A tájékoztató letöltése

SzE: 462/1/2010.

Kedves Érdeklõdõ!

Összeállítást készítettünk az év közben kihirdetett és hatályba léptetett – a vállalkozásokat leginkább érintõ – 2010. évi adótörvényi és egyéb törvényi változásokról. Ezek közül itt a társasági adóval kapcsolatos változásokat olvashatja. Az összeállítás teljes anyagát tagjaink részére, a IV. negyedévi továbbképzést követõen, e-mailen küldjük meg.

Itt utalok arra, hogy összeállítást készítünk a 2011. évi várható adótörvényi és egyéb törvényi változásokról is, amelyet teljes terjedelmében tagjaink részére a kihirdetést követõ 10 napon belül – terjedelmi okok miatt – több részletben el fogunk e-mailen juttatni.

Remélem, hogy az e-mailen eljuttatott anyagokat jól lehet majd használni a könyvelõi, könyvvizsgálói, adótanácsadói és adószakértõi feladatok ellátása során.

Bízom benne, hogy a negyedéves továbbképzések, az ismereteket bõvítõ írásos információk megerõsítik tagjainkat abban, hogy jó az jó az Egyesületben tagnak lenni, és Önt pedig – Kedves Érdeklõdõ, aki még nem tag -, hogy érdemes az Egyesületbe tagként belépni.

Fáradságos munkájához erõt, jó egészséget kívánok az Egyesület vezetése nevében.

Budapest, 2010. november 5.

Dr Nagy Gábor

elnök

Adótörvények 2010. évi évközi változásai

I.         A társasági adó évközi változása

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 13-14. §-ai.

            Az adó mértékének változása

-    a kedvezményes adókulcs érvényesíthetõségének határa 50 millió forintról 500 millió forint pozitív adóalapra emelkedett 2010. július 1-jétõl,

-    a kedvezményes kulcs alkalmazásához korábban elõírt feltételek megszûntek,

-    a 2010. évi társasági adó megállapítása során is a változásokat számításba kell venni (két féle módszer).

Az adó meghatározása az I., illetve a II. félévre

Általános szabály, ha a társaság egész évben mûködött:

-    a pozitív adóalapot 2010. január 1. és június 30., valamint 2010. július 1. és december 31. közötti idõszakra arányosan kell megosztani (I. félév 181 nap, II. félév 184 nap),

-    ha nem egész évben mûködik az adózó, a fordulónap június 30.,

-    ha csak a II. félévben mûködik, akkor csak a II. félévi szabályok,

-    sajátos az elõtársasági idõszak, elõtársaság utáni idõszak,

=    átalakulás elõtti, utáni idõszak,

=    beolvadásnál a beolvadó, illetve beolvasztó,

=    kiválásnál a kiváló, illetve amelyikbõl a kiválás történik esetében

(az adott idõszak üzleti éve, illetve megszûnése, kezdete figyelembe vételével, az az I. vagy a II. félévben van).

Felszámolásnál a tevékenységet lezáró beszámolónál,

-    ha annak idõpontja 2010. 08. 16-a elõtti idõpont, akkor a korábbi szabályt,

-    ha annak idõpontja 2010. 08. 15-e utáni idõpont, akkor az üzleti éven belüli arányos megosztási szabályt kell alkalmazni.

Végelszámolásnál a végelszámolás üzleti évét lezáró beszámolónál, ha az üzleti év

-   2009-ben indult, a 2009. évi szabályokat kell alkalmazni,

-   ha 2010-ben, akkor az elõbbi szabály:

                  =          08. 16. elõtt, vagy 08. 15. után indult.

A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választók

-   az üzleti év elsõ napján hatályos rendelkezések szerint,

-   a törvény 08. 16-án lépett hatályba,

-   ha az üzleti éve elõtte kezdõdött, akkor a régi szabály,

            =    ha 08. 15. után, akkor új.

Az egyik módszer szerint:

-     az I. félévi pozitív adóalap után 50 millió forintig 10 százalék, azt meghaladóan 19 százalék, de

-     teljesülnie kell a kedvezményes kulcs alkalmazási feltételeinek:

            =    a számított adóalap után nem vesz igénybe adókedvezményt,

            =    az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma fél fõ,

            =    az elsõ félévben és az azt megelõzõ adóévben az adóalap vagy az adózás elõtti eredmény legalább a jövedelem (nyereség) minimum összegével egyezik meg (az adóalap ezen idõszakokon belül legalább a korrigált összes bevétel két százalékát eléri),

            =    a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés,

            =    az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév elsõ napján érvényes minimálbér kétszerese szorzatának az I. félévre számított összegére vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot;

-   alkalmazni kell

            =    az adóalap 9 százalékának megfelelõ rész csekély összegû (de minimis) támogatás (a mezõgazdaság sajátos),

            =    a meg nem fizetett adót a lekötött tartalékba kell átvezetni, feloldani a korábbi elõírások szerint (beruházás, munkanélküli foglalkoztatása), fel  nem használás esetén késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni;

-   a II. félévi pozitív adóalap után 250 millió forintig 10 százalék, azt meghaladóan 19 százalék, de

=    további feltétel nincs.

