító jellegû, érdemi változást nem jelent.

 

20.1.      Kiküldetéssel kapcsolatos költségek [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja] közül törölték az élelmezési költségtérítésként kapott összeget. Így azt a jövedelem kiszámításánál az általános elõírások szerint kell számításba venni.

 

20.2.      Vállalkozói kivét megszerzésének napja [Szja-tv. 9. §-ának (4) bekezdése] meghatározásából elmarad a szigorító rész: „ha azonban a vállalkozói kivét megállapítása adóhatósági ellenõrzés során történik, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésõbb az egyéni vállalkozói jogállás megszûnésének a napja)” szövegrész.    

                                              

 

            Az Szja-tv. 28. §-ának (17) bekezdésében az „egyéb jövedelem a nyugdíj-elõtakarékossági számlán” szövegrész helyébe az „egyéb jövedelem (kivéve, ha külön rendelkezés szerint nem kell megállapítani) a nyugdíj-elõtakarékossági számlán” szövegrész lép.

 

 

Az Szja-tv. 77/B. §-ának (13) bekezdésében pontosítás ellenõrzött tõkepiaci ügyletre.

 

 

Amennyiben ez a törvénymódosítás a 2009. évi LXXVII. törvény valamely rendelkezését érdemileg érintette, azok az elõbbiek során már bemutatásra kerültek. Indokolt azonban az egyéb módosításokat is bemutatni.

 

21.1.    Az összevont adóalap [Szja-tv. 29. §-a (1) bekezdésének a) kiegészítése]

 

Az adóterhet nem viselõ járandóságot a kifizetése (juttatása) idõpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el) az adóalap-kiegészítés számításánál jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni.

 

21.2.             Számított adót csökkenti [Szja-tv. 34. §-ának (2) bekezdése]

 

A pontosítás szerint a számított adót – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minõsülõ kifizetés összegébõl számított adóalap alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legalacsonyabb adókulccsal megállapított összeg.             

21.3.    Nem terheli adóelõleg [Szja-tv. 46. §-a (2) bekezdésének a kiegészítése]

-        az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minõsül, azzal, hogy ezen jövedelem adóját a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg és fizeti meg.

 

21.4.    Nem kell a kifizetõnek adóelõleget megállapítania [Szja-tv. 46. §-ának (4) bekezdése]

a nem egyéni vállalkozóként, nem mezõgazdasági õstermelõként számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételbõl, kivéve, ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelõleg levonását.

Az elõbbiekbõl az következik, hogy az egyéni vállalkozó, a mezõgazdasági õstermelõ által számlázott, részükre a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételbõl a kifizetõnek adóelõleget kell levonnia.

 

21.5.    Az adóelõleg alapja [Szja-tv. 47. §-ának új (5) bekezdése]

 

-        az adóalap-kiegészítés összege az adóelõleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem – kivéve, ha az adóterhet nem viselõ járandóság – után a Tbj. tv. szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az Eho-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelõ egészségügyi hozzájárulás mértékével (27 százalékkal) megállapított összeg;

-        ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el), az adóelõleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek a bevételbõl – az elõbbiek szerint – megállapított rész 78 százaléka minõsül.

 

21.6.         Az adóelõleg-nyilatkozat [Szja-tv. 48. §-a (3)-(4) bekezdésének kiegészítése]

 

A magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot rendszeres bevételeinek kifizetõje számára adhat.

Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bevételét terhelõ adóelõleg megállapításához tett nyilatkozatában olyan adóelõleg-levonást kért, vagy olyan módon fizette az adóelõleget, aminek a következtében utóbb, neki felróható okból (ide értve a tételes igazolással elszámolható költséghányad miatti adóelõleg-különbözetet is) az adóbevallása/munkáltatói adómegállapítása szerint befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában köteles feltüntetni és a bírságot megfizetni.

 

21.7.    A fizetendõ adóelõleg [Szja-tv. 49. §-a (12)-(15) bekezdésének a kiegészítése]

 

A bevételt terhelõ adóelõleg kiszámított összege – legfeljebb annak mértékéig – rendszeres bevétel esetén csökkentve a magánszemély adóelõleg nyilatkozata alapján

-        a havi adójóváírással,

-        a családi kedvezménnyel,

-        a súlyosan fogyatékos állapotra tekintettel adott kedvezménnyel.

Az adóelõleg-fizetésre kötelezett magánszemély az adóév elejétõl összesíti az adóévben ily módon megszerzett bevételek alapján vagy egyébként megállapított adóelõleg-alapokat. Az adóelõleg az adóalapok így meghatározott összegére megállapított, az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adó, csökkentve

-        a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megilletõ családi kedvezménnyel,

-        a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az errõl szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdõ napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezménnyel,

-        az adóévben korábban már megállapított adóelõleg(ek) összegével.

 

[Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdése, 71. §-ának (2) bekezdése]

 

A magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

-        az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

-        az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba, önsegélyezõ pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

-        a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen, az elõbbi jogcímeken bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra elõre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben azzal, hogy

-        a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelõ hónap(ok) szerinti bevétel,

-        a juttató az elõbbiek figyelembe vételével megállapított adót a közölt összegeknek megfelelõ hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, elõre történõ utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

 

-        a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg, továbbá

-        a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezeti törvényben foglaltaknak megfelelõen az adóévben természetben adott – egyébként adóköteles – juttatás együttes értékébõl személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

Az átmeneti rendelkezés szerint, amennyiben a munkáltató 2009. évben 2010-re vonatkozóan (elõre) utal át önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulást, a 2010-re vonatkozó juttatás adókötelezettségére az Szja-tv. 2010. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kifizetõ a 25 százalékos adókötelezettség megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül, amelyre vonatkozóan az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.

 

22.1.    Nem kell figyelembe venni az önálló tevékenységbõl származó jövedelem kiszámításánál a felsorolt tételeket, törölve az Szja-tv. 17. §-ának (3) bekezdése.

 

22.2.     Egyéb jövedelem [Szja-tv. 28. §-ának (10)-(11) bekezdése]

 

Hatályon kívül helyezve a biztosító által biztosítási szerzõdés alapján a magánszemélynek fizetett összeg egyéb jövedelemkénti kezelése. (Az ilyen bevétel a kamatjövedelmek között kerül számbavételre.)

 

22.3.    Csereügyletekbõl származó jövedelem résznél törölve a 65/B. § (4) és (10) bekezdése, egyrészt a forintra átszámítás megváltozott, egységesített szabályozása miatt, másrészt az ellenõrzött tõkepiaci ügyletek újraszabályozására tekintettel.

A forintra átszámítás egységesített szabályozása miatt törölve lett a 66. § (4) bekezdése, a 67. § (7) bekezdése, a 77/B. § (12) bekezdése.

 

22.4.    Természetbeni juttatások, Szja-tv. 69. §-ának (8) bekezdésében törölve a „ – pl. a csekély értékû ajándékként nyilvántartott juttatások –”  szövegrész (már nem aktuális), továbbá az 1. számú melléklet 8.19. pontjának a) pontja a szakszervezet által adható csekély értékû ajándék adómentességérõl.  

 

 

Az Szja-tv. 80. §-ának f) pontja (fizetõvendéglátásra vonatkozó szabályozás).

Az Szja-tv. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti felhatalmazás.

Az Szja-tv. 77/C. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (8) bekezdésének i) pontjában és (17) bekezdésében az „a tõkepiacról szóló törvény szerinti” szövegrész (másként szabályozva).

Hatályon kívül helyezésre kerül az 1993-at megelõzõen külföldi pénzeszközbõl alapított alapítványi juttatás adómentességi szabálya, továbbá – a közcélú adományok kedvezményének megszüntetésével összefüggésben – az a rendelkezés, mely szerint adómentes az olyan, vállalkozási tevékenységet nem folytató (köz)alapítványtól, egyesülettõl kapott juttatás, amely nem bocsát ki adókedvezményre jogosító igazolást. [Törölve az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.2.1. és 3.2.2. alpontjai.]

 

a)      14. §-a, amely a külföldön megfizetett adó beszámítására tartalmazott kiegészítõ rendelkezést [Szja-tv. 32. §-ának (3) bekezdése];

b)     21. §-ának (2) bekezdése, amely szerint a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére természetben adott juttatás adóköteles természetbeni juttatás lett volna (az új elõírás szerint kedvezményes kulccsal, 25 százalékkal adózik);

c)      186. §-ának 2., 6., 13., részben a 18., 19. és 21. pontja, amelyek hatályon kívül helyezéseket írtak elõ, így azok maradtak:

-        a 6. § (2) bekezdése a késedelmi kamat sorsáról, minõsítésérõl,

-        a 25. § (2) bekezdésének a) pontja az üzemanyag-megtakarítás módszerérõl,

-        az 55. § az átalányadó összegének megállapításáról,

-        az 1. számú melléklet 8.19. pontja a diplomáciai vendéglátáshoz, 8.29. pontja a csoportos létszámleépítéshez, 8.35. pontja a közösségi rendezvényekhez kapcsolódó juttatás adómentességérõl;

d)           206. §-ának (6) bekezdésében az Szja-tv. 13. §-a (1) bekezdésének m) pontjára való hivatkozás (a 2009. évi kötelezõ alkalmazásról);

e)           206. §-ának (15) bekezdése a 2009. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkeknek 2009. december 31-ig kötelezõ felhasználásáról;

f)             169. §-ának 5. pontja az adóhatósági közremûködés nélküli bevallás kiegészítésérõl.  

