Kihirdetve: a Magyar Közlöny 160. számában, 2009. november 13-án.

 

1.             A szolgáltatás nyújtása [Áfa-tv. 13. §-ának (3) bekezdése]

A pénzkövetelés engedményezése nem tartozik az Áfa-tv.  hatálya alá a hatályos szabályozás szerint akkor, ha a követelést megvásárló fél a követelés megvásárlásával nyújt szolgáltatást az engedményezõnek. Ez a helyzet minden olyan esetben fennáll, amikor a követelést névértéken vagy az alatt vásárolják meg. Ennek megfelelõen módosult az elõírás. A lényeg az ellenértéket, az engedményezett követelést pénzzel, készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítõ eszközzel egyenlítsék ki.

Ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Áfa-tv. 13. §-ának (4) bekezdése.

 

2.             Szolgáltatásnyújtás, közösségi adószám [Áfa-tv. 20. §-ának új (7) bekezdése]

 

A törvénymódosítás hatályba lépésétõl kezdõdõen minden áfa-alanynak, ha más tagállamban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, vagy más tagállamban letelepedett adóalany, illetve adószámmal rendelkezõ nem adóalany jogi személy számára nyújt szolgáltatást, közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

A 2009-ben hatályos szabályozás szerint alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, illetve a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany (speciális adóalany) abban az esetben köteles Közösségen belüli beszerzés jogcímén belföldön adót fizetni – ezáltal közösségi adószámot kiváltani –, amennyiben ezen beszerzései éves szinten meghaladják a 10.000 eurónak megfelelõ forintösszeget, vagy az adóalany ezen küszöbérték elérésétõl függetlenül adófizetési kötelezettséget választ.

Az a tény, hogy a speciális adóalanynak a Közösség más tagállamába irányuló szolgáltatásnyújtás vagy –igénybevétel miatt közösségi adószámot kell kiváltania, nem érinti a Közösségen belüli beszerzéseit, vagyis nem jelenti azt, hogy a közösségi adószám kiváltása miatt neki belföldön adóznia kellene a Közösségen belüli beszerzései után.

Ugyanakkor érvényes közösségi adószám birtokában, annak felhasználásával az adóalanyok adómentesen szerezhetnek be terméket másik tagállamból, hiszen a másik tagállambeli értékesítõ adóalany jóhiszemûen értékesíti a terméket részükre adómentesen, Közösségen belüli értékesítés címén.

Amennyiben a speciális adóalanyok  a közösségi szolgáltatásnyújtás és – igénybevétel okán rendelkeznek adószámmal, de Közösségen belüli beszerzésük nem haladta meg a küszöbértéket, és a küszöbérték alatt nem választották az adózást és a speciális adóalany közli a közösségi adószámát a részére terméket értékesítõ adóalannyal, így azt a látszatot kelti, hogy ezen beszerzését belföldön leadózza. A közösségi adószám közlésének tényét úgy kell tekinteni, hogy a speciális adóalany gyakorolta a választási jogát, és a Közösségen belüli beszerzései tekintetében adófizetési kötelezettséget választott. Ez a választás a speciális adóalanyt a választását követõ két naptári évig köti.

 

Az Áfa-tv. ezen alfejezete [36-49. §-ai] lényegesen átrendezõdtek, módosultak. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének a módosulása a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás, illetve igénybevett szolgáltatás esetén érdemel nagyobb odafigyelést.

 

3.1.           Különös értelmezési alapelvek [Áfa-tv. új 36. §-a]

 

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét újraszabályozó 2008/8/EK tanácsi irányelv értelmében a teljesítési hely megállapítása szolgáltatásnyújtás esetében az esetek többségében attól függ, hogy az igénybevevõ adóalany-e, illetve azzal egy tekintet alá esõ személy, szervezet. Ennek azért van jelentõsége, mivel ezen személyek, szervezetek képesek a másik tagállamban letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatások után felmerülõ adót fordított adózás keretében önadózással megfizetni.

A teljesítési hely megállapítása szempontjából nemcsak az adóalanyokat kell adóalanynak tekinteni, hanem az adóhatóságnál áfa céljából nyilvántartásba vett (közösségi adószámmal rendelkezõ) nem adóalanyi jogi személyeket is adóalanyként kell kezelni. A nem adóalany jogi személyt adóalanynak kell tekinteni, feltéve, hogy közösségi adószámmal rendelkezik vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként belföldön adószámmal rendelkezik vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként a Közösség más tagállamában vették nyilvántartásba.

Azok az egyébként nem adóalanyi jogi személyek, akik (amelyek) azért, hogy Közösségen belüli termékbeszerzéseik a 10.000 eurós küszöbértéket a tárgyévet megelõzõ évben vagy a tárgyévben meghaladták, vagy mert az adózást választották a Közösségen belüli beszerzéseikre, közösségi adószámmal rendelkeznek, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából az adóalanyokkal esnek egy tekintet alá. Ez a szabály azonban csak a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából releváns.

Azokat az adóalanyokat, amelyek végeznek az áfa tárgyi hatályán kívüli tevékenységet is, az összes részükre nyújtott szolgáltatás tekintetében adóalanynak kell tekinteni. Ez azt jelenti, amennyiben egy adóalany az adóalanyiságán kívüli tevékenységhez vesz igénybe szolgáltatást, a teljesítési helyet akkor is úgy kell meghatározni, mintha azt adóalanyi minõségében vette volna igénybe. Így nem kell mérlegelni, hogy az adóalany által megrendelt szolgáltatást az adóalany az adóalanyiságát eredményezõ gazdasági tevékenysége érdekében vette-e igénybe, vagy az áfa hatályán kívül esõ tevékenységéhez. 

Nem vonatkozik ez a szabály arra a szolgáltatásnyújtásra, amelyet az adóalany a saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítése céljából vesz igénybe, mivel az adóalany – ebben az esetben – végsõ fogyasztónak tekintendõ. Ezért a teljesítési helyet is úgy kell megállapítani, mintha a szolgáltatást nem adóalanyként vette volna igénybe.

Nem vonatkozik ez a szabály azon személyekre, szervezetekre, akiknek (amelyeknek) adóalanyisága kizárólag azon alapul, hogy törvény értelmében újnak minõsülõ közlekedési eszközt értékesítenek a Közösség másik tagállamába, vagy új ingatlant értékesítenek. Ezen személyeket, szervezeteket csak akkor kell adóalanynak tekinteni a teljesítési hely megállapítása szempontjából, amelyet az adóalanyiságukat eredményezõ tevékenységük érdekében vesznek igénybe.

 

3.2.           Általános szabályok [Áfa-tv. új 37. §-a]

 

A fõszabály nem változik. Adóalanyok közötti ügyletekben a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybevevõ adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye határozza meg.

Amennyiben a szolgáltatást nem adóalany részére nyújtják, úgy a teljesítési helye a szolgáltatást nyújtó adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye.

Ha a szolgáltatást nyújtó vagy az azt igénybevevõ adóalanynak a székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a teljesítési helyet az igénybevétellel legközvetlenebbül érintett hely határozza meg.

3.3.1.   Közvetítõi szolgáltatás [Áfa-tv. új 38. §-a]    

 

A nem adóalany részére nyújtott közvetítõi szolgáltatás (más nevében és más javára nyújtott szolgáltatás) teljesítési helye a közvetített ügylet teljesítési helye szerint alakul. A hatályos szabályozástól eltérõen az adóalany által igénybevett közvetítõi szolgáltatás azonban a fõszabály szerint, vagyis ott, ahol az azt igénybevevõ adóalany gazdasági céllal letelepedett.

