Összeállítás

az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvénybõl

a fontosabb adótörvények szerint

I.          Személyi jövedelemadó törvény (Szja-tv.)

II.        Társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj.)

III.       Egészségbiztosítás ellátásáról szóló törvény (Ebtv.)

IV.       Pályakezdõ fiatalok foglalkoztatásáról szóló törvény (Pftv.)

V.        Társasági adótörvény (Tao.)

VI.       Áfa-törvény (Áfa-tv.)

VII.      Az adózás rendjérõl szóló törvény (Art.)

VIII.    A foglalkoztatás elõsegítésérõl szóló törvény (Flt.)

IX.       A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (Szht.)

X.        Egyéb törvénymódosítások

Budapest, 2009. május 25.

                                                           Összeállította:

                                                                                              dr. Nagy Gábor

                                                                                                      elnök

A teljes anyag ITT letölthetõ

I. Személyi jövedelemadó törvény (Szja-tv.) módosítása

1.   Az adó megállapítása [Szja-tv. 11. §-ának új (5) bekezdése]

2009. szeptember 1-jétõl megszûnik a családi pótlék adómentessége, adóterhet nem viselõ járandósággá alakul át, azaz olyan jövedelemmé, amelynek összegét az összevont adóalap meghatározásakor figyelembe kell venni (növeli az adóalapot), de amelyre esõ adót nem kell megfizetni.

Emiatt egészül ki az Szja-tv. 11. §-a egy új (5) bekezdéssel. Eszerint: a családi pótlékra jogosult és az adóévben ilyen bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élõ házastársa, illetve az ilyen bevételt szerzõ magánszemély élettársa az adóbevallásban feltünteti

-        házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosító jelét (annak hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét).

E rendelkezést munkáltatói adómegállapítás esetében is alkalmazni kell.

2.     Egyéb jövedelem [Szja-tv. 28. §-ának új (18)-(19) bekezdése]

A családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételbõl egyéb jövedelem – és egyben adóterhet nem viselõ járandóság – 2009. szeptember 1-jétõl

-        a családi pótlék 50-50 százaléka minden családi pótlékra jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élõ élettársánál (így a családi pótlékot nem csak annál a magánszemélynél kell az adóalapba beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra jogosult szülõvel közös háztartásban élõ szülõnél, élettársnál is, annak érdekében, hogy a jövedelmük nagyságától függetlenül történjen a beszámítás);

-        egyedülálló szülõnek (jogosultnak) is csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába.

A családi pótlék címén megszerzett bevételbõl nem kell jövedelmet megállapítani, ha az

-        saját jogon jogosultként kapott támogatás,

-        tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegû családi pótlék,

-        vagyonkezelõi joggal felruházott gyámként, illetve mint vagyonkezelõ eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévõ, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás, nevelõszülõként, hivatásos nevelõszülõként kapott támogatás,

-        gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló gondozásában élõ gyermekre tekintettel kapott támogatás,

-        szociális intézmény vezetõjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás.

2

3.   Számított adó [Szja-tv. új 30. és 31.§-a]

          A 2009. évi adótábla a teljes évre vonatkozóan (tehát 2009. január 1-jére visszamenõleg) megváltozik. A számított adó, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelmének összege:

          0 – 1.900.000 forint                  18 százalék,

          1.900.000 forinttól 342.000 forint és az 1.900.000 forinton felüli rész 36 százaléka.

Az összevont adóalap adóját a számított adóból a 32-34. §-ok rendelkezéseinek figyelembe vételével kell meghatározni.

4.   Adóelõleg-szabályok módosítása [Szja-tv. 48. §-ának (2) és (6)-(7) bekezdése, valamint 49. §-ának (7) bekezdése]

Ezen elõírások 2009. szeptember 1-jétõl hatályosak.

Az adóelõleg-szabályok a családi pótléknak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minõsülõ része miatt módosulnak.

Az adóbevallással egyidejûleg fizetendõ adó minimalizálás érdekében a munkáltató, a bér kifizetõje által történõ adóelõleg-megállapításhoz

-            a magánszemélynek – ha adóterhet nem viselõ járandóságot (például családi pótlék jövedelemnek minõsülõ részét) vett fel az adóévben – errõl nyilatkoznia kell, elõször a 2009. augusztus 31-ét követõen megszerzett adóterhet nem viselõ járandóságokról,

-            és választása szerint nyilatkozhat annak adóévi várható összegérõl.

A munkáltató, a bér kifizetõje a tõle származó adóterhet nem viselõ járandóságok mellett a nyilatkozat szerinti összegeket mindaddig figyelembe veszi a további számfejtéseknél, amíg a magánszemély a nyilatkozatot nem módosítja, illetve nem vonja vissza.