 

A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben 2009. november 30-áig megkötött szerzõdés alapján megszerzett, kamatkedvezménybõl származó jövedelem adókötelezettségét a hitel (kölcsön) futamideje alatt az Szja-tv. 72. §-ának 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni. A kifizetõ ezen választásáról 2009. december 31-éig értesíti a magánszemélyt. 

 

 

A cégautóadó megfizetésével az egyéni vállalkozó a korábbi szabályoknak megfelelõen számolhat el értékcsökkenési leírást, ha azt 2009. január 31-éig megkezdte. Ezen költségelszámolás révén keletkezõ cégautóadó fizetési kötelezettséget a 2010. elsõ negyedévi bevallással egyidejûleg lehet teljesíteni (visszamenõleges a hatályba lépés).

Itt jegyezzük meg, a gépjármûadóról szóló törvény 2009. 08. 01-tõl hatályos rendelkezése szerint, ha az egyéni vállalkozó a személygépkocsi használata alapján útnyilvántartás vezetése helyett 500 km-re átalány költséget számol el, nem kell cégautóadót fizetnie.

 

A 2006. szeptember 1-je elõtt megszerzett befektetési jegy 2009. december 31-ét követõ visszaváltásakor, átruházásakor a 2006. augusztus 31-én hatályos 65. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

A 2006. szeptember 1-jétõl 2009. december 31-éig megkötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerzõdés alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás címén megszerzett bevételbõl a 2010. január 1-jét megelõzõen felhalmozott díjtartalék terhére kivont bevételre a magánszemély választhatja az Szja-tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseinek az alkalmazását.

 

1.           A társasági adó alanya [Tao. tv. 2. §-a (2) bekezdésének új j) pontja]

-        az egyéni cég, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany [Tao. tv. 4. §-ának új 40. pontja].

 

2.1.     Ellenõrzött külföldi társaság [Tao. tv. 4.§-ának 11. pontja]

 

A 2009. évi LXXVII. törvénnyel módosított elõírást egészíti ki és pontosítja a következõkkel:

A kiegészítõ elõírás szerint befektetõi tevékenységnek minõsül

-             a tulajdoni részesedést jelentõ tartós befektetés,

-             a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, valamint

-             az adott államban a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alapban, alapkezelõben, társaságban vagy egyéb szervezetben lévõ eszköz (jog) megszerzése, tartása és elidegenítése.

Pontosításra került az, hogy

-        tényleges tulajdonos az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával vagy – a Ptk. rendelkezései megfelelõ alkalmazásával – meghatározott befolyással rendelkezik;

-        nem minõsül ellenõrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév elsõ napján már legalább öt éve elismert tõzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.

 

2.2.     Ingatlannal rendelkezõ társaság [Tao. tv. 4.§-ának 18/a.pontja

 

A 2009. évi LXXVII. törvénnyel módosított elõírást egészíti ki és pontosítja a következõk szerint:

A fogalom a külföldi által birtokolt részesedésen elért nyereség adóztatásához szükséges.

Ingatlannal rendelkezõ társaságnak minõsül az az adózó, amennyiben

-        a beszámolójában vagy a belföldi illetõségû adózónak vagy külföldi vállalkozónak minõsülõ kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegébõl a belföldön fekvõ ingatlan értéke több, mint 75 százalék;

-        tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetékességgel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettõs adóztatás elkerülésérõl egyezményt vagy az egyezmény lehetõvé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történõ adóztatását.

Kapcsolódó fogalmak, értelmezések:

-        beszámoló az adóévre vonatkozó, a naptári év (elsõ ízben 2011.) május 31-ig rendelkezésre álló beszámoló;

-        illetõséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe; nyilatkozat hiányában azt kell vélelmezni, hogy a társaság ingatlannal rendelkezõ társaság;

-        az adózónak az ingatlan arányának a megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-ig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását;

-        ezen rendelkezések az elismert tõzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak;

-        nem kell a rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetõségû tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelõzõ naptári évben.

 

2.3.   Pályakezdõ [Tao. tv. 4. §-ának új 30. pontja] a munkavállaló a középfokú nevelési-oktatási vagy felsõoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya megszûnését, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszûnését követõ egy naptári éven belül létesített elsõ munkaviszonyában, illetve az elsõ munkavégzésre irányuló jogviszonyában.

 

3.      A társasági adóalap módosításának különös szabályai [Tao. tv. 16. §-a (2) bekezdésének f) pontja, (5) bekezdése, új (15)-(16) bekezdése]

 

A módosítás az átalakulással létrejött kettõs könyvvitelt vezetõre vonatkozó elõírásból elhagyja a jogelõd egyéni cégre vonatkozó kitételt, mivel az egyéni cég nem vezethet egyszeres könyvvitelt.

Hatályon kívül helyezve a Tao.tv. 16. §-a (2) bekezdésének g) pontja (az egyéni cég új fogalma mellett már nem aktuális).

 

 

A módosítás lehetõvé teszi, hogy az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál az Szja-tv. elõírásai szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel csökkentse az adózás elõtti eredményét. Az adóalap-csökkentés lehetõsége csak az egyéni cégbe átvitt eszközökkel arányos veszteségre vonatkozik (az arányt két tizedes jeggyel kell számítani).

 

 

Ha kedvezményezett átalakulásnál, eszközátruházásnál a jogutód, az átvevõ társaság külföldi illetõségû, akkor az idevonatkozó elõírásokat a külföldi illetõségû által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni.

 

 

 

Az alapító egyéni vállalkozó megszûnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot (ennek megfelelõ összegben képzett lekötött tartalékot) az általános szabály szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló idõpont meghatározásakor kezdõ idõpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, számításba véve az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.

Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. elõírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a Tao. tv.-ben rögzítetteket kell alkalmazni azzal, hogy az eredmény csökkentése adóévenként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követõ negyedik adóév utolsó napjának meghatározásakor kezdõ idõpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, számításba véve az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.

Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. elõírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a Tao. tv.-ben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétel idõpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét kell tekinteni, a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.                  

 Az alapító egyéni vállalkozó megszûnésekor személyi jövedelemadó különbözet  címen (a 10 százalékos adómérték alkalmazása miatt) nyilvántartott különbözetre (amelynek megfelelõ összegben lekötött tartalékot kell képezni) a Tao.tv.-ben elõírtakat kell alkalmazni azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló idõpont meghatározásakor kezdõ idõpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, számításba véve az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is.

Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja-tv. elõírása alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezményre a Tao. tv. 22/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a törvényben elõírt idõtartamba a hitelszerzõdés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele idõpontjától az egyéni vállalkozó megszûnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni.

 

4.      Veszteségelhatárolás [Tao. tv. 17. §-ának (1) bekezdése]

 

A módosítással megszûnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése. A veszteség elhatárolására akkor lesz lehetõség, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerû joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Az elõbbiekre tekintettel feleslegessé vált és ezért törlésre került a Tao. tv. 17. §-ának (8) és (9) bekezdése.

Az átmeneti intézkedés szerint a Tao. tv. 17. §-a (1) bekezdésének rendelkezését elsõ ízben a 2009. adóévi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni, akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtõl. A hatályon kívül helyezett (8) bekezdést már a 2009. adóévi negatív adóalapra sem kell alkalmazni.

 

 

5.      A társasági adó mértéke [Tao. tv. 19. §-ának (8) bekezdése]

 

A 10 százalékos adómértékhez a jövedelem-(nyereség)-minimumra vonatkozó feltételt az egyéni cégnek az elsõ adóévben az adóévi adatai alapján kell vizsgálni (jogelõd nélkül alakult adózónak tekintendõ alapításkor az egyéni cég is).

 

6.      Filmgyártás támogatása [Tao. tv. 22. §-ának (3) bekezdése] 

 

A módosítás technikai jellegû, a filmgyártás támogatásához kiadható támogatási igazolás feltételét a Tao. tv. 8. §-ából áthelyezi a 22. §-ba.

7.      Fejlesztési adókedvezmény [Tao. tv. 22/B. §-ának (9) és új (14) bekezdése]

 

A módosítás szerint a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd – kis- és középvállalkozás legalább 500 millió – forint beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése elõtti adóév adata helyett az adózó – választása szerint – a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév adataiból számított számtani átlagához is viszonyíthatja.

A jelenértéken legalább 500 millió forint értékû, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény elsõ igénybevételének adóévét követõ négy adóévben

-             a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnállegalább20 fõvel, középvállalkozásnál legalább 50 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelõ foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát,

-             vagy az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév elsõ napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelõ bérköltséget.

Hatályon kívül helyezve a Tao. tv. 22/B. §-ának (11) bekezdése, amely a munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltételeirõl rendelkezik.

Az átmeneti rendelkezés szerint az e pontban körülírt fejlesztési adókedvezményre vonatkozó elõírásokat a 2009. december 31-ét követõen benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érévnyesített adókedvezményre lehet alkalmazni, illetve a hatályon kívül helyezett (11) bekezdést a 2009. december 31-ét követõen benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre már nem lehet alkalmazni.

 

8.      Átmeneti kedvezmény a feltételek teljesülénél [Tao. tv. új 29/J. §-a]

  

A kiegészítõ rendelkezés a fejlesztési adókedvezményre vonatkozóan átmeneti (2009. és 2010. adóévre) enyhítést fogalmaz meg. Ez szerint, ha az adózó a 2009. adóévben vagy a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám vagy a bérköltség növelési feltételt, akkor – feltéve, hogy adókedvezményt sem vesz igénybe és létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérten nem csökkenti – nem veszíti el a jogot az adókedvezményre.