 

3.3.2.    Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás [Áfa-tv. új 39. §-a, kissé módosult régi 38. §]

 

Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helye mind az adóalanyok, mind a nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatás tekintetében változatlanul az ingatlan fekvésének a helye. A módosítás azonban példálódzó jelleggel több olyan szolgáltatást is nevesít, amelynek teljesítési helyét ezen szabály alapján kell megállapítani. Ilyen a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, az ingatlanhasználatra vonatkozó jog átengedése stb.

 

3.3.3.     Személyszállítás [Áfa-tv. új 40. §-a kissé módosult régi 39. §]

 

Személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek, mind az adóalanyok, mind a nem adóalanyok tekintetében. A korábbi elõírás így nem változott.

 

3.3.4.     Termékfuvarozás [Áfa-tv. új 41. §-a, lényegesen módosult régi 41. §]

          

Termékfuvarozás esetében a teljesítési hely megállapítását két szempont is befolyásolja:

-        egyrészt a teljesítési hely függ attól, hogy az igénybevevõ adóalany-e vagy sem,

-        másrészt attól, hogy a termékfuvarozás Közösségen belüli termékfuvarozást valósít-e meg vagy ettõl eltérõ termékfuvarozást.

Adóalany igénybevevõ esetében az utóbbi szempontnak nincs jelentõsége, a termékfuvarozás – a hatályos szabályozástól eltérõen – egységesen a fõszabály szerint adózik, vagyis ott, ahol az igénybevevõ adóalany gazdasági céllal letelepedett.

Nem adóalany részére nyújtott termékfuvarozás esetében nincs változás, amennyiben Közösségen belüli termékfuvarozás történik, úgy a teljesítési hely a termék fuvarozásának indulási helye, míg ettõl eltérõ termékfuvarozás esetében a megtett útszakasz minõsül teljesítési helynek.

 

3.3.5. Kulturális, mûvészeti stb. szolgáltatás [Áfa-tv. módosult 42. §-a]

 

 A kulturális, mûvészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (például kiállítások, vásárok, bemutatók rendezése), valamint ezek szervezése esetében – függetlenül az igénybevevõ minõsítésétõl – a teljesítési hely ott van, ahol a szolgáltatásnyújtást ténylegesen nyújtják. A módosítás a hatályos szabályozáshoz képest nem tartalmaz érdemi változást, de egyértelmûvé teszi, hogy a kiállítások és a vásárok (bemutatók) rendezése is ezen szabály szerint adózik. 

 

3.3.6.    Járulékosan kapcsolódó szolgáltatások [Áfa-tv. 43. §-a, módosult 42. §]

 

A személyszállításhoz, termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, a szakértõi értékelés, valamint az ingatlantól eltérõ terméken végzett munka (bérmunka) teljesítési helye – amennyiben azt nem adóalany részére nyújtják – változatlanul az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.   

Abban az esetben azonban, ha ezeket a szolgáltatásokat adóalany veszi igénybe – ahatályos szabályozástól eltérõen – az igénybevevõ adóalany gazdasági célú letelepedésének a helye határozza meg. Például a bérmunka szolgáltatásoknál már nem lesz jelentõsége annak a teljesítési hely megállapítása szempontjából, hogy a (feldolgozott) terméket elfuvarozták-e belföldrõl vagy sem. 

A személyszállításhoz, a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások körébe tartozik – továbbra is – a be-, ki- és átrakodás is.

 

3.3.7.     Közlekedési eszközök bérbeadása [Áfa-tv. 44. §-a régi 49. § módosult]

A módosítás a közlekedési eszközök bérbeadásának teljesítési helye szempontjából megkülönbözteti, hogy rövid vagy hosszú távú bérbeadás történik-e. Rövid távú bérbeadásnak a 30, illetve vízi közlekedési eszköz esetében a 90 napot meg nem haladó folyamatos bérbeadás minõsül, míg hosszú távúnak az ezt meghaladó bérbeadás.

Rövid távú bérbeadás esetében a teljesítés helye minden igénybevevõ esetében az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevõ birtokába adják.

Hosszú távú bérbeadás esetében a bérbeadás a fõszabály szerint alakul,

-        adóalany igénybevevõ esetében ezen adóalany gazdasági célú letelepedése,

-        nem adóalany esetében a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági célú letelepedése az irányadó.

 

3.3.8.   Éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások [Áfa-tv. 45. §-a, új]

 

A módosítás az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési helyére új szabályokat vezet be. Az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési helyét az határozza meg, hogy a szolgáltatást ténylegesen hol nyújtják, függetlenül attól, hogy ki az igénybevevõ.

Kivétel, ha ezen szolgáltatásokat ténylegesen hajó vagy repülõgép fedélzetén, vagy vonaton nyújtják a személyszállításnak a Közösség területén belül lebonyolított szakasza során. Ez esetben a teljesítés helye az a hely, ahonnan a személyszállítás indul.  

Oda-visszaút esetében a vissza utat külön útnak kell tekinteni.

Ez a szabály az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési helyének megítélését a hajó vagy repülõgép fedélzetén, vagy vonaton történõ termékértékesítésekre vonatkozó szabályokkal hozza összhangba. (Nem kell mérlegelni, hogy a közlekedési eszköz fedélzetén történõ teljesítés termékértékesítés vagy éttermi, vendéglátóipari szolgáltatás volt.)

 

3.3.9.     Egyéb szolgáltatások [Áfa-tv. 46. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése]

 

Az Áfa-tv. 46. §-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy mely szolgáltatások esetében történik az adózás az igénybevevõ gazdasági célú letelepedése, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint. Ezt a szabályt a hatályos rendelkezések értelmében akkor kellett, illetve lehetett alkalmazni, ha az igénybevevõ adóalany volt, vagy a Közösség területén kívül letelepedett nem adóalany személy, szervezet.

Mivel az adóalany igénybevevõ esetében fõszabállyá válik, hogy a szolgáltatás az igénybevevõ gazdasági célú letelepedése szerint adózik, a módosítás ezt a szabályt már csak a Közösség területén kívül letelepedett nem adóalany esetében kell alkalmazni.

Az itt leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerûen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illetve valamely – ide tartozó – jog gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges tartózkodásra.

 

3.3.10.   Vagyoni elõny szerzése [Áfa-tv. 49. §-a]

 

Az áfa-irányelv lehetõséget biztosít arra, hogy a kettõs adóztatás vagy az adóelkerülés céljából a teljesítési helyet meg lehessen változtatni a vagyoni elõny szerzésének megfelelõen. Az irányelv – többek között – a közlekedési eszközök rövid távú bérbeadása esetében teszi lehetõvé a tagállamoknak harmadik országok relációjában.

A módosítás él ezzel a lehetõséggel. Így a közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítési helyet belföldre esõnek kell tekinteni, ha az egyébként a Közösség területén kívülre esnek és fordítva, feltéve, hogy a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni elõny szerzése ennek megfelelõen alakul.

 

 

4.             Összesítõ nyilatkozat [Áfa-tv. 52. §-ának b) pontja]

 

Az áfa-irányelv és ezzel összhangban az Áfa-tv. értelmében háromszögügyletek esetében az ügyletben résztvevõ közvetítõ értékesítõnek összesítõ nyilatkozatot kell beadnia, amelyben fel kell tüntetnie, hogy az adott ügyletben közvetítõként vett részt. A hatályos szabályozás azonban az Art. szerinti összesítõ nyilatkozatra utal vissza. Helyesen azonban azon tagállam joga szerinti összesítõ nyilatkozat kell, hogy legyen, amely az adott adóalany (a beszerzõ) számára ezen ügylettel összefüggésben adószámot adott ki.