Amennyiben a magánszemély az adóterhet nem viselõ járandóság éves összegét nyilatkozatában nem jelöli meg, akkor a munkáltató az adótábla felsõ kulcsával vonja a kifizetésbõl az adóelõleget.

A törvénymódosítás a magánszemély adóelõleg-megállapítási szabályait is pontosítja, hangsúlyozva, hogy az adóelõleg megállapításánál az adóterhet nem viselõ járandóságok között a családi pótléknak a jövedelemnek minõsülõ megosztott részét is figyelembe kell venni.

5.   Az egyéni vállalkozó átalányadózása [Szja-tv. 50.§-ának (7) bekezdése]

A módosítás 2009. január 1-jétõl visszamenõleges hatállyal lehetõvé teszi, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik az átalányadózásra való jogosultságukat a bevételi értékhatár túllépése miatt veszítik el, ne kényszerüljenek 4 évig tartó várakozásra az újabb választás lehetõségéig, ha idõközben az Szja-tv.-ben a bevételi értékhatár emelkedik és egyébként az összes feltételnek – bele értve az új értékhatár alatti bevételt is – megfelelnek.

3

Emlékeztetõül 2009. január 1-jétõl az egyéni vállalkozói bevétel 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedõk esetében 40 millió forintról 100 millió forintra emelkedett.

6.   Átmeneti rendelkezések

A módosító rendelkezéseket – a következõk kivételével – a hatályba lépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

A 3. és 5. pont szerinti rendelkezéseket – visszamenõlegesen – a 2009. január 1-jétõl megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Ugyanígy az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontjában a „munkanélküliek jövedelempótló támogatása” szövegrész helyébe lépõ, a „rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás” szövegrész is.

A göngyölítéses módszer alkalmazása során a 2009. június 30-át követõ idõszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla szerint várható adót az Szja-tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai szerint kell megállapítani.

Az adóelõleg-szabályok módosítását (4. pont) 2009. évben a következõk figyelembevételével kell alkalmazni:

-        A 2009. adóév június 30-át követõ idõszakára (a második félévre) megszerzett bér– társas vállalkozás tagjánál a személyes közremûködésre tekintettel vagy azzal összefüggésben megszerzett nem önálló tevékenységbõl származó bevétel – adóelõlege maghatározásakor az Szja-tv. 48. §-a (1)-(9) és (16) bekezdésének alkalmazása során az adótábla szerint várható számított adót (ideértve az adóterhet nem viselõ járandóságok adótábla szerint várható adóját is) az Szja-tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-a szabályai szerint kell megállapítani.

-        A 2009. adóév második félévében kifizetett (kiutalt), az Szja-tv. 48. §-ának (10) bekezdése szerinti bevétel adóelõlege megállapításakor az ott leírt számítás során az adótábla szerint várható számított adót az Szja-tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai szerint kell megállapítani azzal, hogy a kifizetés idõpontjaként a pénzösszeg postára adásának, illetve a folyósító szerv bankszámlája megterhelésének napját kell tekinteni.

A munkáltató, a bér kifizetõje, valamint a társas vállalkozás a 2009. elsõ félévére juttatott nem önálló tevékenységbõl származó bevételek adóelõlegét – az Szja-tv. 48. §-a (12)-(14) bekezdések szerinti csökkentõ tételek alkalmazásával – a 2009. év második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelõleg–megállapítási szabályok szerint is megállapítja a 48.§ (10) bekezdésének a) pontja értelemszerû alkalmazásával. Amennyiben az elõzõek szerint számított adóelõlegek összege kisebb, mint az elsõ félévben ténylegesen levont adóelõlegek összege, a különbözetet – amíg az el nem fogy, de utoljára december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységbõl származó bevételek adóelõlege terhére – a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelõlegét csökkentõ tételként kell figyelembe venni az Szja-tv. 48. §-ának (12)-(14) bekezdései szerinti csökkentõ tételek utáni sorrendben.

Átalányadózásnál az Szja-tv. 55.§-a (1) bekezdésének rendelkezését 2009. évre úgy kell alkalmazni, hogy az adót az Szja-tv. 53.§-a szerinti

4

számított évi jövedelem után az Szja-tv. 30.§-ának 2009. július 1-jén hatályos adótáblával kell megállapítani.

A 2010. április 1-jét megelõzõen született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás adókötelezettségére az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.1. pontjának 2009. augusztus 31-én hatályos rendelkezését kell alkalmazni (azaz az anyasági segély, anyasági támogatás eddig az idõpontig adómentes bevétel).