Az adózónak, ha élni kíván ezzel a lehetõséggel – a 2009. adóévrõl szóló adóbevallásának esedékességéig –, bejelentést kell tennie a pénzügyminiszternek. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye.

A feltételek teljesítésének felfüggesztése az adókedvezmény 10 éves igénybevételi idõtartamába nem számít bele.

Ha az adózó nem él ezzel a lehetõséggel, akkor nem vehet igénybe adókedvezményt, és a már igénybevett – jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsülõ – adókedvezményt vissza kell fizetni. A visszafizetésnek önellenõrzési pótlék felszámítása nélkül, 2009. évtõl számítva, három adóévre elosztva, a 2011. adóévérõl szóló adóbevallásának esedékességéig tehet az adózó eleget, ha önellenõrzés alapján teljesíti ezen kötelezettségét.

Ha a két évet követõen sem teljesíti az adózó a feltételt, akkor nem jogosult az adókedvezményre, és a már igénybevett támogatást önellenõrzési pótlék vagy késedelmi pótlék és adóbírság megfizetése mellett kell visszafizetnie (ha élt a lehetõséggel).

A kiegészítõ rendelkezés szerint a jelenértéken legalább 3, illetve 1 milliárd forint beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése elõtti adóév adata helyett a beruházás megkezdését megelõzõ három adóév átlagához is viszonyíthatja az adózó, ha a beruházás 2008. október 1. napja elõtt kezdte meg és 2009-ben vagy 2010. évben helyezi üzembe.

Ezen rendelkezések a Bizottsághoz történõ bejelentés alapján lépnek hatályba. A hatálybalépés napját a pénzügyminiszter egyedi határozattal teszi közzé. Elsõ ízben a 2009. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

 

 

Adózás elõtti eredményt növelõ tételeknél, a Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének u) pontja felvezetõ szövegébõl törölve a zárójelben lévõ rész.

A kettõs adóztatás elkerülésére vonatkozó, a Tao. tv. 28. §-a (2) és (4) bekezdése is pontosításra került. Az adóalap megállapításakor az adóalap ne tartalmazza a külföldrõl származó kamatjövedelmet, ugyanakkor pontosítva a külföldrõl származó bevétel – kamatjövedelem esetén a kamat 75 százaléka – és az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhetõ költségek, ráfordítások különbözete, módosítva az adózás elõtti eredményt növelõ, csökkentõ tételekkel.

 

10.    A 3. számú melléklet [B) fejezet 3. pontja]

 

A módosítás a vállalkozási tevékenység érdekében elismert személyi jellegû egyéb kifizetések körébõl kiveszi az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentációt és üzleti ajándékot.

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás [A) fejezet 9. és új 13.pontja]:

-        az a költség, ráfordítás, amely ellenõrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a következõ bekezdésben foglaltakra is;

-        az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint a juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa,

=   ha a juttatás olyan államban illetõséggel rendelkezõ külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettõs adóztatás elkerülésére a jövedelem– és a vagyonadók területén

=   vagy a juttatás ellenõrzött külföldi társaság részére történik,

=   vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülõ nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követõen azzal igazol.

 

 

-        az ellenõrzött külföldi társaság (ismertetése a LXXVII. törvényhez kapcsolódik),

-        az ingatlannal rendelkezõ társaság 

értelmezõ rendelkezése, mert módosított formában az új törvényben szerepel,

-        a fejlesztési adókedvezményre

vonatkozó rendelkezése, mert módosított formában az új törvényben szerepel.

1.      Az eva alanya [Eva-tv. 2. §-a (2) bekezdése, (3) bekezdésének a) pontja, (8) bekezdése]

A módosítás kibõvíti az eva alanyi körét az egyéni céggel. Az egyéni cég az általános szabályok szerint lehet eva-alany, és így vonatkozik rá az az elõírás, hogy az adóévet megelõzõ naptári évben és az azt megelõzõ adóévben nem alakulhat át, illetve nem lehet új tagja (az öröklést kivéve).

Az Eva-tv. lehetõvé teszi, hogy az egyéni vállalkozó (maximum öt évig) szüneteltesse tevékenységét. A módosítás az adóalanyiság egyes feltételeinek (folyamatos mûködés, bevétel elszámolása) teljesítése alól mentesíti a tevékenységét szüneteltetõ egyéni vállalkozót általában, nem csak az egyéni vállalkozónak tekintett ügyvédet, szabadalmi ügyvivõt, közjegyzõt, bírósági végrehajtót, illetve a gyermekgondozási díjban részesülõt.

 

2.      Az adóalanyiság megszûnése [Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének új i) pontja, (3) bekezdése és új (5) bekezdése]

Az egyéni cég adóalanyisága megszûnik, ha a tag úgy dönt, hogy korlátlan mögöttes felelõsségét korlátolt felelõsségre változtatja. Az adóalanyiság megszûnése a változás bekövetkezésének napját megelõzõ nap.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre jogosultság megszûnésére azért kerül sor, mert az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni cég az alapító eva-alanyiságának megszûnését követõ négy adóéven belül is jogosult lesz az evát választani, ha a törvény egyéb feltételeinek megfelel.

Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása vagy vagyoni betétjének átruházással történõ megszerzése miatt szûnik meg,

-        az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történõ szolgáltatása esetén

-        a magánszemélynek az Szja-tv. ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége azzal, hogy

-        a bevételbõl nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet az Eva-tv. rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

Az egyéni cég tagjának halála esetén nem szûnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve a tag cselekvõképtelenségét vagy cselekvõképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselõje az egyéni cég tagjává válik, feltéve, hogy valamennyi egyéb feltételnek megfelel. A választást az ok bekövetkeztétõl számított 30 napon belül kell a cégbíróságnak bejelenteni. Az ilyen jellegû tagváltozás nem érinti az eva-alany egyéni cég adóalanyiságát, ha az új tag úgy dönt, hogy az egyéni cég az Eva-tv. elõírásai szerint teljesíti adókötelezettségeit. Ha az új tag nem az Eva-tv. szerinti adóalanyiságot választja, akkor az Eva-tv.-ben elõírt, az egyéni cég adóalanyiságának megszûnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

3.           Az eva mértéke [Eva-tv. 9. §-a]

 

Az áfa-kulcs emelésére hivatkozással módosul az eva mértéke 25 százalékról 30 százalékra.

A szabályozás azonban kiegészült egy magasabb, 50 százalékos mértékkel is, amelyet akkor kell fizetni az értékhatárt meghaladó rész után, ha az eva-alany bevétele és az Eva-tv. 8. §-ának (7) bekezdése alapján az összes bevételt növelõ összeg (számlázott követelés) együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a 25 millió forintot.

 

4.       Személyi jövedelemadó [Eva-tv. 17. §-ának (8)-(9) bekezdése] 

 

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó jogosultság egyéni cég alapítása miatt szûnik meg, nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra vonatkozó, a személyi jövedelemadó hatálya alá való visszatérésre elõírt szabályokat (részletes vagyonleltár, értékcsökkenési leírás megállapítása).

 

5.       Társasági adó [Eva-tv. 19. §-ának (1) bekezdése]

 

A módosítás szerint az eva hatálya alá kerülõ társasági adóalanyokra vonatkozó elõírásokat kiterjeszti az egyéni cégre is. Ennek megfelelõen az egyéni cégnek is a jogutód nélkül megszûnõ adózóra vonatkozó elõírások szerint kell az áttérést megelõzõ adóévi adóval elszámolnia. Ez alól azonban esetében is kivétel a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye és adókedvezménye, a mikrovállalkozás által létszámnövelés címen igénybevett kedvezmény, a fejlesztési tartalék és a 10 százalékos adómérték érvényesítése miatt lekötött tartalék felhasználása. Ezen kedvezmények érvényesítése miatt a jogutód nélküli megszûnés szabályait nem kell alkalmazni, de ha eva-alanyként nem teljesíti az egyéni cég a feltételt, akkor a társasági adót eva-alanyként kell megfizetnie.

 

6.       Értelmezõ rendelkezések [Eva-tv. 21. §-a (1) bekezdésének 1/a. pontja és új 3. pontja]

 

Az Eva-tv. alkalmazásában is

-        egyéni vállalkozó, illetve 

-        egyéni cég

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy, illetve egyéni cégként meghatározott jogalany.