 

5.             Folyamatosan teljesített szolgáltatásnyújtás (részteljesítés) [Áfa-tv. 58. §-ának (2) bekezdése]

 

A módosítás az olyan folyamatosan teljesített szolgáltatásnyújtások utáni adófizetési kötelezettségekrõl rendelkezik, amelyek esetében az elszámolás meghaladja a 12 hónapot. A változás abban van, hogy külön rendelkezés van azokra az esetekre, ha az ilyen típusú szolgáltatás olyan határon átnyúló szolgáltatás, mely után az adót az igénybevevõ adóalanynak kell fizetnie.

Ebben az esetben adófizetési kötelezettség keletkezik a naptári év utolsó napján annak ellenére, hogy a szolgáltatásért járó ellenérték elszámolása még nem esedékes. Az adófizetési kötelezettség pontos megállapítása ezen szolgáltatásnyújtások esetében azért különösen fontos, mivel a módosítás a határon átnyúló adóalany által igénybevett szolgáltatások esetében elõírja az összesítõ nyilatkozatadási kötelezettséget, továbbá az igénybevevõ adóalanyra telepíti fordított adózás keretében az adófizetési kötelezettséget.

 

6.             Adófizetési kötelezettség [Áfa-tv. 60. §-ának új (5) bekezdése]

 

Azon ügyletek esetében, amikor az adófizetési kötelezettséget fordított adózás alapján a terméket beszerzõ, a szolgáltatást igénybevevõ adóalanynak kell teljesítenie, a hatályos szabályozás a fõszabálytól eltérõ idõpontokhoz köti az adófizetési kötelezettség teljesítését.

Nem alkalmazhatók a fõszabálytól eltérõ idõpontok az adófizetési kötelezettség megállapítására azon esetekben, amikor a fordított adózást azért kell alkalmazni, mert a szolgáltatásnyújtó nem letelepedett belföldön. Ennek oka, hogy ezen szolgáltatásnyújtásról a teljesítésre kötelezett adóalanynak összesítõ nyilatkozatot kell nyújtania.

 

7.       Az adó alapjának utólagos csökkentése [Áfa-tv. 77. §-a (2) bekezdésének új b) pontja, 78. §-ának (1) bekezdése]

 

A módosítás szerint az adóalap utólag csökken abban az esetben, ha a teljesítésre kötelezett adóalany (lízing vagy bérlet esetében) az adófizetési kötelezettség keletkezését követõen eláll az ügylettõl az ellenérték maradéktalan megtérítésének hiánya miatt (a felek az ügyletkötés elõtti helyzetet állítják helyre, vagy részben hatályosnak ismerik el). Ez esetben az adóalap csökkentés feltétele, hogy az adóalany az eredeti számlát érvénytelenítse, illetve annak adattartalmát módosítsa a helyzet rendezésétõl függõen.

 

8.          Mentes az adó alól [Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja]

 

A módosítás pontosít: a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás – az egyébként meghatározott feltételek mellett – adómentes, függetlenül attól, hogy az természetes személy vagy egyéb személy, szervezet veszi igénybe természetes személy javára, a kivételek változatlansága mellett.

 

Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történõ értékesítéséhez kapcsolódóan [Áfa-tv. 102. §-a (1) bekezdésének b) pontja]

 

Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az olyan termékértékesítéshez kapcsolódik közvetlenül, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területérõl való kiléptetés tényét a kiléptetõ hatóság igazolja.

 

9.          Adókötelessé tétel [Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése]

 

A hatályos szabályozás szerint adómentes az ingatlanok értékesítése (az új ingatlanok és az építési telek kivételével), de az adóalany adófizetési kötelezettséget választhat rá, és a választást követõ 5 évig köteles az összes általa értékesített ingatlan után adózni.

A módosítás lehetõvé teszi, hogy az adóalany úgy válasszon adófizetési kötelezettséget az ingatlanértékesítésre, hogy az csak a lakóingatlannak nem minõsülõ ingatlanra terjedjen ki. Lehetõség lesz arra is, hogy a módosítás hatályba lépését követõ 30 napon belül azok az adóalanyok, akik (amelyek) korábban adófizetési kötelezettséget választottak az ingatlanértékesítésre, azt a módosítás hatályba lépése napjára visszamenõlegesen változtassák meg, hogy az csak a lakóingatlannak nem minõsülõ ingatlanokra terjedjen ki.

Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany 2010. január 1. napjáig az állami adóhatóságnak arról nyilatkozott, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó lakóingatlan értékesítését adókötelessé teszi, nyilatkozatát 2010. január 1. napjától számított 30 napon belül a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan – újonnan megállapított 88. § (4) bekezdésére tekintettel – megváltozathatja. A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességre vonatkozó nyilatkozat 2010. január 1. napjától kezdõdõen alkalmazandó.

Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany 2010. január 1. napjáig az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az adókötelessé tételrõl nem nyilatkozott, 2010. január 1. napjától számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó ingatlanok értékesítését a lakóingatlan-értékesítés kivételével teszi adókötelessé. A nyilatkozat 2010. január 1. napjától kezdõdõen alkalmazandó.

Az elõbb említett nyilatkozato(ka)t legkésõbb a határidõ utolsó napján kell az adóhatósághoz benyújtani vagy postára adni. A határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet elõterjeszteni.

Az elõbbiekhez kapcsolódóan módosult a fordított adózás feltételeit szabályozó 142. § (5) bekezdése is. A módosítás szerint az érintettség valószínûsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltõl, az állami adóhatóságtól, hogy nyilatkozzon – többek között – arról, hogy az ingatlant értékesítõ adóalany élt-e és ha igen, milyen terjedelemben élt a választás jogával.

10.      Adólevonási jog tárgyi feltétele [Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének b) pontja]

 

 A fordított adózás alá esõ ügyletek esetében, azaz amikor az adó fizetésére a terméket beszerzõ, a szolgáltatást megrendelõ adóalany a kötelezett, a hatályos szabályozás alapján a levonási jog tárgyi feltétele a számla. Elõfordul, hogy a számla kibocsátására kötelezett adóalany a kötelezettségének nem tesz eleget, és így a vevõt, illetve a megrendelõt adófizetési kötelezettség terheli, azonban levonási jogát nem érvényesítheti.

A módosítás lehetõvé teszi, hogy a számla hiányában a levonási jog egyéb olyan okiratok birtokában is gyakorolható legyen, amelyek a fizetendõ adó összegszerû megállapításához szükségesek.

Nem vonatkozik ez a szabály a Közösségen belüli termékbeszerzésre, mivel ezen ügylet tekintetében a levonási jog gyakorlásának változatlan feltétele a számla megléte.

 

11.       Adófizetésre kötelezett [Áfa-tv. új 137/A. §-a, 140. §-a]

 

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének megváltoztatásához kapcsolódóan változnak azok a szabályok is, amelyek az adófizetésre kötelezett személyére vonatkoznak. A hatályos szabályok értelmében – amennyiben a szolgáltatásnyújtó nem telepedett le belföldön, úgy az általa nyújtott szolgáltatás után – az igénybevevõ adóalany a fizetésre kötelezett.

A módosítás ezt a szabályt továbbbõvíti, vagyis amennyiben a szolgáltatást nyújtó adóalany nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, az adófizetésre már nem csak az igénybevevõ adóalany lesz kötelezve a saját nevében, hanem a közösségi adószámmal rendelkezõ nem adóalany jogi személy is.