II.  A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló

1997. évi LXXX. törvény  (Tbj.) módosítása

1.   A társadalombiztosítási járulék mértéke [Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése]

A járulékterhek csökkentéseként 2009. július 1-jétõl csökken a minimálbér kétszeresének megfelelõ járulékalapig a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendõ társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalékról 26 százalékra, ezen belül változatlan a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százaléka, az egészségbiztosítási járulék 5 %-ról 2 százalékra csökken (ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék).

Ha a járulékalap meghaladja a minimálbér kétszeresét, a meghaladó rész után a fizetendõ járulék mértéke nem változik, marad a 29 százalék.

Ez azt jelenti, ha a dolgozó 200.000 Ft bruttó bért kap, akkor a foglalkoztatónak 143 ezer forint után a járulékot 26 százalékkal, az 57 ezer forint után pedig 29 százalékkal (ezen belül a fenti részletezésnek megfelelõen) kell megállapítani.

2.   Megállapodás társadalombiztosítási ellátására [Tbj. 34. §-ának (10)-(11) bekezdése]

A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi ellátásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy (külföldinek minõsülõ nagykorú személy) megállapodást köthet gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. Ennek havi díja:

-        nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka (korábban a minimálbér),

-        18. évnél fiatalabb gyermek esetén változatlanul a minimálbér 30 százaléka.

          3.   Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés [Tbj. 39. §-ának (3) bekezdése]

          A kiegészítõ módosítás szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre bejelentkezõ személy esetén az adóhatóság azt a feltételt is vizsgálja, hogy az illetõ rendelkezik-e legalább egy éve magyarországi állandó lakóhellyel.

          4.   Egyéb módosítások

          A biztosítás a 2009-ben kezdõdõ parlamenti ciklus elsõ napjától nem terjed ki az európai parlamenti képviselõre. [Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontja, 11. §-ának c) pontja]

          Annak a képviselõnek a társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire, aki a vonatkozó törvény szerint nyilatkozatot tesz, a képviselõi tevékenység teljes idõtartamára a Tbj. biztosítottakra vonatkozó rendelkezései az irányadók. A tiszteletdíja után nyugdíjjárulékot fizetõ képviselõ a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a tagdíjat a magánnyugdíj-pénztárnak teljesíti.

2

          5.   Hatályosság

A Tbj.-t módosító rendelkezéseket 2009. július 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.

A Tbj. 19.§-a (1) bekezdésének rendelkezéseit is azzal, hogy a 2009. június 30-ig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Tbj. 4. pont szerinti módosítás 2009. szeptember 1-tõl hatályos.

III.  A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) módosítása

1.   Táppénz [Ebtv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 48. §-ának (8) bekezdése]

A biztosítási jogviszony megszûnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) idõtartama 2009. augusztus 1-jétõl 45 napról 30 napra csökken, legfeljebb 30 napra jár.

A passzív táppénzjogosultság idõtartamának csökkentésével csökken a táppénz összege is, és meghatározásra került a táppénz egy napra járó összegének legmagasabb mértéke is.

A táppénz összege:

-        folyamatos, legalább kétévi biztosítási idõ esetében a figyelembe vehetõ jövedelem naptári napi átlagának hatvan (korábban hetven) százaléka,

-        ennek rövidebb biztosítási idõ esetében vagy fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás tartalma alatt ötven (korábban hatvan) százaléka azzal, hogy

-        a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg

=     a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér 400 százalékának,

=      a biztosítási jogviszony megszûnését követõen a minimálbér 150 százalékának harmincad részét (2009-ben 9.533 forintot, illetve 3.575 forintot).

2.   Méltányosságból igénybe vehetõ táppénz [Ebtv. 50.§-a]

A módosítás hatályba lépésekor érvényes elõírás szerint a passzív táppénz folyósítása esetén nincs változás a táppénz mértékében akkor sem, ha annak engedélyezésére méltányosságból kerül sor.

A biztosítási jogviszony megszûnése után – a módosítás szerint – folyósított táppénz lejáratát követõen az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra (korábban 45 napra) állapíthat meg táppénzt.

A méltányossági kérelem elbírálása során eltérhetnek az Ebtv. V. fejezetében foglaltaktól. A méltányosságból meghatározott összeg nem haladhatja meg egy naptári napra:

-        terhességi-gyermekágyi segély esetén a tényleges jövedelem, maximum a minimálbér kétszeresének a harmincad részét [Ebtv. 42. §-ának (3) bekezdése];

-        gyermekgondozási díj esetében, mint az elõbbinél [Ebtv. 42/D. §-ának (3) bekezdése];

-        táppénz esetén, mint az 1. pontban leírtak szerint, a biztosítási idõ figyelembevételével;

-        méltányosság esetén a táppénz a biztosítási jogviszony megszûnése után folyósított táppénz összegét.