 

 

Eltérõ szabályok vonatkoznak az eva hatálya alatt a korlátolt vagy korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cégre, attól függõen, hogy az Szt. hatálya alá tartozik vagy bevételi nyilvántartást vezet. A korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok, míg a korlátolt mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cégre a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ennek megfelelõek a pontosítások:

-        az adóalanyiság feltételeinél [Eva-tv. 2. §-a (3) bekezdésének e) pontjában, (4) bekezdésének cb) pontjában, (7) bekezdésében], ahol a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság mellett az egyéni cég is szerepel;

-        az adóalanyiság megszûnésénél [Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontjában], ahol a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság mellett az egyéni cég is szerepel;

-        a nyilvántartási kötelezettségnél [Eva-tv. 4. §-a (2) és (3) bekezdésben], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég is;

-        az eva-alap megállapításánál [Eva-tv. 8. §-ának (1) bekezdésében], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég is, továbbá az Eva-tv. 11. §-ának (4) bekezdésében az egyéni cég;

-      a személyi jövedelemadó megállapításánál [Eva-tv. 18. §-ának (1), (3), (6), (9) bekezdésében], ahol beiktatásra került a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég is, továbbá [Eva-tv. 18. §-ának (4), (5), (7), (10) bekezdésében], ahol beiktatásra került az egyéni cég;

-        a társasági adónál [Eva-tv. 19. §-ának (2) és (8) bekezdésében] az egyéni cég, [Eva-tv. 19. §-ában több helyen], a korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég került beiktatásra;

-        a számviteli kötelezettségnél [Eva-tv. 20. §-ának (4) bekezdésében] az egyéni cég került beiktatásra;

-        a vegyes rendelkezéseknél [Eva-tv. 22. §-ának (1) bekezdésében] a korlátlan felelõsséggel mûködõ egyéni cég, [az Eva-tv. 22. §-ának (4) bekezdésében] az egyéni cég került beiktatásra.

 

8.       Hatályon kívül helyezve [Eva-tv. 21. §-a (1) bekezdésének g)-h) pontja] 

 

-        gyógyszerészi, európai közösségi jogász magántevékenység értelmezése.

IV.       Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása

 

1.       A bejelentés szabályai [Art. 16. §-ának (6) bekezdése]

 

A módosítás – egyéb törvények elõírásaihoz kapcsolódóan – az Országos Részvételt Megállapító Bizottság [ORMB] és az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság [ÁRMB] határozathozatalát elõsegítõ adatszolgáltatás feltételeit teremti meg. E bizottságok megállapítják az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban, valamint az egyes ágazati párbeszéd bizottságokban résztvevõ munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek súlyát. A módosítás, figyelemmel a kétszeres adatigénylés tilalmának elvére is, az állami adóhatóságnál már rendelkezésre álló adatokból történõ igényléssel teszi lehetõvé az ÁMRB feladatai ellátása során az ágazatban való részvételi arány, illetve az érdekképviselethez tartozó munkáltatók gazdasági súlyának a megállapítását.

Ezt a rendelkezést 2011-ben kell elõször alkalmazni.

Ez a rendelkezés 2009. 11. 17-én hatályba lépett.

 

2.           Adó- és járulékbevallás adatainak a pontosítása [Art. 31. §-a (2) bekezdésének 3., 15., 24., 26. pontjai]

 

A NYENYI-lapos adatszolgáltatás csak akkor szüntethetõ meg, ha a nyugdíjbiztosítási szervek e nélkül is hozzájutnak a biztosítottak éves konszolidált nyugdíjjárulék bevallási adataihoz. Ez esetben továbbra is a nyugdíjbiztosítási szervek rendelkezésére fognak állni a nyugellátás biztonságos megállapításához szükséges adatok. Ahhoz, hogy az adóhatóság a megfelelõ adatokat biztosíthassa az ONYF részére, meg kell teremteni a NYENYI-lapok és az adó- és járulékbevallásban teljesítendõ adatszolgáltatás teljes egyezõségét. Ezt szolgálja a 3. és 15. pont módosítása.

Amennyiben a hatályos szabályozásnak megfelelõen a kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozó az adóév egészére azt választotta, hogy a minimum járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, úgy jelenleg nem áll az állami adóhatóság rendelkezésére olyan információ, amelynek alapján az egyidejûleg társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó esetében teljességvizsgálatot végezhetne. Hasonló a helyzet akkor is, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja. Annak érdekében, hogy az adóhatóság a jövõben teljes körûen vizsgálni tudja ezen egyéni vállalkozók, illetve egyidejûleg több gazdasági társaságban személyesen közremûködõ tagok tekintetében is a járulékbevallási és fizetési kötelezettség megtörténtét, módosították a 24., illetve 26. pont szerint az adatszolgáltatást.

A 24. pont hatályos szövege elhagyásra kerülhetett, mert a felszolgálási díj minõsítése 2010. január 1-jétõl megváltozik.

 

3.           Az adó megfizetése [Art. 35. §-ának új (7) bekezdése]

 

Az egyes nagyértékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló törvény alapján, ha a vagyoni értékû jog jogosítottja, mint adóalany adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és vele szemben a végrehajtás sem vezet eredményre, az adótartozást a tulajdonosnak kell tulajdoni hányada arányában megfizetni. Mivel egy ilyen kötelezettség elõírása csak határozattal lehetséges, a módosítás kiegészíti az Art. rendelkezéseit, mely szerint az állami adóhatóság a tulajdonos adófizetési kötelezettségérõl határozatot hoz.

 

4.1.   Az állami adóhatósághoz, illetve az állami adóhatóság adatszolgáltatása [Art. 52. §-a (4) bekezdésének új u) pontja, (7) bekezdése b) pontjának ba)-bb) alpontjai, továbbá új h) pontja]

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is adatokat szolgáltat az állami adóhatósághoz.

Elhagyásra kerül a Start kártyákkal összefüggõ adóhatósági adatszolgáltatás az ONYF részére, és módosult az adatszolgáltatás az egészségbiztosítási szerv részére.

Amennyiben az önellenõrzés vagy az adóhatósági ellenõrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követõ hónap utolsó napjáig az Art.-ben megjelölt összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a nyugdíjbiztosítási szerv részére.

Az állami adóhatóság magán-nyugdíjpénztáranként összesítve az adó- és járulékbevallásban feltüntetett a magánnyugdíjpénztári tagdíjra vonatkozó adatokról, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjbeszedési számlákon nyilvántartott tárgyhavi pénzforgalmi adatokról a bevallás benyújtására elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig elektronikus úton hivatalból adatot szolgáltat a PSZÁF részére.

Az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap részére az adatszolgáltatást magánszemélyenkénti bontásban teljesíti, azzal, hogy a bevallott nyugdíjjárulék alap meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felsõ határt, akkor az erre vonatkozó adatot a nyugdíjjárulék-fizetési felsõ határig adja át. 

 

4.2.     Önkormányzati adatszolgáltatás [Art. 52. §-ának új (20)-(22) bekezdése

 

A helyi iparûzési adót mûködtetõ önkormányzatokat az állami adóhatóság a kincstári azonosítószám alapulvételével képzett technikai azonosító számon tartja nyilván. Az érintett önkormányzatok egyértelmû azonosítása érdekében szükséges, hogy az önkormányzati adóhatóság a helyi iparûzési adóval kapcsolatos iratokon a kincstári azonosítószámot feltüntesse.

Amennyiben az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak felróható okból nem képes határidõben átutalni a települési önkormányzatot megilletõ összeget, úgy az ebbõl eredõ kárt az érintett önkormányzatnak kell viselnie.

A helyi iparûzési adót körjegyzõség esetén is a körjegyzõséghez tartozó egyes települési önkormányzatok külön-külön mûködtetik. A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy a körjegyzõség esetén is települési önkormányzatonként kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.

 

5.           A vámhatóság hatáskörébe tartozik [Art. 79. §-a (1) bekezdésének új i) ponjta]

 

2008. január 1-jétõl a vámhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggõ adóhatósági feladatokat. Ezért a vámhatóság hatáskörébe tartozó adókötelezettségekrõl szóló felsorolást kiegészítették ezen adónemmel is.

Ez a rendelkezés 2009. 11. 17-én hatályba lépett.

 

6.           Hatáskör az ellenõrzési eljárásban [88/A. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének új e) pontja]

 

A hatályos szabályozás alapján kizárólag az állami adóhatóság esetében van lehetõség arra, hogy a legnehezebben követhetõ, felderíthetõ, valamint a szerteágazó, bonyolult ügyekben – elnöki döntés alapján – az illetékes területi igazgatóság helyett az ilyen ügyek felderítésére kijelölt, jelentõs tapasztalattal és speciális szakértelemmel bíró revizori állománnyal rendelkezõ igazgatóság járjon el. Mivel a költségvetési érdekeket súlyosan sértõ, bonyolult és szerteágazó ügyek gyors, hatékony felderítése a vámhatóság által elvégzendõ adóellenõrzések során is kiemelt jelentõséggel bír, indokolt a központosított ellenõrzés intézményének a kiterjesztése a vámhatóságra is.

A kiegészítés annak érdekében történt, hogy a jövedéki adózatáshoz kapcsolódóan a szakmai tevékenységet minél szélesebben lefedõ körben elrendelésre kerülhessen központosított ellenõrzés. 

7.           Ellenõrzési szempontok, irányelv [Art. 90. §-ának új (9) bekezdése]

 

A hatályos szabályozás kizárólag az állami adóhatóság esetében írja elõ célzott kiválasztási rendszer mûködtetését, illetve olyan ellenõrzési irányelv elkészítését és közzétételét, amely az adóhatóság ellenõrzési kapacitásait a kiemelkedõ jelentõségû területekre – így például az adóbevételi érdekeket leginkább sértõ magatartásformákra, az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentõ adózói csoportokra – összpontosítja. A célzott kiválasztási rendszer mûködtetésre, az erõforrásoknak, a rendelkezésre álló kapacitásoknak az adóbevételi szempontból kiemelt kockázattal járó tevékenységekre, adózói csoportokra koncentrálása a vámhatóság vonatkozásában éppen úgy szükséges, mint az állami adóhatóság esetében. Ezért indokolt a jogszabályi elõírást kiterjeszteni a vámhatóság hatáskörébe utalt adókkal kapcsolatos ellenõrzésekre is.