Változás az is, hogy csak és kizárólag az adófizetésre kötelezett személy megállapítása szempontjából nem letelepedett adóalanynak kell tekinteni azt az adóalanyt is, akinek belföldön van ugyan állandó telephelye, azonban ez az állandó telephely nem vesz részt a szolgáltatás teljesítésében, abban nem érintett. Ez utóbbi esetben az igénybevevõ adóalany, közösségi adószámmal rendelkezõ nem adóalany jogi személy lesz az adófizetésre kötelezett.

Az Áfa-tv. új 140. §-a értelmében, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására

-        a 37. § (1) bekezdését [adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítési hely az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevõje gazdasági céllal letelepedett]

kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevõ fizeti;

-        a 39. § (ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások),

-        a 40. § (személyszállítás),

-        a 42. § (kulturális, mûvészeti),

-        a 44. § (közlekedési eszközök bérbeadása),

-        a 45. § (éttermi és egyéb vendéglátóipari)

bármelyikét kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevõ belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti,

=     feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le.

 

Kapcsolódó módosítás [Áfa-tv. 154. §-ának (1) bekezdése]

 

Arra a személyre, szervezetre, akinek (amelynek) az adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésének b) és c) pontján alapul (sorozatjelleggel történõ ingatlanértékesítés), valamint adófizetésre a 140. § a) pontja alapján (mint a szolgáltatás igénybevevõje) nem kötelezett, az adót az állami adóhatóság állapítja meg.

 

12.       Mentesülés a számlakibocsátási kötelezettség alól [Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja]

 

A hatályos szabályozás szerint az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha a vevõ, az igénybevevõ az ellenértéket a törvényben meghatározott idõpontig készpénzzel vagy készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel téríti meg, és a vevõ, az igénybevevõ az ügyletrõl nem kér számlát.

A módosítás – figyelemmel a vásárlási és egyéb utalványokkal (pénzhelyettesítõ eszközökkel) történõ fizetések széles körû elterjedésére – lehetõvé teszi, hogy pénzhelyettesítõ eszközzel történõ fizetés esetében sem kell az adóalanynak a fenti feltételek teljesítése esetén számlát kibocsátania.

 

13.             Számla fogalma [Áfa-tv. 168. § új (3) bekezdése]

 

A tagállamok számlázásra vonatkozó rendelkezései nem térhetnek el az áfa-irányelv szabályaitól.

A határon átnyúló ügyletek esetében a belföldön nyilvántartásba vett adóalany adófizetéssel kapcsolatos kötelezettsége, adólevonással kapcsolatos joga sok esetben a másik tagállambeli adóalany által kibocsátott okirattól függ. A módosítás szerint a másik tagállambeli jog szerint kibocsátott olyan okirat, amely tartalmában megfelel az áfa-irányelv megfelelõ cikkeiben foglalt rendelkezéseknek, az Áfa-tv. értelmében számlának minõsül.

14.       Alanyi adómentesség [Áfa-tv. 193. §-a (1) bekezdésének új g) pontja, 195. §-ának (2)-(3) bekezdése]

 

Az alanyi adómentességet választott adóalany alapvetõen adómentesen nyújt szolgáltatást és értékesít terméket, azonban nem élhet a levonási joggal. Az alanyi adómentesség azonban csak a belföldön teljesített ügyletekre vonatkozik, a külföldön teljesítettekre nem, illetve azon esetre sem, amikor az adóalany élt a választás jogával és közösségi adószámmal rendelkezik.  

Mivel megváltoznak a teljesítési helyre vonatkozó szabályok, ebbõl következõen, ha az alanyi adómentességet választott adóalany belföldön nem letelepedett adóalanynak nyújt szolgáltatást, ezen szolgáltatás után – amennyiben nem adómentes szolgáltatásról van szó – adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ezekben az esetekben – a módosítás szerint – az alanyi adómentességet választott adóalany a külföldön nyújtott szolgáltatása esetében a normál, és így nem az alanyi adómentességekre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni (levon).

 

15.             Az utas fogalma [Áfa-tv. 206. §-a (1) bekezdésének c) pontja]

 

Módosul az utas fogalma. Az utas nemcsak természetes személy lehet (nem adóalanyként vagy nem adóalanyi minõségben), hanem más személy vagy szervezet is, feltéve, hogy az utazás költségeit ez utóbbi nem hárítja tovább, hanem annak költségeit végsõ fogyasztóként viseli (saját nevében és javára veszi igénybe az utazást), és errõl a teljesítést megelõzõen az utazásszervezõ részére nyilatkozik.

Az átmeneti rendelkezés szerint, azokban az esetekben, amelyekben az utas által az utazásszervezõnek fizetett elõleg jóváírása, kézhezvétele 2010. január 1. napját megelõzõen történt, és az utazásszervezési szolgáltatásnyújtásnak a teljesítése 2009. december 31. napját követi, utasnak a 2010. január 1. napját követõen is azt kell tekinteni, aki (amely) az Áfa-tv. szerint 2009. december 31. napján utasnak minõsül.

 

16.       Belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatérítési joga [Áfa-tv. 244-251. §-ai helyett módosult elõírások, továbbá új 251/A-251/N. §-ok]

 

A módosításokkal nem foglalkozunk, azok belföldi adóalanyokat és nem adóalanyokat nem érintenek.

Az Áfa-tv. 253. §-át kiegészítõ (2) bekezdés is az elõbbiekhez kapcsolódik.

 

17.       Állandó telephely [Áfa-tv. 259. §-ának 2. pontja]

 

A módosítás technikai jellegû. A teljesítési helyre vonatkozó új szabályok beiktatása miatt módosítani szükséges a hivatkozást az Áfa-tv. megfelelõ szakaszára.

 

 

Az adóraktárból történõ kiraktározás során a hatályos szabályok szerint a kiraktározónak be kell mutatnia az ügyletet tanúsító számlát. Vannak azonban olyan esetek, amikor ebben az idõpontban még nem áll rendelkezésre az ügyletet tanúsító számla, mert az ügylet határozott idõszakra történõ elszámolással valósul meg, és a számlát csak az idõszak végén bocsátják ki.

A módosítás szerint, amennyiben nem áll rendelkezésre a számla a kiraktározás idõpontjában, úgy jövedéki termék esetében a számla helyett a termékkísérõ okmányt, egyéb termék esetében pedig a szigorú számadás alá vont számviteli bizonylatként kezelt szállítólevelet kell a kiraktározónak bemutatni, azzal, hogy a számlát utólag be kell mutatni. 

A módosítás bevezeti az egyszerûsített adóraktározási eljárást, és rögzíti az ennek alkalmazásához szükséges részletszabályokat.

 

 

azon Európai Unión kívüli államok felsorolása, amelyekkel Magyarország az áfa kölcsönös visszatérítésérõl nemzetközi megállapodást kötött.

 

 

 

 

          Fõszabályként 2010. január 1. napján lép hatályba a módosító törvény, rendelkezéseit ettõl az idõponttól kezdõdõen kell alkalmazni a következõ eltérésekkel:

 

          20.1.     Eltérõ alkalmazás az Áfa-tv.-t módosító rendelkezéseknél

         

          Az Áfa-tv. újonnan megállapított

-        20. §-ának (7) bekezdését (2. pont, szolgáltatásnyújtás, szolgáltatás igénybevétel közösségi adószámmal);

-        37-45. §-ait (3.2., továbbá 3.3.1-3.3.8. pontok, szolgáltatások csoportosítása);

-        46. §-ának (1), (3) és (4) bekezdéseit (3.3.9. pont, egyéb szolgáltatások);

-        58. §-ának (2) bekezdését (5. pont, folyamatosan teljesített szolgáltatás-nyújtás);

-        60. §-ának (5) bekezdését (6. pont, adófizetési kötelezettség);

-        85. §-a (1) bekezdésének m) pontját (8. pont, mentes az adó alól);

-        137/A. §-át, 140. §-át, 154. §-ának (1) bekezdését (11. pont, adófizetésre kötelezett)

azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben a teljesítés vagy – ha a fizetendõ adót a teljesítéshez képest korábban kell megállapítani – a fizetendõ adó-megállapítási kötelezettség 2010. január 1. napján vagy azt követõen áll be.