3.    Hatálybalépés

A módosító rendelkezések 2009. augusztus 1-én lépnek hatályba, azokat a 2009. július 31-ét követõen bekövetkezõ keresõképtelenségre, üzemi balesetre és foglalkozási betegségre kell alkalmazni.

2

A méltányossági kérelem alapján meghatározott összegeket a 2009. július 31-ét követõen benyújtott kérelmekre, a megszûnt biztosítási jogviszonyú személyekre kell alkalmazni.

4.    A baleseti táppénz összege [Ebtv. 55. §-ának (7)-(9) bekezdése]

A balesetei táppénz összege – fõszabályként – azonos a biztosított pénzbeli egészségbiztosítás járulékalapot képezõ „jövedelmének naptári napi összegével” szövegrész a járulékalapot képezõ „jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával” szövegrészre módosul.

Ha a biztosított nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett, akkor a baleseti táppénz összege a tényleges, annak hiányában szerzõdés szerinti „jövedelmébõl számított naptári napi átlagjövedelem” szövegrész a „jövedelmébõl számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka” szövegrészre módosul.

Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének mértéke az alapját képezõ jövedelem „100 százaléka” helyett „100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka”.

Ha a biztosított – jövedelem hiányában – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerzõdés szerinti „jövedelmének naptári napi összegével” szövegrész a szerzõdés szerinti „jövedelme naptári napi összegének kilencven százalékával” szövegrészre módosul.

Ezen rendelkezéseket is a 2009. december 31-ét követõen bekövetkezett üzemi balesetek esetén kell alkalmazni.

Üzemi balesetnek minõsül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset).  

IV.  Pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve a családtagok ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) módosítása

1.    Pályakezdõ fiatal foglalkoztatása [Pftv. 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja]

után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg az új elõírások szerinti (tehát kisebb)

-        munkaadói járulék,

-        társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett

a foglalkoztatás elsõ évében a bruttó munkabér tíz (korábban tizenöt) százalékának, második évében húsz (korábban huszonöt) százalékának megfelelõ fizetési kötelezettség terheli.

          2.   Érvényes START PLUSZ kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatása [Pftv. 5. §-a (1) bekezdésnek b) pontja]

után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg az új elõírások szerinti (tehát kisebb)

-    munkaadói járulék,

-    társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett

a foglalkoztatás elsõ évében a bruttó munkabér tíz (korábban tizenöt) százalékának, második évében húsz (korábban huszonöt) százalékának megfelelõ fizetési kötelezettség terheli.

          3.   Érvényes START EXTRA kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatása [Pftv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja]

után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg az új elõírások szerinti (tehát kisebb)

-    munkaadói járulék,

-    társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett

a foglalkoztatás elsõ évében mentesül ezen járulékok megfizetése alól, a második évében a bruttó munkabér tíz (korábban tizenöt) százalékának megfelelõ fizetési kötelezettség terheli.

          4.   Hatályos: 2009. július 1-tõl.

A hatálybalépés napját megelõzõen kiváltott START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatása esetén is alkalmazni kell a foglalkoztatásnak a törvény hatályba lépését követõ idõtartamára.

V.  Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

(Tao.) módosítása

1.    Adózás elõtti eredmény csökkentése [Tao. 7. § (1) bekezdésének cs) pontja, 1. számú mellékletének új 10/a. pontja]

A terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege csökkenti az adózás elõtti eredményt, kivéve azokat az eseteket, amikor a számviteli törvény szerinti terven felüli értékcsökkenés már az adóév utolsó napjára érvényesíthetõ. Ez kiegészült azzal, hogy az adózó az eszköz terven felüli értékcsökkenésének adóévre – az elõbbiek szerint – megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követõ négy adóévben egyenlõ részletekben érvényesítheti. (A számviteli elszámolásnál nincs változás, a visszaírt terven felüli értékcsökkenésnek az adózás elõtti eredményt csökkentõ, halasztott számításba vételérõl van szó!)