 

8.           Határidõk az ellenõrzési eljárásban [Art. 92. §-ának (4) bekezdése]

 

          A módosítás szerint a csõdeljárás alá került adózónak a csõdeljárás kezdõ idõpontját megelõzõ idõszakra vonatkozó ellenõrzését a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított 90 napon belül kell befejezni.

          A módosító kiegészítõ rendelkezés szerint a felszámolási eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések módosítása szerint az adóhatóság a tevékenységet lezáró bevallás ellenõrzését – egyszerûsített felszámolás esetén – a felszámolás közzétételétõl számított 120 napon belül, a záróbevallást megelõzõ idõszak ellenõrzését pedig 45 napon belül köteles befejezni.

          Egyszerûsített végelszámolás esetén a záróbevallás kézhezvételétõl számított 45 napon belül kell a lezárt idõszak ellenõrzését befejezni.

 

9.           Adóhatósági irat kézbesített [Art. 124. §-ának új (5) bekezdése]

 

          A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvény rendelkezése szerint, ha a címzett a hivatalos iratot a küldeménynek az elektronikus tárhelyén történõ elhelyezését követõ 5. munkanapon sem veszi át, úgy az iratot az ezt követõ munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. E szabályozás eltér a postai küldemények esetében alkalmazandó kézbesítési vélelem szabályaitól (kétszer kell megkísérelni).

          Adóügyekben a hatályos rendeleti szintû szabályozás szerint elektronikus úton kézbesített irat esetében is csak a kézbesítés ismételt meghiúsulása esetén áll be a kézbesítési vélelem. Ezt a szabályozást indokolt fenntartani. Errõl szól a kiegészítõ rendelkezés.

Kézbesítési vélelem [Art. 124/A. §-ának (1) bekezdése]

Adóügyekben is lehetséges lesz az elektronikus ügyintézés. Ezért indokolt a jelenlegi [a postai úton történõ kézbesítés] kézbesítési vélelmet, illetve a kézbesítés megdöntésének vélelmét az elektronikus kézbesítés esetkörére is kiterjeszteni.

Mindkét rendelkezés 2009. 11. 17-én hatályba lépett.

 

10.     Az adó soron kívüli megállapítása [Art. 131. §-ának (5) bekezdése]

 

Az adóhatóság határozattal állapítja meg annak az adózónak az adóját, aki az országot véglegesen elhagyja. Ennek a tényét az ország területe elhagyásának idõpontja elõtt 30 nappal kell – a módosítás szerint – bejelenteni, a bejelentéshez csatolva az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidõn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az idõponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytõl teljesítésük lehetõvé válik.

Ezen rendelkezéseket a hatályba lépésüket követõen teljesítendõ adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni.

 

11.     Szokásos piaci ár megállapítása [Art. 132/A. §-ának (2) és (5) bekezdése]

 

          A módosítás egyszerûsít. Egyoldalú eljárás esetén nem kell az érintett kapcsolt vállalkozások nyilatkozata arról, hogy a határozatot elfogadják-e vagy sem.

          A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmeknél a hiteles fordítás helyett elegendõ a szakfordítás. A dokumentáció fordításánál pontosító elõírás az, hogy két vagy többoldalú eljárásnál az adóhatóság felhívására az adózó csatolja az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentáció angol nyelvû szakfordítását.

          Ezen rendelkezéseket a 2010. január 1. napját követõen indult eljárások esetében kell alkalmazni.

 

          12.     Az adó feltételes megállapítása [Art. új 132/B. §-a, számozás utána tolódik]               

 

          A feltételes adómegállapítási eljárásokhoz kapcsolódóan megjelenik egy új speciális eljárás a határozat idõbeli hatálya kiterjesztésének megítélése. A jelenleg hatályos szabályok szerint a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelezõ. A feltételes adómegállapítást érintõ jövõbeli jogszabályváltozás, illetve a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak hatályba lépésétõl, illetve idõpontjától kezdõdõen – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.

          A módosítás szerint, ha tényállás- vagy jogszabály-változás történik az adózó a feltételes adómegállapítás idõbeni hatályának kiterjesztésére irányuló kérelmet nyújthat be. Az eljárás díja a kapcsolódó feltételes adómegállapítás díjának az 50 százaléka.

          A feltételes adómegállapítás idõbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat jövõbeni alkalmazásával állapítja meg a jogszabályváltozás, illetve a tényállás-változás idõpontjára kiterjedõ hatállyal.

Az elõírás 2009. 11. 24-én lépett hatályba.

 

13.             Fellebbezés [Art. 136. §-ának új (6) bekezdése]

 

          Az adóeljárásban az elkésett fellebbezés érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el. A módosítás szerint ezért az adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kell, hogy elbírálja azt.

A rendelkezés 2009. 11. 17-én lépett hatályba.

 

14.         Vegyes rendelkezések [Art. 175. §-a (13) bekezdésének h) pontja]

 

          A pénzügyminiszter rendeletben szabályozza az adóügyek elektronikus intézésének elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos módját és technikai feltételeit is.

          A rendelkezés 2009. 11. 17-én lépett hatályba.

 

15.1.             Jövõbeni ügylet [Art. 178. §-ának 16. pontja]

 

          A módosítás szerint a feltételes adómegállapítási vagy szokásos piaci ármegállapítási eljárás kiterjed a kérelem benyújtásának idõpontjában vagy azt követõen folyamatos teljesítésû ügyletekre is.

          Ezt a rendelkezést a 2010. január 1. napját követõen indult eljárások esetében kell alkalmazni.

          A rendelkezés 2009. 11. 17-én lépett hatályba.

 

          15.2.      Kapcsolt vállalkozás [Art. 178. §-ának 17. pontja]

 

Az Art. rendelkezéseit a Tao. tv. elõírásaihoz igazítja

-        egyrészt azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

-        másrészt azzal, hogy kapcsolt vállalkozásnak minõsül az adózó és külföldi telephelye, továbbá a külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval közvetlen vagy közvetett többségi befolyással rendelkezõ viszonyban áll.

 

         

Az adózó a cégautóadójáról, a helyi iparûzési adójáról és az egyes nagyértékû vagyontárgyakat terhelõ adójáról benyújtott bevallásában sem kerekíthet 1000 forintra. A cégautóadó, az egyes nagyértékû vagyontárgyakat terhelõ adó bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetni. A helyi iparûzési adóelõleg bevallás adatait – ideértve az adóelõleg-kiegészítésrõl szóló bevallás adatait is – forintban, a helyi iparûzési adóelõleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve kell feltüntetni. 

A módosítás szerint a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózónak az egyes nagyértékû vagyontárgyakat terhelõ adóról a társasági adóval egyidejûleg, az adóév május 31-éig kell bevallást benyújtani [I/B/2. pont új h) alpontja]

Az ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység után fizetendõ iparûzési adóról – a megfizetés határidejével egyidejûleg – a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni. [Ezzel egyidejûleg hatályon kívül helyezve az Art. 32. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata.]

 

 

Az adózó a cégautóadót, a helyi iparûzési adót, az egyes nagyértékû vagyontárgyakat terhelõ adót nem kerekítheti. A cégautóadóról benyújtott adóbevallásban az adatokat forintban kell megfizetni. A helyi iparûzési adóelõleg-bevallás adatait – ideértve az adóelõleg-kiegészítésrõl szóló bevallás adatait is – forintban, a helyi iparûzési adóelõleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza. Az adózó a 100 forintot el nem érõ cégautóadót, helyi iparûzési adót és az egyes nagyértékû vagyontárgyakat terhelõ adót nem fizeti meg, az adóhatóság nem utalja vissza.  

 

 

          A családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását pontosítja, és kiegészíti a PSZÁF adatszolgáltatási kötelezettségével.

 

          16.4.      A 6. számú melléklet (naptári évtõl eltérõ üzleti év)

 

          Az állami adóhatósághoz teljesítendõ adóbefizetési kötelezettség [2. pont] kiegészült a következõkkel: a társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparûzési adóelõleget a várható éves fizetendõ adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie, továbbá

-        a helyi iparûzési adóelõleget két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig kell megfizetni,

-        a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követõ 150. napig kell megfizetni, illetõleg ettõl az idõponttól lehet visszaigényelni. 

 

           

          Az önkormányzati adóhatóság, ha megfelelõ adóellenõre nincs, az ellenõrzéshez adószakértõ mellett adótanácsadót, okleveles adószakértõt is igénybe vehet [Art. 95. §-ának (6) bekezdése].

          Az adó feltételes megállapítása iránti kérelem nemcsak adószakértõ ellenjegyzésével nyújtható be, azt ellenjegyezheti adótanácsadó vagy okleveles adószakértõ is [Art. 132. §-ának (4) bekezdése].

          Az adó- és járulékbevallás, az adatszolgáltatás, továbbá az összesítõ nyilatkozat benyújtására kötelezett adózónak kell regisztráltatnia magát [Art. 17. §-ának (5) bekezdése].

          Az adózónak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró adóbevallás közötti idõszakról kell a törvény általános rendelkezése szerint a bevallási kötelezettségét teljesítenie [Art. 33. §-ának (6) bekezdése].

          Az elsõ két bekezdés 2009. 11. 24-én, a második kettõ pedig 2010. január 1-jén lép hatályba.