Az Áfa-tv. újonnan megállapított

-        77. §-a (2) bekezdésének b) pontját (7. pont, az adó alapjának utólagos csökkentése) azokban az esetekben kell elõször alkalmazni, amelyekben az ügylet ott említett meghiúsulása 2010. január 1. napján vagy azt követõen történik;

-        102. §-a (1) bekezdésének b) pontját (8. pont) azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben a termék kiviteli eljárás alá vonása 2010. január 1. napján vagy azt követõen történik;

-        127. §-a (1) bekezdésének b) pontját (10. pont, adólevonási jog, tárgyi feltétele) azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az adólevonási jog keletkezése 2010. január 1. napján vagy azt követõen történik.

A Közösség más tagállamban letelepedett adóalanyokra vonatkozó Áfa-tv. újonnan megállapított rendelkezéseit azokban az esetekben kell elõször alkalmazni, amelyekben az adóvisszatéríttetési kérelmet 2010. január 1. napján vagy azt követõen nyújtják be, illetve az adóvisszatéríttetési jog 2010. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik. Ezen rendelkezéseket az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyokra és a 200. § (3) bekezdésében említett nem adóalany jogi személyekre azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az adóvisszatéríttetési jog 2010. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik. 

Az Áfa-tv. 4. számú mellékletének módosítását (18. pont) azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben a termék kiraktározásának indítványozása 2010. január 1. napján vagy azt követõen történik.

 

 

 

 

20.2.             Lényegesebb módosító rendelkezések az Áfa-tv.-ben:

 

-        a 8. § (4) bekezdésének elsõ mondatában a „minõsül egy adóalanynak” szövegrész helyébe „minõsül – ha törvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak” szövegrész lép;

-        a 33. § (2) bekezdésében az „E § alkalmazásában” szövegrész helyébe az „E § és a 45. § (2) bekezdésének alkalmazásában” szövegrész lép;

-        a 60. § (1) bekezdésének a) pontjában a „számla” szövegrész helyébe a „számla vagy egyéb okirat” szövegrész lép;

-        a 118. §-ban a „42. § (1) bekezdésének c) és d) pontja alá tartozó szolgáltatások” szövegrész helyébe az „a terméken végzett munka vagy közvetlenül a termékre irányuló szakértõi értékelés” szövegrész lép;

-        a 152. §-ban a „kézhezvételének” szövegrész helyébe a „közlésének” szövegrész lép;

-        a 180. § (2) bekezdésének b) pontjában az „a 42.§ (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott szolgáltatás” szövegrész helyébe az „azon végzett munka vagy közvetlenül arra irányuló szakértõi értékelés” szövegrész lép. 

 

                                                                                                      

-        95. §-ának (8) és (10) bekezdésében, 154. §-ának (2) bekezdésében, 155. §-ának (1) bekezdésében és 158. §-ának (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrész;

-        268. §-ának c) pontja (irányelvi hivatkozás).

 

 

Abban az esetben, ha 2010. január 1. napja elõtt a szolgáltatásnyújtás teljesítését megelõzõen olyan elõlegfizetés történt, amelyhez fizetendõ áfa-megállapítási kötelezettség kapcsolódott, de 2010. január 1. napján vagy azt követõen szolgáltatásnyújtás teljesítése már nem esik az Áfa-tv. területi hatálya alá, az elõleg után fizetendõ áfa-megállapítási kötelezettség és az ehhez fûzõdõ egyéb, az Áfa-tv.-ben szabályozott kötelezettség és jogosultság megszûnik.

Ha ezen elõírás végrehajtása önellenõrzést igényel, az önellenõrzés pótlékmentesen végezhetõ el.

 

 

II.               Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosítása

 

Áfa [Eva-tv. 16. §-a (2)-(4) bekezdése, lényegében a (2) bekezdés módosítva]

Az áfa-irányelv rendszerében minden gazdálkodási tevékenységet folytató személy, szervezet az áfa alanyának minõsül. Ebbõl eredõen az eva alanyát is az áfa alanyának kell tekinteni a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából. Így, ha az eva alanya másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, az egyrészt belföldön adózik, másrészt ezen szolgáltatásnyújtás igénybevétele után az eva alanyának áfát kell fizetnie. Ez az adó a beszerzést terhelõ áfa, amelyet, ha a szolgáltatást belföldi adóalany nyújtaná az eva alanynak, akkor azt a szolgáltatást nyújtó adóalany számítaná fel és hárítaná át az eva alanyra. 

Hatályba lép: 2010. január 1-jén.

 

1.                 Az áfa-kötelezettség bejelentése [Art. 22. §-a (1) bekezdésének e) pontja, (5)-(9) bekezdése]

 

A 2008/8/EK áfa-irányelv szerint a Közösségen belüli határon átnyúló szolgáltatásokról is összesítõ nyilatkozatot kell benyújtani. Ehhez az szükséges, hogy az ilyen típusú szolgáltatásnyújtással érintett adózók közösségi adószámmal rendelkezzenek.

A módosítás elõírja a közösségi adószám igénylése iránti kötelezettséget a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetére is.

A módosítás terminológiai pontosításként átvezeti a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany fordulatot, és ezt alkalmazza az összesítõ nyilatkozatra vonatkozó 8. számú mellékletben is.

A módosítás az Áfa-tv. 20. §-ának új (7) bekezdéséhez kapcsolódóan rendelkezik arról, hogy az adózó az Áfa-tv. ezen rendelkezésének (Közösségen belüli beszerzés) alkalmazását utólag, az ezen rendelkezéssel érintett elsõ Közösségen belüli beszerzés teljesítését követõ hónap 20. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz.

 

2.                 Adótitok [Art. 54. §-a (5) bekezdésének a) pontja]

         

A módosítás a közösségi adószámok érvényessége ellenõrzésének megkönnyítése érdekében úgy rendelkezik, hogy az áfa-alanyok egyes adatainak honlapi közzététele körében az adóalany székhely-telephely adatát is szerepeltetni kell.

 

3.                 A behajtási eljárás felfüggesztése [Art. 66. §-ának új (5) bekezdése]

 

A módosítás egyértelmûen szabályozza, hogy a behajtási eljárásban az ügy érdemét érintõ (azaz a behajtandó követeléssel, illetve a megkeresõ tagállamban kiállított végrehajtható okirattal kapcsolatos) jogorvoslati kérelmet a megkeresõ tagállamban kell elõterjeszteni. Így az ilyen kérelmeket magyarországi benyújtás esetén a magyar adóhatóság elutasítja.

 

4.                 A tartozás kiegyenlítése [Art. 68. §-a]

 

A módosítás pontosítja – a külföldrõl érkezõ megkeresések esetén – a késedelmi pótlékszámítás idõtartamának szabályait. Egyrészt a késedelmi pótlékot a tartozás megfizetése esetén a tartozás megfizetésének napjáig számítják. Másrészt, ha a megkeresõ hatóság fizetési könnyítést engedélyezett, és a kötelezett a tartozást a pótlékköteles fizetési könnyítés engedélyezését követõen teljesíti, a pótlék a megkeresõ adóhatóságot illeti meg.