2.    Devizaárfolyam-változás figyelembe vétele [Tao. 7. §-ának új (2) bekezdése]

Az adózó választhatja – ma is –, hogy kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelentõ befektetései értékének módosításaként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként elszámolt összeg tekintetében az adózás elõtti eredmény csökkentést-növelést alkalmazza. Ennek feltételeként elõírásra került, hogy csak akkor alkalmazhatja, ha e választása nem eredményezi, hogy adóalapja alacsonyabb lesz az (1) bekezdés dzs) pontjának és a 8. § (1) bekezdése dzs) pontjának alkalmazása nélkül az adóévre kiszámított adóalapnál.

3.    Hatályos: 2009. július 1-tõl

Az 1. pontban bemutatott módosítást a 2008-ban kezdõdõ adóév adóalapjának megállapításánál is alkalmazni lehet.  

VI.  Az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) módosítása

1.    Az áfa-kulcs változása [Áfa-tv. 82. §-ának (1) és (3) bekezdése, 83. §-a, új 3/A. számú melléklete]

2009. július 1-jétõl az áfa mértéke az adó alapjának 20 százaléka helyett az adó alapjának 25 százaléka. A normál áfa-kulcs emelését az élõmunka-terhek csökkenésének ellentételezése indokolta.

Az új 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, mint

-        a tej és tejtermékek,

-        az ízesített tej,

-        a gabona, liszt, keményítõ vagy tej felhasználásával készült termékek

adómértéke az adó alapjának 18 százaléka.

A távhõszolgáltatás adó mértéke is az adó alapjának 18 százaléka lesz. Ez a rendelkezés azonban csak az azt követõ hónap elsõ napján lép hatályba,

-        amikor az Európai Bizottság olyan határozatot hoz, hogy a távhõszolgáltatás 18 százalékban meghatározott mértéke tekintetében nem áll fenn a verseny torzulásának veszélye, vagy

-        amikor a határozat meghozatalára nyitva álló határidõ eltelt anélkül, hogy az Európai Bizottság határozatot hozott volna, és

-        az elõbbiekben meghatározott tényt és idõpontját a pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzé tett egyedi határozattal nem állapítja meg.

Ha a juttatott vagyoni elõny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendõ adót is tartalmaz (készpénzes számla, elõleg), annak megállapításához

-         25 százalék adómérték esetében 20 százalékot,

-        18 százalék adómérték esetében 15,26 százalékot

kell alkalmazni.

          2.   Átmeneti rendelkezések

Fõszabályként az Áfa-tv. módosult rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben a fizetendõ adó megállapításának az idõpontja 2009. június 30. napját követi.

Kivételek:

Az Áfa-tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa-tv. 58. §-a alapján kell megállapítani (részletfizetés, határozott idõre szóló elszámolás), és az az idõszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még a július 1-jei hatálybalépés idõpontja elõtt befejezõdik, de az ellenérték megtérítése július 1-jén vagy azt követõen válik esedékessé.

Azt az általános forgalmi adó-mérték-változással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést az Áfa-tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az idõszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még július 1-je elõtt megkezdõdik (például június 20-án), de július 1-jén vagy azt követõen fejezõdik

2

be (például július 19-én), azon naptári napok száma szerint (a példában ez 30 nap), amelyek

-        július 1-jét megelõzõ idõszakra (11 nap), illetve

-        július 1-jére vagy azt követõ idõszakra (19 nap)

esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél

-        a hatálybalépés napját megelõzõ, illetve a hatálybalépés napján vagy azt követõ idõszakra külön-külön, idõarányos részteljesítés történik. 

A július 1-jét megelõzõ idõszak (11 nap) idõarányos részteljesítésre 20 százalékkal,

-        a július 1-jét és azt követõ idõszak (19 nap) idõarányos részteljesítésre 25 százalékkal

kell az áfát felszámítani, ha az ellenérték megtérítése július 1-jén vagy azt követõen válik esedékessé.

A távhõszolgáltatásra vonatkozó rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben a fizetendõ adó megállapításának idõpontja a távhõszolgáltatás kedvezményezett adókulcsa hatályba lépésének napjára esik vagy azt követi.

3.   Pénztárgépek, taxaméterek átállítása

Az általános forgalmi adómérték változása miatt legkésõbb 2009. augusztus 31-ig a gépi nyugta és/vagy számlázásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert – az arra jogosított szervizzel – át kell állítani. Az átállításig

-        a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert és

-        az áfa nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas pénztárgépet

használó, nyugta- és számla kibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesz eleget.