A másik módszer szerint

-   az I. félévi pozitív adóalap után 19 százalék,

-   a II. félévi pozitív adóalap után 250 millió forintig 10 százalék, azt meghaladóan 19 százalék, de

=    további feltétel nincs.

A két módszer bemutatásából következik az elõny, illetve a hátrány is (az adóalap éven belüli tényleges alakulása függvényében).

A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor

-   ellenõrzött külföldi társaságnál, ingatlannal rendelkezõ társaság tagjánál az adó mértéke 19 százalék,

-   kis- és középvállalkozásnál a 30 millió forint esetében az adókulcs az egyik, illetve a másik módszer szerint számított érték,

-   fejlesztési tartalék fel nem használt részére elõírt mérték 19 százalék (egyéb esetekben is),

-   amikor a 19. § (5) és (6) bekezdésére történik a hivatkozás, akkor a 2010. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni (egyéni cég).

A 2008-2009-ben meg nem fizetett adónak megfelelõ összegû lekötött tartalék felhasználására a lekötéskor hatályos elõírásokat alkalmazni kell.

        Adóelõleg-fizetési szabályok

-   nem változtak.

        Csekély összegû (de minimis) támogatás meghatározása

        Az I. félévben

-   a 2010. július 1-jét megelõzõ idõszakra idõarányosan jutó adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékébõl,

=    ha alkalmazta a 10 %-os adókulcsot, az 50 millió forintot meg nem haladó rész 10 %-át, az ezt meghaladó rész 19 százalékát,

=    ha nem alkalmazta, az érvényesített kedvezmény 19 százalékát

kell figyelembe venni.

A II. félévben

-        az adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékébõl

               •    a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka,

               •    a meghaladó rész 19 százaléka

               minõsül állami támogatásnak.

         2011. évtõl

-        az adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékébõl

=    az 500 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka,

=    a meghaladó rész 19 százaléka

               minõsül állami támogatásnak.

     A látvány-csapatsport támogatása

         A 2010. évi LXXXIII. törvény 3-7. §-ai alapján.

     Hatálybalép: az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követõ 15. napon. A rendelkezéseket a hatálybalépés napját követõen nyújtott támogatásra (juttatásra) lehet alkalmazni.

     Látvány-csapatsport

-   labdarúgás, kézilabda, vízilabda, jégkorong.

        Látvány-csapatsport támogatottja:

-   sportági szakszövetség, tagjaként mûködõ sportszervezet,

-   a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány

            részére

            =    visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,  juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz,

            =    térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás;

-   elszámolása rendkívüli ráfordítás, de

-   a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minõsül;

-   feltétele, hogy a támogatást, a juttatást

            =    a sportági szakszövetség

                  •     az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

            =    a sportszervezet

                  •     a személyi jellegû ráfordításaira, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

            =    a közalapítvány

                  •     utánpótlási feladatainak ellátására, személyi jellegû ráfordításaira, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra

            használja fel;

-   további feltétel a sportszervezet támogatásakor:

            =    az országos sportági szakszövetség országos hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz, vagy

            =    valamely felsõoktatási intézménnyel kötött együttmûködési megállapodás alapján biztosítja a felsõoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását;

-   feltétel az is, hogy

            =    a támogató és a támogatott nem állnak egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban.

        Támogatási igazolás olyan okirat, amelyet a támogatott

-   a látvány-sport tevékenység támogatója részére állít ki,

-   amely tartalmazza

            =    támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,

            =    az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét, adószámát,

            =    a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét;

- a támogatás-igazolások összértéke nem haladhatja meg

=    a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát,

           =    tárgyévi személyi jellegû ráfordításai 50 százalékát,

           =    a tárgyévi beruházási, felújítási értéke 80 százalékát;

- kapcsolt vállalkozásnak minõsülõ adózó részére nem állítható ki támogatási igazolás;

- nem állítható ki támogatási igazolás, ha a támogatottnak

           =    lejárt köztartozása van,

           =    a korábban kapott támogatással nem megfelelõen számolt el,

           =    a mûködésért a bíróság felfüggesztette,

           =    megszüntetésére eljárás van folyamatban.

Adókedvezmény (legfeljebb az adókedvezményekkel csökkentett számított adó 70 százalékáig):

-   a kiadott támogatási igazolásban szereplõ összegig, amellyel

-   az adózó döntése szerint

            =    a támogatás adóéve és az azt követõ három adóév adóalapjából érvényesíti,

            =    függetlenül attól, hogy a támogatással nem növeli az adózás elõtti eredményét;

-   ha a tárgyi eszköz beruházás sport célú ingatlanra irányul további feltétel:

            =    a támogatási igazolás kiállítója az ingatlan sportcélú hasznosítását 15 évre fenntartja,

            =    erre az idõtartamra a Magyar Állam javára – az adókedvezmény mértékéig – az ingatlannyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be,

            =    a tárgyi eszköz beruházást az igazolás kiállítását követõ 4. év végéig üzembe kell helyezni (ennek hiányában a támogatási igazolás kiállítója a támogatást és járulékait köteles megfizetni).