 

5.                 Külföldre irányuló megkeresések [Art. 70. §-ának (1) bekezdése]

 

          A módosítás tételesen felsorolja, ha Magyarország az eljárásban megkeresett tagállamként jár el, akkor az adómegállapítási és behajtási jogsegély alkalmazásában az egyes tagállamok esetében mely adókat kell jövedelem-, nyereség-, vagyonadónak, illetve biztosítási díjakra kiszabott adónak tekinteni.

          A felsorolás tartalmazza azokat az e kategóriába tartozó adónemeket (szja, tao, vagyonadó, építményadó, telekadó), amelyek 2010. január 1-jén hatályos rendelkezéseken alapulnak. Az építményadó, a telekadó esetében az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére adhat ki megkeresést.

 

6.                 Adóhatósági igazolás kiállítása [Art. 85/A. §-ának (1) bekezdése]

 

          Az illetéktörvény szerint, ha egy kérelem elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, akkor az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elõ.

          A módosítás szerint az Art.-ben is rögzítésre került, hogy az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem az illetékfizetés szempontjából két kérelemnek minõsül.

 

7.                 Az ellenõrzés lefolytatása [Art. 95. §-ának (2) bekezdése]

 

          A módosítás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggõ nyilvántartási kötelezettségrõl szóló 18/2008. (VII. 16.) PM rendelethez kapcsolódik, amely rendelet szabályozza a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó transzferár-nyilvántartási, illetve az azt alátámasztó dokumentációs kötelezettséget.

          Mivel   a PM rendelet módosítása következtében a nyilvántartás (dokumentáció) idegen nyelven is elkészíthetõ, a módosítás az adóhatóság ellenõrzésének elõsegítése érdekében elõírja azt, hogy az adózó köteles a nyilvántartás (a dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvû szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidõn belül – átadni.

 

8.                 Mulasztási bírság [Art. 172. §-a (1) bekezdésének új ny) pontja]

 

Az utas fogalmának változásához kapcsolódóan új bírságtényállást tartalmaz arra az esetre, ha a magánszemély adózó az Áfa-tv. 206. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint utasként valótlan nyilatkozatot tesz (általános bírság mértékkel).

 

          9.1.      Összesítõ nyilatkozat benyújtása [Art. 175. §-ának (9) bekezdése]

         

          Az áfa-irányelv alapján az összesítõ nyilatkozatot az adózók elektronikus úton terjeszthetik elõ a tagállami adóhatósághoz, egyrészt az adózók adminisztratív terheinek csökkentése, másrészt az adócsalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében.

          Az Art. hatályos rendelkezései szerint a havi adó- és járulékbevallásra kötelezett adózók ezen bevallásukat és ezen kívül valamennyi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik.

          A havi adó- és járulékbevallásra nem, de összesítõ nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók a módosítás alapján, az összesítõ nyilatkozat benyújtásának elektronikus útra terelését követõen az összesítõ nyilatkozaton kívüli valamennyi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket is elektronikus úton kötelesek teljesíteni.

 

9.2.           Kereskedelmi kapcsolat [Art. 178. §-ának új 34. pontja]

 

          Normaszöveg szerkesztési okból ide került a kereskedelmi kapcsolat fogalma. A módosítás abban áll, hogy a normaszöveg a korábbi korlátozó rendelkezéshez képest bármely szolgáltatásnyújtást/igénybevételt e fogalom körébe sorol.

 

9.3.           Más tagállamban visszatérítés érvényesítése [Art. 175. §-ának (25) bekezdése]

 

          Az összesítõ nyilatkozathoz kapcsolódóan felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy rendeletben szabályozza a Magyarországon letelepedett adóalanynak más tagállamban érvényesíteni kívánt visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) részletes tartalmi, formai kellékeit.

 

          10.       Az Art. mellékletei

          10.1.    Általánosságban

 

          Az Art. jelenleg hatályos 8. számú melléklete helyébe 8. számú mellékletként az összesítõ nyilatkozatról szóló rendelkezések, illetve új 9. számú mellékletként a Magyarországon letelepedett adózó más tagállambeli áfa visszatéríttetési eljárásának magyarországi szakaszára vonatkozó fõbb rendelkezések lépnek, míg a jelenleg hatályos, az EK tagállamban illetõséggel nem rendelkezõ adózókra vonatkozó, 8. számú mellékletben található szabályok a továbbiakban – módosítás nélkül – az új 10. számú mellékletben szerepelnek. Az Art. kiegészül a 11. számú melléklettel, amely az EK adóügyi együttmûködési szabályainak alkalmazását könnyítõ definíciós rendelkezéseket tartalmaz  

                    

 

Az összesítõ nyilatkozat benyújtására kötelezettek körére, a nyilatkozat tartalmára, gyakoriságára vonatkozó rendelkezéseket egységesen a 8. számú melléklet tartalmazza. Ennek megfelelõen az Art. bevallási határidõkrõl szóló 1. számú mellékletének kizárólag az összesítõ nyilatkozatról szóló I/B/3/d. pontját a módosítás hatályon kívül helyezi, emellett az I/B/3/e. pontban az összesítõ nyilatkozatra vonatkozó rendelkezést is hatályon kívül helyezi és a bevallási szabályt annyiban módosítja, hogy a speciális bevallási kötelezettséget kiváltó gazdasági eseményt közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletként jelöli meg.

Nem kell bevallást tenni arról az idõszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.

A közösségi adószámmal rendelkezõ, áfa-alanynak nem minõsülõ jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség õt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követõ hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó áfa-fizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejûleg tesz eleget.

10.3.         Összesítõ nyilatkozat [Art. új 8. számú melléklete]

 

Az áfa-alany nyilatkozik:

a)         az állami adóhatóság által megállapított közösségi adószámáról,

-        az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti ügylet [Közösségen belüli termékértékesítés az Áfa-tv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint] teljesítése esetén az áfa-alanynak azon tagállam hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett;

b)                  a vevõ és az eladó, illetvea szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybevevõ közösségi adószámáról;

c)                  az EK más tagállamában adószámmal rendelkezõ beszerzõ részére teljesített, az Áfa-tv. 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése hatálya alá tartozó [Közösségen belüli adómentes] termékértékesítésrõl; 

d)                  az EK más tagállamában adószámmal rendelkezõ beszerzõ részére teljesített azon termékértékesítésrõl, amelyet részére az Áfa-tv. 52. §-ának megfelelõ Közösségen belüli beszerzésként értékesítettek (háromszögügylet), valamint az EK más tagállamában illetõséggel bíró közösségi adószámmal rendelkezõ értékesítõtõl megvalósított azon termékbeszerzésrõl, melyet részére az Áfa-tv. 52. §-ának megfelelõen teljesítettek;

e)                  az EK más tagállamában adóalany vagy adószámmal rendelkezõ áfa-alanynak nem minõsülõ jogi személy részére teljesített, az Áfa-tv. 37. §-ának a hatálya alá esõ azon szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevõ, a beszerzõ az adófizetésre kötelezett;

f)                    az EK más tagállamában adószámmal rendelkezõ adóalanytól megvalósított termékbeszerzésrõl, illetve azon szolgáltatás igénybevételérõl, amely után beszerzõként, igénybevevõként adófizetésre kötelezett;

g)                  a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek áfa nélkül számított összesített ellenértékérõl beszerzõkénti, igénybevevõkénti (értékesítõkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékérõl;

h)                  az Áfa-tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegérõl.