4.     Áfa visszatérítési igény érvényesítése [Art. új 124/D. §-a]

A 2004-2005. években hatályos Áfa-tv. 3. számú mellékletének I/1.pontja szerint a levonási hányad kiszámításakor

-        a számláló értékét növelni kellett az Áfa-tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint adóalapot nem képezõ, államháztartási támogatásnak nem minõsülõ támogatások összegével,

-        a nevezõ értékét növelni kellett a számláló értékét növelõ támogatásokon túlmenõen a közigazgatási eljárásokért, igazgatási jellegû szolgáltatásokért, bírósági eljárási cselekményekért kapott illetékek, díjak, valamint az adók és egyéb illetékek összegével is.

Ezen szabályozáshoz kapcsolódóan fontos rendelkezést tartalmazott az akkori Áfa-tv. 38. §-ának (1) bekezdése. Ez szerint a 22. § (1) és (2) bekezdése alapján adóalapot nem képezõ államháztartási támogatásban részesülõ adóalany – feltéve, hogy az éves költségvetési törvény eltérõen nem rendelkezik –

3

-        az egyes termékbeszerzéseihez kapott támogatás esetén kizárólag ezen beszerzéseire a nem támogatott hányad erejéig érvényesítheti levonási jogát,

-        kizárólag az adólevonásra jogosító támogatásból (is) finanszírozott tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései tekintetében a 3. számú melléklet I. részében foglaltakat a tevékenységére nézve elkülönülten érvényesítheti. A levonható adó megállapítása során kizárólag az adólevonásra jogosító támogatásból is finanszírozott tevékenységébõl származó ellenérték és az e tevékenységéhez kapott támogatás vehetõ figyelembe azzal, hogy e támogatás az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel esik egy tekintet alá.

Az elmúlt hetekben egyértelmûvé vált – bár még hivatalosan nem került kihirdetésre –, hogy az Európai Bíróság végleges döntést hozott a 2004-2005. évi – fentebb hivatkozott – áfa-arányosítás kérdésében, azt jogsértõnek találta.

Az Art. 124/D. §-a szerint az általános forgalmi adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény érvényesítése során a 124/C. §-ban foglaltakat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni.

A visszatérítési igényt az adózó a levonási jog keletkezése idõpontját magában foglaló elszámolási idõszak(ok) bevallása(i)nak önellenõrzésével érvényesítheti. Az Európai Közösségek Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetésétõl számított 180 napon belül kell az önellenõrzést benyújtani. A határidõ elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem lehet benyújtani.

Ha az adózónak az önellenõrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendõ adója csökkenése vagy a visszaigényelhetõ összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendõ adó után az önellenõrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékességének napjától (az adó megfizetése napjától) az önellenõrzés benyújtásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékû kamatot fizet. A visszatérítést az önellenõrzés benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni.

A visszaigényelhetõ összeg növekedhet, ha a levonási jog keletkezése idõpontjában hatályos Áfa-tv.-nek a negatív elszámolandó adó miatt visszaigénylési lehetõsége volt.

Az ellenõrzéssel lezárt bevallási idõszak tekintetében a fentiek szerint benyújtott önellenõrzés ismételt ellenõrzésre irányuló kérelemnek minõsül.

A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem elõterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága döntésére, továbbá arra, hogy

-        az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem elõterjesztéséig más személyre nem hárította át,

-        hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem elõterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem elõterjesztésekor nincs folyamatban.

4

Áthárításnak minõsül az is, ha az adózó – a levonási tilalomra tekintettel – a támogatást áfát is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható áfa ellentételezésére további államháztartási támogatást kapott.

Az önellenõrzéssel érvényesített levonható adót az önellenõrzésrõl szóló bevallás benyújtásának napjával, a jegybanki alapkamattal azonos mértékû – számított – kamatot az adózó bankszámlájára való jóváírás napjával

tárgyidõszaki bevételként kell elszámolni.

A gazdálkodó dönthet úgy, hogy a tárgyidõszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) idõbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.

A leírtakból egyrészt az következik, hogy a kapott kamatot a pénzügyi mûveletek bevételei között kell kimutatni, másrészt az áfa önellenõrzéssel történõ módosítása kapcsán a 2004-2005. évek eredményelszámolását nem kell korrigálni, sem a le nem vonható áfa egyéb ráfordításaként elszámolt összegét, sem a le nem vonható áfával növelt tárgyi eszköz bekerülési értékét.

Ezen pontban ismertetett elõírások a kihirdetést követõ naptól hatályosak.

VII.  Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)

módosítása

1.     Adatszolgáltatás [Art. 52.§-a (4) bekezdésének h) pontja]

A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetõleg adatot szolgáltat (pontosított szöveggel)

-        az egyes adóterhet nem viselõ járandóságokat (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, családi pótlékot) folyósító szerv.