 

18.1. Helyi iparûzési adó befizetések elszámolása [Art. 43/A. §-ának (1) bekezdése, 43/B. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata]

 

A kiegészítõ elõírás szerint, ha az adózó önellenõrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparûzési adót érintõ ellenõrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparûzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidõ kitûzésével felhívja az önkormányzatot a helyi iparûzési adó-különbözet visszafizetésére. Ha a 30 napos határidõ eredménytelenül telik el, az állami adóhatóság az önkormányzat költségvetési számlájával szemben hatósági átutalási megbízást bocsát ki. Ha ez az intézkedés részben vagy egészben eredménytelen, az állami adóhatóság a következõ kiutaláskor a vissza nem fizetett összeget beszámítja. 

Az állami adóhatóság az adóévet megelõzõ évi helyi iparûzési adóbevallás alapján a települési önkormányzatonként nettó módon megállapított pozitív elõjelû elszámolási különbözetet a bevallás esedékességét megelõzõ napon utalja át a jogosult települési önkormányzatnak.

 

18.2.   Ingatlannal rendelkezõ társaság bejelentése [Art. 17. §-ának új (16) bekezdése]

 

Évente augusztus 31-ig kell bejelenteni, hogy az adózó a Tao. tv. szerint ingatlannal rendelkezõ társaságnak minõsül, illetve azt, ha e minõség megszûnt. A bejelentésben – a benyújtás idõpontját megelõzõ naptári év vonatkozásában – nyilatkozni kell a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítésérõl, az elidegenítés idõpontjáról, a részesedés névértékérõl, illetve a tag illetõségérõl. Ezt a rendelkezést 2011-ben kell elõször alkalmazni.

 

18.3.     Fizetési könnyítés [Art. új 133/B. §-a]

 

Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott helyi iparûzési adót érintõ fizetési könnyítés engedélyezése vagy annak az elutasítása elsõ fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik.

A fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatsághoz kell elõterjeszteni. Az állami adóhatóság – érdemi vizsgálat nélkül – a kérelmet megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, tájékoztatva azt a helyi iparûzési adóról, bírságról, pótlékról.

Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemben vizsgálja és 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozattal értesíti az állami adóhatóságot álláspontjáról, részletesen indokolja a fizetési könnyítés feltételeit vagy az elutasítás okait, a kérelem elbírálásához szükséges és az általa feltárt tényállást. Az állami adóhatóság – az önkormányzati nyilatkozat alapján – az elsõ fokú határozatot 15 napon belül kiadmányozza.

Az önkormányzati adóhatóság rendelkezésére álló határidõ jogvesztõ, ennek elmulasztása esetén a kérelem elbírálására az állami adóhatóság jogosult.

Az elsõ fokú határozat ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, nincs kötve az önkormányzati adóhatóság nyilatkozatához.

Ha az adózó a fizetési könnyítés iránti kérelmet az önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be, az önkormányzati adóhatóság errõl értesíti az állami adóhatóságot, az intézkedik a végrehajtás felfüggesztésérõl, és tájékoztatja az önkormányzatot a nála nyilvántartott helyi iparûzési adóról, bírságról, pótlékról.

Ha az önkormányzati adóhatóság fizetési könnyítést engedélyez és a fizetési könnyítéssel érintett tartozás összegét az állami adóhatóság elõlegként átutalta az önkormányzatnak, az állami adóhatóság intézkedik az érintett tartozás visszakövetelése érdekében.

 

18.4. Adómérséklés [Art. új 134/A. §-a]

 

Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott

-        a magánszemélyt terhelõ helyi iparûzési adótartozás és az ezzel összefüggésben megállapított bírság- és pótléktartozás,

-        a nem magánszemély adózót terhelõ, a helyi iparûzési adóhoz kapcsolódó bírság- és pótléktartozás

mérséklése (elengedése) elsõ fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik.

Az elengedés (mérséklés) iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell elõterjeszteni. Az állami adóhatóság – érdemi vizsgálat nélkül – a kérelmet 5 napon belül megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, tájékoztatva azt a helyi iparûzési adóról, bírságról, pótlékról.

Az önkormányzati adóhatóság a kérelmet érdemben megvizsgálja és 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozattal értesíti az állami adóhatóságot álláspontjáról.

Egyebekben a fizetési könnyítésnél leírtakat kell figyelembe venni.

 

18.5. Közzététel [Art. új 55/A. §-a]

 

Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a naptári évben, a Tao. tv. szerint ingatlannal rendelkezõ társaságnak minõsülõ adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.

Ezt a rendelkezést 2011-ben kell elõször alkalmazni. 

 

 

          A jövõben a munkáltatónak, a kifizetõnek a bizonylaton nem kell feltüntetni az elõzõ idõszakban teljesített kifizetést terhelõ és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét [Art. 46.§-a (1) bekezdésének második mondata].

          A hatályos szabályok szerint az adózó az éves jelentéstételei kötelezettsége keretében az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus ûrlapon köteles tájékoztatni az adóhatóságot a szokásos piaci árat megállapító határozatban rögzített kritikus feltételek, körülmények megváltozásáról, illetõleg annak hiányáról [Art. 132. §-a (13) bekezdésének f) pontja]. Ezt a rendelkezést helyezték hatályon kívül.

 

 

          A kincstár a módosító törvény kihirdetését követõ 15. napon belül elektronikus úton átadja az állami adóhatóság részére azon települési önkormányzatok kincstár által használt azonosítószámát, amelyek iparûzési adót vezettek be.

          Az Art. módosító rendelkezéseit a hatálybalépéskor jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének idõpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségekre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

          Az adózónak a módosító törvény hatályba lépését követõen – ha a módosító törvény eltérõen nem rendelkezik – az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

 

         

1.             Az Eva-tv. hatálya alól kikerült adózó [Htv. 39/B. §-a (4) bekezdésének a) pontja]

 

Az iparûzési adóügyi hatáskör áttelepítésével és az iparûzési adóelõleg önadózással való megállapításával összefüggésben a módosítás rögzíti, ha a vállalkozó az Eva-tv. hatálya alól kikerül, akkor köteles az eva-alanyiság megszûnését követõ naptól az azt követõ adóév elsõ félévének utolsó napjáig terjedõ idõszakra (elõlegfizetési idõszak) a bevallásban szereplõ, a bevallással lefedett idõszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegû adóelõleget az elõlegfizetési idõszakra esõ egyes elõlegfizetési idõpontokra, egyenlõ arányban bevallani (korábban csak bejelentési kötelezettség volt). Nem kell adóelõleget bevallani arra az elõlegfizetési idõpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelõleget.

 

 

A vállalkozó fogalma kiegészült az egyéni céggel [Htv. 52. §-ának 26. pontja].

A kiegészítõ módosítás új pontban [Htv. 52. §-ának 61.pontja] rögzíti a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbõl származó adóalaprész megállapításánakszabályait, annak kiszámítása során az iparûzési adóalap-megosztási szabályokat kell alkalmazni.

3.1.        Átmeneti rendelkezés [Htv. 43. §-a] módosítása

 

A módosító rendelkezés az iparûzési adó hatáskör-áttelepítéssel összefüggõen – az adózás hatékonysága és költségei csökkentése érdekében – megszünteti az önkormányzatok azon jogát, hogy az iparûzési adó megfizetésére eltérõ esedékességi idõpontot állapítsanak meg, illetve, hogy az Art.-ben nem szabályozott kérdésekben eltérõ szabályt alkossanak.

A helyi adóügyben és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó más ügyben felettes hatóság megváltoztató döntést is hozhat, amely döntéssel szemben a módosítás lehetõvé teszi a bírósági felülvizsgálatot.

 

 

Átmeneti rendelkezés szerint a helyi iparûzési adó vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelõzõ adómegállapítási idõszakokat érintõ, az adó megállapításához való jog legkésõbb 2011. december 31-én elévül. A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózók esetében a helyi iparûzési adót érintõen az önkormányzati adóhatóság adómegállapítási joga a 2009. évben kezdõdõ adóév utolsó napjától számított két év elteltével évül el.

 

 

A Htv. 39/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „átalányadózó” szövegrész helyébe az „átalány szerinti jövedelem megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó” szövegrész, a 39/A. § (2) bekezdésében az „átalányadó alapjának” szövegrész helyébe az „átalányban megállapított jövedelem” szövegrész lép.

 

1.             A törvény hatálya [Itv. 2. §-ának (2)-(3) bekezdése]

 

A módosítás szerint a törvényt nem csak a belföldi ingatlan, valamint a belföldön átvett ingó vagyontárgyak és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogokra kell alkalmazni, de minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármû és pótkocsi, az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékû jogok, továbbá a belföldön ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén is, függetlenül az átadás helyétõl.

 

2.             Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye [Itv. 17/B. §-a]

 

A módosítás a kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezményére vonatkozó szabályokat hangolja össze az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új szabályozással. Így megszûnik a tevékenység végzésének egyéni vállalkozói igazolvánnyal történõ igazolásának a kötelezettsége.

A módosítás a hatályos kedvezményi szabályt kiterjeszti arra az esetre, ha az egyéni vállalkozói vagyon örököse vagy az azt ajándékba kapó a vállalkozói vagyont nem egyéni vállalkozóként mûködteti, hanem egyéni cégébe vagy többségi tulajdonába álló gazdasági társaságba apportálja.

Az új elõírás szerint a kedvezmény igénybe vételének feltétele, hogy a vagyonszerzõ – öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerõre emelkedésétõl, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított – 30 napon belül

-        a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy

-        a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,

-        és a fizetési meghagyás jogerõre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.