 

 

            Az összesítõ nyilatkozatot a havi bevallók havonta, a negyedéves bevallók negyedévenként az áfa-bevallással egyidejûleg – és a bevallással egyezõ módon, elektronikus úton – nyújtják be az állami adóhatósághoz.

Ha az áfa-alany bevallási gyakorisága az Art. 1. számú mellékletében foglaltak szerint változik, az összesítõ nyilatkozat elõterjesztésének határideje ezt a változást követi.

Az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítõ nyilatkozatról havi gyakoriságra kell áttérnie, ha az Áfa-tv. 89. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelõ termékértékesítés [Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és termékbeszerzés] tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 100.000 eurónak megfelelõ pénzösszeget. Ez esetben

-     az áttéréssel érintett idõszakra vonatkozó összesítõ nyilatkozatot a tárgynegyedév elsõ napjától az értékhatár meghaladása hónapjának utolsó napjáig tartó idõszakról (törtnegyedévrõl), az ezen idõszakot követõ hónap 20. napjáig kell benyújtani;

-     a forintra történõ átváltásra az átváltási árfolyamról szóló 256. §-t kell alkalmazni.

A 100.000 eurós küszöbérték miatt havi gyakoriságról az adózó újra negyedéves gyakoriságra térhet át, ha a gyakoriságváltást követõ négy naptári negyedév egyikében sem lépte át ismét a 100.000 eurós határt, feltéve, hogy a havi összesítõ nyilatkozattételi kötelezettségét a havi bevallás gyakorisága nem indokolja.

 

 

-        a közösségi adószámmal rendelkezõ, áfa-alanynak nem minõsülõ jogi személy,

-        a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany,

-        az alanyi adómentességet választó adóalany,

-        a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany,

-        az eva alany

a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekrõl havonta összesítõ nyilatkozatot nyújt be, az ügylet teljesítését követõ hó 20. napjáig.

 

 

            A 10.3.1. és 10.3.3. pontokban részletezett közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletekrõl (összegekrõl) arra az idõszakra vonatkozóan kell összesítõ nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett (vagy adómentes ügylet esetén „keletkezett volna”), illetve az adóalap utólagos korrekciója esetén akkor, amikor a terméket beszerzõ személy az utólagos korrekcióról, annak összegérõl az Áfa-tv. 77. §-a szerint értesítést kapott.

Ha a közösségi adószám megállapítása miatt vagy más okból az adóalany évesrõl negyedéves vagy havi, illetve negyedévesrõl havi bevallásra tér át, és a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett idõszak tekintetében keletkezik, az összesítõ nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejûleg nyújtja be.

 

Arra az idõszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott, nem kell összesítõ nyilatkozatot tennie.

 

Az összesítõ nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minõsül.

 

Az összesítõ nyilatkozatot az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus ûrlapon, elektronikus úton terjeszti elõ az állami adóhatósághoz.

Az összesítõ nyilatkozattal kapcsolatban euróban meghatározott összegek átváltására az Áfa-tv. 256. §-a szerinti átváltási szabályát kell alkalmazni.

 

Az EK érintett tagállamában áfa-fizetésre kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosításra szolgáló olyan betûbõl és/vagy számból álló jel, amely az érintett tagállam joga szerint tartalmában megfelel az áfa-irányelv követelményeinek.

10.4.       Visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás [Art. új 9. számú melléklete]

 

A belföldön letelepedett adóalanynak az EK valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésére vonatkozó, a 2008/9/EK tanácsi irányelv alapján érvényesíthetõ kérelmével kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit a mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

10.4.1.       Belföldön letelepedett adóalany (aki, amely a kérelem elõterjesztésére jogosult)

 

Belföldön letelepedett adóalany az a személy, aki (amely) abban az idõszakban, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik, az Áfa-tv. alkalmazásában Magyarországon gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

Nem jogosult a visszatéríttetési eljárásban igényt elõterjeszteni az a belföldön letelepedett adóalany, aki (amely)  

-        kizárólag a tevékenység közérdekû vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez,

-        alanyi adómentességet választott,

-        kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minõsül.

 

 

A visszatéríttetés tagállama az EK azon tagállama, amelyben a hozzáadott-érték-adót a belföldön letelepedett adóalanyra ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították.

A visszatéríttetési idõszak a visszatéríttetés tagállama által meghatározott idõszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik.

A hozzáadott-értékadó fogalmára az Áfa-tv. 258. §-ának (1) bekezdését és az Áfa-tv. 9. számú mellékletét kell alkalmazni.        

 

 

Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadott-értékadó

-        visszatéríttetés iránti kérelmét elektronikus úton,

-         a visszatéríttetési idõszakot követõ naptári év szeptember 30-ig,

-        az állami adóhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus ûrlapon,

-        az állami adóhatósághoz nyújtja be.

A kérelemben közölt információkat az adózó az EK bármely hivatalos nyelvén megjelölheti.

A visszatéríttetés tagállama meghatározhatja, hogy a kérelemben foglalt információkat milyen nyelven kell megjelölni. Ez esetben a kérelmet ezen tagállam rendelkezésének megfelelõ nyelven (nyelveken) kell kitölteni.

A kérelem akkor minõsül benyújtottnak, ha azt az elõbbiekben meghatározott formában, a külön jogszabályban meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelõen, az EK valamely hivatalos nyelvén terjeszti elõ az adózó. Ha a visszatéríttetés tagállama elõírja, a tevékenységeket a megfelelõ statisztikai osztályozásnak megfelelõen kell az adózónak a kérelemben megjelölnie.

A benyújtottnak nem minõsülõ kérelem egy olyan „eljárás-kezdeményezési kísérlet”, amelyet az elektronikus kérelem befogadására alkalmas rendszer nem érzékel, nem iktat és arról nem küld elektronikus visszajelzést az adózónak.

A benyújtottsági feltételnek megfelelõ beadvány viszont eljárásjogi értelemben már kérelemnek minõsül, a benyújtás tényérõl és idõpontjáról az állami adóhatóság a kérelmezõnek elektronikus visszaigazolást küld.

A melléklet szerinti elektronikus eljárás a magyar adószámmal rendelkezõ, itt letelepedett adóalany az általa ismert és alkalmazott hazai elektronikus adóeljárási szabályok szerint nyújthatja be a más tagállami adóhatósághoz címzett kérelmét. A kérelem benyújtásához az adóalanynak/képviselõjének személyes eljárást igénylõ okmányirodai regisztrációval kell rendelkeznie. Ha a magyar adóalany más tagállamban – így különösen a visszatéríttetés tagállamában letelepedett – képviselõt kíván már az eljárás magyarországi szakaszában is igénybe venni, a képviselõnek a hazai szabályok szerint kell regisztrálnia.

 

 

Az állami adóhatóság a benyújtás napját követõ 15 napon belül a kérelmet csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a kérelmezõ megfelel-e a 10.4.1. pontban leírt adóalanyisági feltételeknek. Ha a kérelmezõ nem felel meg az adóalanyisági feltételnek, vagy kizáró feltétel áll fenn, a kérelmet az állami adóhatóság elutasítja, errõl az adózót elektronikus úton értesíti.

Az adóalanyisági feltételeken kívül más okból a kérelmet az állami adóhatóság nem utasítja el, hiánypótlásra felhívásnak, az eljárás felfüggesztésének az elsõfokú eljárásban nincs helye.

 

 

Ha az adóalanyisági feltétel teljesül, az állami adóhatóság a kérelmet a vonatkozó irányelvben meghatározott kommunikációs útvonalon továbbítja a visszatéríttetés tagállamának.