          2.   Telefonos ügyféltájékoztató [Art. 52.§-ának új (17) bekezdése]

          A telefonon történõ ügyintézés során adathordozóra rögzített beszélgetés tekintetében az adózó vagy képviselõje élhet a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvénybõl következõ tájékoztatáshoz fûzõdõ jogával. Ehhez törvénybe rögzítették:

          Az adóhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintézõ rendszerben folytatott beszélgetést elektronikus adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetve a folyamatban lévõ bírósági eljárás befejezéséig megõrzi.

          Az adózó vagy képviselõje kérelme alapján az általa folytatott, az elõbbiek szerint megõrzött telefonbeszélgetéseket meghallgathatja.

          3.     Visszatérítési igény érvényesítése [Art. új 124/D. §-a]

          Részletesen az Áfa-tv. változásai között.

          4.     Adatszolgáltatás [Art. 3. számú mellékletének F) pontja]

          Kapcsolódik az 1. pontban leírtakhoz.

          Változott a címe, egyes adóterhet nem viselõ járandóságokat folyósító szerv adatszolgáltatása.

          A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerven túlmenõen a családi pótlékot, anyasági támogatást folyósító szerv is adatszolgáltatásra kötelezett.

          A módosítás tartalmazza a szolgáltatandó adatok körét is.

          5.     Hatályos: 2009. szeptember 1-jétõl a 3. pont kivételével.   

          A 4. pont szerinti adatszolgáltatást

-        a családi pótlék tekintetében 2009. augusztus 31-ét követõen kifizetett családi pótlékra vonatkozóan,

-        az anyasági támogatás tekintetében elsõ alkalommal a 2010. március 31-ét követõen született gyermekek esetén

kell alkalmazni. 

VIII. A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosítása

1.     Munkaadói járulék [Flt. 40. §-a]

2009. július 1-jétõl a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével az egységes 3 százalék helyett a minimálbér kétszeresének megfelelõ járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

2.     Vállalkozói járulék [Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése]

2009. július 1-jétõl az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után az egységes 4 százalék helyett a minimálbér kétszeresének megfelelõ járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet.

Továbbra sem kell vállalkozói járulékot fizetnie a nyugdíjban részesülõnek, vagy annak, aki arra jogosulttá vált, valamint annak az egyéni vagy társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejûleg munkaviszonyban is áll, illetve aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.

3.     Hatályos: 2009. július 1-jétõl.

A módosító rendelkezéseket a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.

Az 1. és 2. pont szerinti rendelkezéseket a 2009. július 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

IX.  A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény [Szht.] módosítása

1.     A szakképzési  hozzájárulás teljesíthetõ [Szht. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja]

Törölték a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetve bõvítésére elszámolható költségelemet, csupán a tárgyi eszköz javítására, karbantartására a tárgyévben fordított költség maradt, az is csak 50 százalékban.

A módosítást azzal indokolták, hogy a hozzájárulásra kötelezett tárgyi eszköz beszerzésére pályázati forrásból is nyerhet támogatást. Ezzel hatékonyabb eszközfejlesztés valósulhat meg, mivel a pályázaton elnyerhetõ eszköztámogatás célhoz kötött és közvetlenül ellenõrizhetõ!

Ehhez kapcsolódóan törölték a 7.§ (9)-(10) bekezdését, a tárgyi eszközöknek a jogutód intézmény részére történõ átadását. A hatályon kívül helyezett elõírást a hatályba lépést megelõzõen alkalmazott – itt hivatkozott – elszámolás esetén az elszámolás idõpontjától számított 5 évig alkalmazni kell.

2.     Fejlesztési támogatás szakképzõ iskoláknak [Szht. 7. §-ának (4) bekezdése]

A hozzájárulásra kötelezettek által a szakképzõ iskoláknak, felsõoktatási intézményeknek átadott fejlesztési támogatás jogszerû felhasználásának és a felhasználás hatékonyságának ellenõrizhetõsége érdekében maximálták a fogadható fejlesztési támogatás mértékét a tanulólétszámmal arányos felsõ korlát elõírásával. Ennek összege szakképzõ iskolai tanulónként, illetve gyakorlati képzésben részt vevõ hallgatónként legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történõ szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítõ hozzájárulás fajlagos összegének kétszerese, a korábbi háromszorosa helyett.