A kedvezmény akkor vehetõ igénybe, ha a vagyonszerzõ a feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnak.

Az illetékalap-kedvezmény mértéke nem változik. Ha a vállalkozói vagyon örökség útján történõ megszerzõje a túlélõ házastárs, akkor a kedvezmény a vállalkozói vagyon utáni illetékalap 50 %-a, legfeljebb 5 millió forint, ha pedig más örökösrõl van szó, akkor 25 %, legfeljebb 2,5 millió forint. Ez utóbbi illetékalap-kedvezmény vonatkozik arra is, ha a vagyonszerzõ ajándékozás útján jut a vállalkozói vagyonhoz.

Ha a kedvezményben részesülõ vagyonszerzõ – a módosítás szerint – a feltételeket nem teljesíti, továbbá elháríthatatlan külsõ okok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságában fennálló részesedésének arányát csökkenti, az illetékteher-csökkentés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

Ezen rendelkezéseket azokban az illetékügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az illetékalap-kedvezmény feltételeként vállalt hároméves határidõ 2010. január 1-jén még nem telt el.

3.      A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illeték- kedvezménye [Itv. új 17/C. §-a]

 

A módosítás az egyéni cég, illetve a kisvállalkozásnak minõsülõ egyéb gazdasági társaságok vagyoni betétje megszerzésére is kiterjeszti az egyéni vállalkozói vagyon örökléséhez, illetve ajándékozásához kapcsolódó illetékalap-kedvezmény igénybevételének a lehetõségét.

A módosítás szerint a kedvezmény mértéke, igénybevételének szabályai megegyeznek a vállalkozói vagyon megszerzésére vonatkozó szabályokkal. Ennek megfelelõen a kedvezmény igénybevételének elsõdleges feltétele, hogy a vagyonszerzõ nyilatkozatban vállalja, hogy a kisvállalkozást legalább három évig továbbmûködteti. Mivel egy gazdasági társaság mûködését a tagok összessége irányítja, a továbbmûködtetésre vonatkozó vállalás teljesítése csak abban az esetben függ az örököstõl, ha a társaságban meghatározó befolyással rendelkezik.

A hagyaték, illetve az abban lévõ vagyontárgyak – sok esetben – több örökös között oszlik meg. A módosítás lehetõséget ad arra, hogy – amennyiben az örökösök által megszerzett vagyoni betétek aránya eléri az 50%-ot – az örökösök együttesen nyilatkozzanak arról, hogy a céget továbbmûködtetik.

Ha a kedvezményben részesülõ vagyonszerzõ a 3 éves idõtartam letelte elõtt a kisvállalkozás mûködtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsõ ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybevett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.  

 

4.       Az illeték mértéke [Itv. 29. §-ának (3) bekezdése]

 

Az Itv. hatályos szabályai szerint az Art. szerinti felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemért minden esetben 15.000 forintot kell fizetni. Mivel az ilyen kérelmek elbírálása a fellebbezési kérelmek elbírálásával azonos módon történik, azon döntések, illetve intézkedések vonatkozásában, amelyek ellen fellebbezés benyújtásának is helye lett volna, indokolt a fellebbezési eljárás illetékével azonos mértékben megállapítani a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét is. Ezzel egyszerûbbé tehetõ azon esetek illetékjogi kezelése is, amikor az ügyfél által megkésve benyújtott fellebbezésnek nevezett beadványt a hatóság, a kérelem valós tartalmát vizsgálva felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek minõsíti.

 

5.      A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése [Itv. 32. §-ának (2) és új (3) bekezdése]

          A módosítás lehetõvé teszi, hogy az eljárást lezáró döntésre tekintettel hozott határozat rendelkezzen – akár a közigazgatási hatóság is – az illeték visszatérítésérõl.

          A kiegészítõ rendelkezés szerint az önkormányzati adóhatóság, illetve az elsõfokú vámhatóság (az alapügyben eljáró elsõfokú adóhatóság) által hozott határozat elleni fellebbezés illetékét – amennyiben az elsõfokú határozat jogsértõ volt – nem az állami adóhatóság, hanem az illetékbeszedési számlával rendelkezõ önkormányzati adóhatóság, illetve az elsõ fokú vámhatóság téríti vissza.

 

6.       Az államigazgatási eljárási illeték megfizetése [Itv. 73. §-ának új (11) bekezdése]

 

          A kiegészítõ rendelkezés szerint törvény, kormányrendelet, PM-rendelet a szakhatósági eljárás illetékének fizetési módját – az Itv.-ben foglaltaktól eltérõen – az alapeljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési móddal azonosan állapítsa meg.

 

          7.1.    Ingó [Itv. 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja]

 

          A módosítás szerint az ingó fogalmába tartozik a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét is.

 

7.2.            Forgalmi érték [Itv. 102. §-a (1) bekezdése e) pontjának ed) alpontja]

 

          A kiegészítõ rendelkezés szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke

-        a társaság tulajdonában lévõ ingatlanok forgalmi értéke,

-        növelve a társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaság közvetlen vagy közvetett részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel.

 

7.3.       Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaság [Itv. 102. §-a (1) bekezdésének új o) pontja]

 

A kiegészítõ rendelkezés meghatározza az ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaság fogalmát, rögzítve, hogy az Itv. alkalmazásában ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve – vagyis egy vagy több társaság közbejöttével – bíró társaságot is.

 

7.4.       Kisvállalkozás, vállalkozói vagyon [Itv. 102. §-a (1) bekezdésének sz) és t) pontja]

 

          A módosítás összehangolja az Itv. által használt fogalmakat az egyéni vállalkozói tevékenységrõl szóló szabályozás szerinti terminológiával.

 

7.5.       Vállalkozónak kell tekinteni [Itv. 102. §-ának új (5) bekezdése]

 

          A kiegészítõ rendelkezés szerint az új lakás szerzésére vonatkozó illetékmentesség szabályainak alkalmazása során vállalkozónak kell tekinteni a vállalkozási tevékenységet végzõ egyéb szervezetet vagy jogi személyt is.

 

8.1.    Ajándékozás bejelentése [Itv. 11. §-ának (2) bekezdése]

 

          A módosítás megszünteti az ajándékozás bejelentésére vonatkozó kötelezettséget egyes illetékmentes [Itv. 17. §-a (1) bekezdésének c), k), l) és m) pontja] vagyonszerzések (például a munkáltató által a munkavállalónak adott juttatások, közüzemi tartozások elengedése) esetében.

 

8.2.    Mentes az ajándékozási illeték alól [Itv. 17. §-a (1) bekezdésének l) pontja]

 

          Az eddigi mentesség körét a hitel (kölcsön) elengedését meghaladóan kiterjeszti a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítõ szolgáltatásból származó követelésének elengedésére, a 10 ezer forintos értékhatár és a követelés végérvényesen megszûnik követelménye változatlansága mellett.

 

8.3.    Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [Itv. 26.§-a (1) bekezdésének p) pontja]

 

          A módosítás kiterjeszti a mezõgazdasági termelõ által, a termõföld vásárlása mellett, a termõföld vásárlása után igénybe vehetõ vagyonátruházási illetékmentességet a cserére is.

 

 

Az Itv. 2009. január 23-tól hatályos 24. §-ának (3) bekezdése rendelkezik a gépjármûhöz, a pótkocsihoz kapcsolódó vagyoni értékû jog megszerzése után fizetendõ illeték mértékérõl. Ezzel a módosítással az Itv. 13. §-ának (6) bekezdésében az feleslegessé vált.

 

 

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek 2007. december 31-ig a pénzügyminiszter a bírósági eljárási illeték hatályos megfizetését engedélyezte, a bírósági eljárási illetéket 2010. június 30-ig kell megfizetnie.

Az Itv.-nek a módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésüket követõen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.

A módosító törvény hatályba lépésének napja és 2012. 12. 31. között – az illetékkötelezettség keletkezését követõ 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan gépjármûnek, pótkocsinak a futamidõ végén tulajdonjog átszállást eredményezõ lízingszerzõdés keretében történõ megszerzése, mely a lízingszerzõdés megkötéséig a lízingbevevõ tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerzõdés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra (visszlízing).

 

11.1. Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés illetéke [Itv. 23/A. §-ának (1) és (4) bekezdése]

 

A módosítás alapvetõen pontosító jellegû.

A vagyonszerzõk közül kimaradt az ingatlanok és gépjármûvek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó, de kimaradt a pénzügyi lízingtevékenységet folytató is, helyette a PSZÁF által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó került.

A kezdõ vállalkozónak nem a vagyonszerzési illeték-kiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozatban kell a feltételek teljesülését vállalnia, hanem fizetési meghagyás jogerõre emelkedéséig.

 

11.2. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [Itv. 26. §-a (1) bekezdésének g)-h) és l) pontja és (10) bekezdése

 

A módosítás a gazdálkodó szervezet átalakulására vonatkozó általános mentesség helyett a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történõ vagyonszerzés válik illetékmentessé. A módosítás új rendelkezése illetékmentességet biztosít a Tao. tv. szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történõ vagyonszerzés esetében is.

Az új elõírás szerint mentes a vagyonátruházási illeték alól a gépjármû, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, amelynek elõzõ adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjármûvek és pótkocsik értékesítésébõl származott, továbbá a PSZÁF által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

A mentességre jogosult vagyonszerzõk közül – a (10) bekezdésben is – kimaradt az ingatlanok és gépjármûvek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó, továbbá a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó is.