Ha az adózó az állami adóhatóság nyilvántartása szerint megfelel az adóalanyisági feltételeknek, de a visszatéríttetési idõszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, ezen tényrõl és az adószám törlésének – az új adószám megállapításának – idõpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejûleg, elektronikus úton tájékoztatja.

A kérelem továbbítása ellen jogorvoslati eljárásnak kérelemre nincs helye.  

Ha az adóhatóság a kérelem továbbítását követõen – az adó-megállapításához való jog elévülési idején belül – hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem továbbítása jogszabályba ütközött, errõl elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállamának illetékes hatóságát és ezzel egyidejûleg az adózót is.

 

 

Ha a kérelmet az érkeztetésrõl szóló elektronikus értesítést követõen az Áfa-tv. elõzetesen felszámított áfa megosztása arányának változása alapján módosítani szükséges, a kiigazítást az adózó a következõ évben ugyanazon tagállamhoz címzett visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az un. kiigazítási nyilatkozatban érvényesítheti.

A kiigazítási nyilatkozat formájára, elõterjesztésének módjára, a nyelvi követelményekre, benyújtottságára a visszatéríttetési kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A benyújtottnak minõsülõ kiigazítási nyilatkozatot az állami adóhatóság nem vizsgálja, azt haladéktalanul elektronikus úton továbbítja a kérelemben megjelölt visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának, a kérelmezõ részére pedig elektronikus úton visszaigazolja a kiigazítási kérelem benyújtásának idõpontját, tényét.

 

 

A csoportos adóalanyiság idõszaka alatt a visszatéríttetési jog és a visszatéríttetési kérelemmel (kiigazítási nyilatkozattal) érintett ügyletek alanya a csoportos adóalanyiságtól függetlenül a csoporttag. Ennek következtében a csoportos adóalanyiság idõszakára vonatkozó visszatéríttetési kérelmet (kiigazítási nyilatkozatot) a csoporttól és a csoport képviseletét ellátó csoportképviselõ eljárásától függetlenül maga a tag érvényesítheti.

Az Art. szerint a csoportidõszakra vonatkozóan a 9. számú melléklet alkalmazásában belföldön letelepedett adóalanynak a tag minõsül.

Mivel a tag áfával kapcsolatos azonosítója a csoport-idõszak alatt nem a saját adószáma, hanem a csoportazonosító szám, a módosítás a tag más tagállami adóhatóság elõtti eljárásának megkönnyítése érdekében az állami adóhatóság kötelezettségévé teszi, hogy a csoporttag visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) továbbításával egyidejûleg elektronikus üzenetben tájékoztassa a visszatéríttetés tagállamát arról, hogy bár a csoportazonosító szolgál a tag áfa-azonosítására Magyarországon, a tag önállóan, saját nevében jogosult a visszatéríttetés érvényesítésére.    

A csoportazonosító gondot okozhat abban az esetben is, ha a tag kérelme a csoportidõszak elõtti idõszakra vonatkozik, de azt a csoport idõszaka alatt nyújtja be a csoporttag. A módosítás ezt az esetet a csoport-idõszakra vonatkozó kérelem beadásával azonos módon szabályozza.

A Magyarországon elõterjesztendõ visszatéríttetési és kiigazítási kérelem részletes tartalmi elõírásait, szabályait külön PM rendelet állapítja meg.

 

A melléklet tartalmazza a Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatéríttetési jogának a Magyar Köztársaságban történõ érvényesítésével kapcsolatos eljárást is. Ezzel azonban itt nem foglalkozunk.

Azokban az esetekben, amelyekben az adó-visszatéríttetésre jogosító ügyletet még 2010. január 1. napját megelõzõen teljesítették, és az adóval növelt ellenértéket legkésõbb 2010. szeptember 30. napjáig maradéktalanul megtérítik, az Áfa-tv. 2009. december 31. napján hatályos 248. §-ának (1) bekezdése is alkalmazható. 

 

A melléklet tételesen felsorolja, ha Magyarország az eljárásban megkeresett tagállamként jár el, akkor az adómegállapítási és behajtási jogsegély alkalmazásában az egyes tagállamok esetében mely adókat kell jövedelem-, nyereség-, vagyonadónak, illetve a biztosítási díjakra kiszabott adónak tekinteni.

A magyar adóhatóság által kiadott megkeresések tekintetében a jövedelem-, nyereség- és vagyonadó hazai fogalmát az Art. 70. §-a (1) bekezdésének módosítása tartalmazza. (l. 5. pont).

 

 

Fõszabályként 2010. január 1. napján lép hatályba a módosító törvény, rendelkezéseit ettõl az idõponttól kezdõdõen kell alkalmazni a következõ eltérésekkel:

 

 

Az Art. újonnan megállapított

-        22. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 22. §-ának (5)-(9) bekezdése (1. pont, az áfa-kötelezettség bejelentése),

-        178. §-ának 34. pontja (9.2. pont, kereskedelmi kapcsolat)

a módosító törvény kihirdetését követõ 8. napon hatályba lép azzal, hogy ezen rendelkezéseket a 2009. december 31. napját követõen elõterjesztett kérelmekre, bejelentésekre kell alkalmazni. Az adózó a közösségi kapcsolat keretében nyújtott vagy igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó elõzetes kérelmet, bejelentést ezen rendelkezések hatálybalépésének napjától elõterjesztheti az állami adóhatósághoz, amely alapján az állami adóhatóság a közösségi adószámot 2010. január 1-i hatállyal állapítja meg.

          Az Art. újonnan megállapított

-        95. §-a (2) bekezdését (7. pont, az ellenõrzés lefolytatása) a hatályba lépéskor jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatályba lépést követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is alkalmazni kell;

-        9. számú mellékletét (10.4. pont, visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás) a hatályba lépést követõen benyújtott visszatéríttetési kérelmekre kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kérelem a hatályba lépést megelõzõ visszatéríttetési idõszakra vonatkozik;

-        175. §-ának (9) bekezdését (9.1. pont, összesítõ nyilatkozat benyújtása) és

-        8. számú mellékletét (10.3. pont, összesítõ nyilatkozat)

a 2009. december 31. napját követõ adómegállapítási idõszakokra kell alkalmazni.

          Ha a 2009. év bármely naptári negyedévében a közösségi adószámmal rendelkezõ áfa-alany az Áfa-tv. 89. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékértékesítés, valamint a 91. §-ának (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelõ termékértékesítésének (Közösségen belüli adómentes beszerzésének) a tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke (10.3.2. pont) meghaladja a 100.000 eurónak megfelelõ pénzösszeget, az adózó a 2010. évre havi gyakorisággal köteles összesítõ nyilatkozatot benyújtani.   

 

 

-        a 22. § (4) bekezdésében az „a mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany” szövegrész helyébe az „a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany” szövegrész lép;

-        az 57. § (1) bekezdésének d) pontjában és 60. § (1) bekezdésének d) pontjában a „biztosítási adó” szövegrész helyébe a „biztosítási díjakra kiszabott adó” szövegrész lép;

-        az 1. számú melléklet I/B/3/c. pontjában az „a mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany” szövegrész helyébe az „a kizárólag mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany” szövegrész lép.

 

 

-        az Art. 1. számú mellékletének I/B/3/d. pontja.

 

IV.    Módosult még (a vállalkozások többségét nem érintõen)

 

-        az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. §-ának (5) bekezdése;

-        a temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdése;

-        a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-ának (5) bekezdése;

-        a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 17., 17/A. 19/A. §-ai;

-        a köztartozásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdése;

-        a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37. §-a;

-        a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 5. §-ának (4) bekezdése;

-        a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 53. §-a.