3.     Hozzájárulási mértékek csökkenése

A gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltségnek a minimálbér eddigi 20 százalékáig, hiányszakmák esetén 40 százalékáig történõ elszámolhatósága 10 százalékponttal csökken 10 százalékra, illetve 30 százalékra [Szht. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja]. A módosítással csökken a gyakorlati képzés során „termelt” selejt elszámolhatósága és a visszaélés lehetõsége.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által a gyakorlati képzés fejlesztésére átadható támogatás vonatkozásában a maximálisan átadható szakképzési hozzájárulás eddigi 70 százalékos mértéke 60 százalékra, a felsõoktatási intézmények vonatkozásában az eddigi 35 százalék helyett 30 százalékra csökken [Szht. 4. §-ának (5) bekezdése].

A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékig csökkenthette. A jövõben ez a csökkentés csak 60 százalékig lehetséges. Saját munkavállaló számára felnõttképzési szerzõdés költségeire az egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében az eddigi 35 % helyett 30 százalékig [Szht. 5. §-ának (2) bekezdése]. Az elõbbiekbõl következõen változik a minimálisan befizetendõ összeg is 70 százalékról 60 százalékra, illetve 35 százalékról 30 százalékra [Szht. 5. §-ának (3) bekezdése].

A tanulóknak adható pénzbeli juttatás és díjazás egy hónapra esõ összege nem haladhatja meg a minimálbér 20 százalékát, korábban az 50 százaléka volt (melléklet 1. pont).

A gyakorlati képzés során a hozzájárulásra kötelezett által oktatóként, szakoktatóként alkalmazott személy elszámolható bére – iskolai végzettségtõl függõen – a minimálbér háromszorosáról kétszeresére, négyszeresérõl két és félszeresére, négy és félszeresérõl háromszorosára csökken.

A hozzájárulásra kötelezett a jövõben nem számolhatja el tanulószerzõdés, illetve hallgatói szerzõdés alapján a tanulónak, hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást, továbbá az azt terhelõ járulékokat, további költségeinek a fedezeteként a minimálbér kétszeresének megfelelõ összeget (melléklet 6. pontja hatályon kívül helyezve).

4.     Hatályba lép 2009. július 1-jén.

X.  Egyéb törvénymódosítások

1.     Gépjármûadóról szóló 1991. LXXII. törvény módosítása

Az 5. § kiegészült új g) ponttal, mely szerint a gépjármûadó alól mentesül a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi is.

2.     Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosítása

A 2. § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásakor az adóalanyiság feltételeként elõírt bevételi értékhatár a 2009. adóévre vonatkozóan 26 millió ( 25 millió helyett) forint. Az emelés indoka az áfa mértékének változása.

3.     A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) módosítása (csak címszavakban a legfontosabbak)

-        a benzin, a gázolaj adó mértéke 5-6 százalékkal nõtt, de emelkedett az ezek felhasználásával elõállított ásványolajtermékek (keverékek) adója is [Jöt. 52.§-a];

-        kiegészült a minõsített földgázellátási üzemzavar fennállása alatti teendõkkel is [Jöt. új 57. §-a];

-        emelkedett az alkoholtermékek jövedéki adója is 6-7 százalékkal [Jöt. 64.§-a];

-        a dohánytermékek jövedéki adója 3-4 százalékkal nõtt [Jöt. 97. §-a]

          4.   Az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény

          XIII. Fejezete kiegészült új 143/A-143/E. §-sal, a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának elõmozdítására vonatkozó egyes – részletesen bemutatott – rendelkezésekkel.

          5.     A számviteli törvény 20. §-a (4) bekezdésének alkalmazására kiegészítés

          Azon vállalkozók, amelyek 2009. január 1-jétõl az új szabályok alapján áttértek a devizában való könyvvezetésre, de a létesítõ okirat szerinti deviza módosítását a cégbíróság felé ez idõpontig nem jelentették be, azok – haladékként – ezt a kötelezettségüket legkésõbb 2009. július 31-ig kötelesek teljesíteni.

          6.     A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény  30. §-ának (4) bekezdése pontosításra került. Ez által törlésre került a jegyzett tõke visszamenõleges hatályú bejegyzésének lehetõsége, megteremtõdött az összhang a számviteli törvény 35. §-ában foglaltakkal.

2

7.     A munka törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 137. §-ának (3) bekezdése módosult, mely szerint a betegszabadság idõtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka helyett csak 70 százaléka jár.

          Ezt a rendelkezést a 2009. július 31-ét követõen bekövetkezõ keresõképtelenség esetén kell alkalmazni.

          8.     Hatályát veszti az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggõ módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény.

          9.     Szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

          A tanulószerzõdés alapján a tanulók részére a hozzájárulásra kötelezett által adott pénzbeli juttatás a minimálbér 20 százalékos mértékét 30 százalékra felemelték [44. § (2) bekezdése].