 

11.3.      Az illeték általános mértéke [Itv. 19. §-ának (1) bekezdése]

 

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 %-ról 4 %-ra csökken.

Ha azonban az illetékalap – ingatlan, illetve ingatlannal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén – ingatlanonként meghaladja az 1 milliárd forintot, az e feletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kella 4 százalékos illetéket alkalmazni. A 200 millió forintot is a tulajdoni hányadok arányában kell figyelembe venni.

Vagyoni értékû joggal terhelt ingatlan szerzése esetén a vagyoni értékû jog értékével csökkentett forgalmi értékbõl a 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 százalékos illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

VII.   A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) módosítása

A törvény hatálya [Gjt. 1. §-ának (2) bekezdése]

 

A négykerekû segédmotoros kerékpárok 2009. áprilistól módosult közlekedési jogszabályok alapján közúti forgalomban különleges rendszámtáblával ellátva és a közlekedési igazgatási hatóság által forgalomba helyezve közlekednek. Így automatikusan a Gjt. hatálya alá kerülnek.

A négykerekû segédmotoros kerékpárok maximális teljesítménye azonban csak néhány kW lehet. Az egy gépjármûhöz kapcsolódó igazgatási költségek sok esetben meghaladnák a bevételt. Ezért a módosítás ezt a jármûkört kiemeli az adóköteles jármûvek közül, az értelmezõ rendelkezések között [Gjt. 18.§-ának 13. pontja] pedig definiálja a segédmotoros kerékpár fogalmát.

 

VIII.       A társadalombiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.tv.) módosítása

 

1.1.    Egyéni vállalkozó [Tbj. tv. 4. §-a b) pontjának 1. pontja]

 

-        az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplõ természetes személy.

 

1.2.       Társas vállalkozás [Tbj. tv. 4. §-a c) pontjának új 13. pontja]

-   az egyéni cég is.

 

1.3.       Társas vállalkozó [Tbj. tv. 4. §-a d) pontjának új 4. alpontja]

-     az egyéni cég tagja is.

 

1.4.       Segítõ családtag [Tbj. tv. 4. §-ának g) pontja]

-     kiegészült az egyéni cég tagjának közeli hozzátartozójával, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez.

 

2.       Szünetel a biztosítás [Tbj. tv. 8. §-ának új g) pontja]

 

 

 

-        az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart, a módosítás szerint.

 

3.2.       A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége [Tbj. tv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja]

 

-        az egyéni cég tagja esetében – a módosítás szerint – az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszûnésének napjáig tart.

 

 

Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az idõtartamra, amely alatt a kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozó

-        keresõképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,

-        fogvatartott,

-        ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként, közjegyzõként fennálló kamarai tagsága szünetel,

-        egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

 

-        nem kötelezõ a módosítás szerint, ha egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Magánnyugdíj pénztárba belépés [Tbj. tv. 45. §-ának (3) bekezdése]

-            kötelezõ az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától.

-            számtalan helyen.

 

 

A módosító törvénynek a Tbj. tv.-t módosító rendelkezéseit a hatályba lépésük napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

IX.    Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) módosítása

 

1.           Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv. 3. §-ának új (7)-(8) bekezdése]

 

A dupla ehofizetés elkerülése érdekében mentességi szabály vonatkozik a magánszemély azon osztalékjövedelmére, amelynek megfelelõ összeg után a társas vállalkozás az adózott eredmény tagra esõ arányos része alapulvételével 27 százalék ehot fizetett. A díjkiegészítés utáni ehofizetés szabálya nem vonatkozik továbbá arra az egyéni és társas vállalkozóra, aki a bevételének elszámolására az Ekho-tv. rendelkezéseit választja.

 

2.           Nem kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetni [Eho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének új g) pontja]

-             az Szja-tv. 70. §-ában említett juttatások azon része után, amely 25 százalékos kulccsal adózik.

 

3.           Tagállamban biztosított ehoja [Eho-tv. 5. §-ának új (3) bekezdése]

 

A vonatkozó közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az eho-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. 

 

4.1.    14 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig, amíg az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdése szerint a biztosítási jogviszonyban lévõ – a módosítás szerint – a Tbj. tv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4+2 százalék) [korábban a Tbj. tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti 5 százalék] és az Ekho-tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján – a magánszemélyt terhelõ – megfizetett egészségbiztosítási járulék el nem éri a 450 ezer forintos felsõ határt.

 

4.2.    Egészségügyi hozzájárulás megállapítása [Eho-tv. 11. §-ának (8) bekezdésében]

 

 

 

Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közremûködõ tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított eho-alap nem lehet több, mint a Tbj.-tv-ben meghatározott tevékenységre jellemzõ kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az általános rendelkezések szerint meghatározott eho-alap együttes összegét.

Mentesül az eho-kötelezettség alól a személyes közremûködõi díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelõ összeg után a megelõzõ adóév(ek)ben az elõzõ bekezdés szerinti eho-fizetés történt.

Az elsõ bekezdést a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére elõírt határidõt követõ hónap 12-éig kell teljesíteni.

Ha a természetes személy a kifizetõnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendõ egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felsõ határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a 9 millió forintot, 2009-re vonatkozóan nem kell az Eho-tv. 11/A. §-ának (2) bekezdése szerinti eho hat százalékát (plusz összegként) bevallani és megfizetni.

2009-ben kezdõdõ, naptári évtõl eltérõ üzleti év esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni eho-fizetési kötelezettségre az Eho-tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.  

 

6.       Hatályát veszti

 

Az átalányadózást választó mezõgazdasági kistermelõ által fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-elõleg) 25 százaléka szövegrész [Eho-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében].

 

 

 

 

 

2.       Halasztott ráfordítás megszüntetése [Szt. 33. §-a (3) bekezdésének kiegészítése]

 

 

 

 

 

 

5.       Devizanemek közötti áttérés [Szt. 145. §-ának (5) bekezdése]

 

A módosítás pontosítja, egyértelmûvé teszi, hogy a pénznemek (devizanemek) közötti áttérést követõ üzleti év könyveit, az elkészített külön mérlegnek megfelelõen, a választott új, a létesítõ okiratban rögzített devizában, illetve forintban kell az áttérés napját követõ nappal megnyitni.

 

6.       Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás [Szt. 152/B. §-ának új (4) bekezdése]

 

 

7.             Ismételt közzététel [Szt. 154. §-ának (6) bekezdése]

 

          A kiegészítõ rendelkezés alapján nem kell a megelõzõ üzleti év éves beszámolóját, egyszerûsített éves beszámolóját ismételten letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitva álló határidõ letelte elõtt az adott üzleti évi éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele megtörtént és annak mérlegében és eredménykimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.

 

 

-               az Szt. 116. §-ának (1) bekezdésében az „Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térség valamely államában” szövegrész lép;

-               az Szt. 141. §-ának (1) bekezdésében „a cégbejegyzést” szövegrész helyébe „az átalakulás napját” szövegrész lép;

-               az Szt. 169. §-ának (1) bekezdésében a „készített beszámolót, valamint az azt” szövegrész helyébe a „készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat” szövegrész lép;

-               számos helyen hivatkozás pontosítás.

 

-               a vizitársulatok kezelésében lévõ építmények értékcsökkenési leírásának elszámolására vonatkozó elõírás [Szt. 177. §-ának (4) bekezdése]

 

 

Ha a vállalkozó üzleti éve megegyezik a naptári évvel és 2010. január 1-jétõl élni kíván a 2009. évi LXXVII. törvénnyel módosított, az Szt. 20. §-ában foglalt lehetõséggel, alkalmazhatja a devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályait a 2009. december 31-i mérlegfordulónapra vonatkozó beszámoló mérlegében szereplõ adatokra. Ez utóbbi rendelkezés 2009. 11. 17-én hatályba lépett. 

 

 

1.             Értelmezõ rendelkezések [Kkt. 2.§-ának új 26. pontja]

 

Európai Gazdasági Térség állama: az Európai Unió tagállama .és az Európai Gazdasági Társaságról szóló megállapodásban részes más állam.

A kiegészítõ rendelkezés a más jogszabályban foglaltakkal azonos meghatározást tartalmaz.

 

2.             Kamarai tagság keletkezése [Kkt. 11. §-ának új (6) bekezdése]

 

 

 

A módosítás szerint minõsítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha a minõsítéséhez szükséges szakmai gyakorlatot a minõsítés megadása iránti kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül teljesítette.

 

4.       Együttmûködés más államok illetékes hatóságaival [Kkt. 183. §-ának (2) bekezdése, új 183/A §-a]

 

A könyvvizsgálati dokumentumok átadásával kapcsolatos rendelkezés kiegészült azzal, hogy azok olyan harmadik ország illetékes hatóságának adhatók át, amely hatóságot a 2006/46/EK irányelv 47. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Bizottság határozatában megfelelõnek nyilvánított.

A kiegészítõ rendelkezés elõírja, hogy a közfelügyeleti rendszer mûködésében résztvevõ Kamara a közfelügyelet alá tartozó tevékenységek tekintetében a más államok hatóságaival való együttmûködése során (adatok, információk cseréje, vizsgálatok lefolytatása kapcsán) tett intézkedéseirõl a közfelügyeleti rendszert irányító Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Bizottságot folyamatosan tájékoztassa.

 

 

6.       Hatályba lépett a Kkt. valamennyi módosító rendelkezése 2009. 11. 24-én.