A Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének

A L A P S Z A B Á L Y A

A magyar számviteli szakemberek szakmai érdekeik képviseletére, továbbá a tagok érdek-védelmének biztosítására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján egyesületet hoznak létre.

Név

1./  Az Egyesület neve:    Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

      Rövid megnevezés:   Számviteli Egyesület (továbbiakban: Egyesület)

     Az Egyesület neve német nyelven:  Verein der Ungarischen Fachleute

für Rechnungswesen

     Rövid megnevezés német nyelven: Verein für Rechnungswesen

Az Egyesület neve angol nyelven:   Association of the Hungarian

Accountancy Experts

     Rövid megnevezés angol nyelven:   Accountancy Association

Székhely

2./        Az Egyesület székhelye: 1024 Budapest, Margit körút 7. III/5.

Jogi forma

3./    Az Egyesület demokratikus önkormányzati szervezetként mûködõ jogi személy, a magyar számviteli szakemberek önkéntes tagságán alapuló szakmai képviselete.

Mûködési terület

4./   Az Egyesület országos szervezet, amely feladatai ellátása érdekében helyi szervezeti egységeket hoz létre. A megyékben és a fõvárosban szervezett helyi képviseletek jogilag nem önállók.

Üzleti év

5./        Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. Az elsõ üzleti év az Egyesület alapításától (nyilvántartásba való bejegyzésétõl) az alapítási év december 31. napjáig tart.

Az Egyesület célja és feladatai

6./        Az Egyesület alapvetõ célja a tagok szakmai képviseletének ellátása és támogatása mind országos, mind helyi szinten, a tagok Egyesületen kívüli képviselete és a tagokat szolgáló, megfelelõ szakmai és érdekvédelmi szolgáltatások biztosítása.

7./        Az Egyesület feladatai mindenekelõtt a következõk:

a)   a szakma érdekeinek képviselete az országos szakmai szervekben betöltött tagságon, a szakmát érintõ törvénytervezetekkel kapcsolatos, valamint a különféle hatóságok elõtti szakmai állásfoglalásokon keresztül, a számvitelt érintõ kérdések elméleti továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása;

b)  a számvitel egészére vonatkozó szakmai etikai normák és továbbképzési koncepciók kidolgozása;

c)   a tagok folyamatos szakmai továbbképzésével kapcsolatos intézkedések megvalósítása;

d)  szakmai és szakmai irányelveket érintõ információszolgáltatás, valamint

e)   képviselet a nemzetközi szakmai szervezetekben.

8./        Az Egyesület szakmai érdekképviseleti feladatai közé tartozik különösen:

a)   a számvitelt és a számviteli képzést érintõ jogszabályok véleményezése,

b) javaslatok kidolgozása a számviteli törvény módosítására, a hazai standardok kidolgozására, a számviteli munka egyszerûsítésére és a folyamatos szakmai képzésre,

c) számviteli szakemberek munkájának állandó figyelése, a felmerülõ problémák jelzése a törvényhozók felé,

d) a számviteli tevékenységet elõsegítõ irányvonalak meghatározása és útmutatások kidolgozása,

e)   bizottságok, munkacsoportok felállítása az egyes szakterületek érdek-védelmére,

f)    részvétel a számviteli képzésben és vizsgáztatásban.

9./        Az Egyesület feladata a rendszeres tájékoztatás. Ez a helyi szervezeteknél magában foglalja:

a) az alapszabályban meghatározott idõszakonkénti tanácsadást, a megválaszolatlan kérdések és azokkal kapcsolatos állásfoglalások összegyûjtését,

b)  elõadások, konzultációk, vitafórumok szervezését az idõszerû feladatokról, a felmerült problémákról, alkalmanként közösen az adótanácsadókkal és könyvvizsgálókkal, szabad véleménynyilvánítás mellett,

c)   egyeztetett és a szakma által elfogadott állásfoglalások, magyarázatok és értelmezések összegyûjtését, szakmai folyóiratban történõ megjelentetését.

10./      Az Egyesület feladata a tagok folyamatos szakmai továbbképzésének megszervezése.

A folyamatos szakmai továbbképzés körébe tartozik:

a)   az I., II., és IV. negyedéves szakmai elõadások, konzultációk.

b)  a regisztrált könyvviteli szolgáltatók – jogszabály alapján történõ – kötelezõ oktatása, valamint

c)   a számviteli szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó egyéb jogszabályok ismertetése,

d)  az Európai Unióhoz történt csatlakozásból adódó számviteli, vállalkozási feladatokra történõ felkészítés.

A továbbképzések elsõsorban a Számviteli Egyesület tagjainak nyújtott szolgáltatások a tagdíj ellenértékeként, illetve kedvezményes térítés ellenében. (módosult)

11./      Törölve.

Az egyesületi tagság

12./      Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak.

13./      Az Egyesület rendes tagja lehet minden természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve számviteli, pénzügyi, ellenõrzési feladatokat lát el, a számvitel iránt érdeklõdik és az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezõen elismeri, és a tagdíjat megfizeti.

14./      Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely gazdálkodó szervezet, ideértve a számviteli szolgáltatást nyújtó szervezeteket is (könyvelõ társaságok), amelyek az alapszabályban foglaltakat magukra nézve kötelezõen elismerik és a tagdíjat megfizetik.

15./      Nem lehet az Egyesületnek sem rendes, sem pártoló tagja, akit az Egyesületbõl kizártak, illetve akit az Egyesület rendes és pártoló tagjai közül a tagdíjfizetés elmulasztása miatt töröltek.

A tagok felvétele

16./      Az Egyesületbe rendes és pártoló tagként való felvételt írásban, az elõírt formanyomtatványon kell kérni.

17./      A rendes és pártoló tagként való felvételi kérelemnek, természetes személyek esetén a személyes adatokon kívül tartalmaznia kell az iskolai végzettséget, a számviteli szakképesítést, valamint azt, milyen számviteli, pénzügyi, ellenõrzési területen dolgozott a jelölt. Szintén fel kell tüntetni, tevékenységét egyéni (vagy társasági) vállalkozóként vagy alkalmazottként végzi-e a jelölt.

18./      Jogi személyek esetén a pártoló tagként való felvételi kérelemnek az azonosító adatokon kívül tartalmaznia kell az Egyesületben képviselõk nevét és beosztását.

19./      A felvételi kérelemnek mind rendes, mind pártoló tagság esetén a jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy az alapszabályban foglaltakat elfogadta és tudomásul vette.

20./      A rendes és a pártoló tagok Egyesületbe való felvételérõl a helyi szervezetek döntenek.

A tagok jogai és kötelezettségei

21./      Amennyiben a jelen alapszabály másként nem rendelkezik, minden tag jogai, illetve kötelezettségei azonosak.

A tagok tudomásul veszik az Egyesület alapszabályában rögzített feladatokat, elõsegítik azok megvalósítását és támogatják a közös szakmai érdekeket.

            Az Egyesület rendes tagjai tagsági jogaikat fényképes tagsági igazolvány és az ebben foglalt tagazonosító szám alapján gyakorolhatják. Az igazolványt az Egyesület elnöke adja ki.

22./      Az Egyesület rendes tagjának jogában áll:

a)   tanácskozási és szavazati joggal részt venni a helyi szervezet által szervezett gyûléseken és rendezvényeken,

b)  jelöltetni magát küldöttnek, bizottsági tagnak, továbbá tagnak az Egyesület valamely végrehajtó testületébe,

c)   szavazni a küldöttek, bizottsági és végrehajtó testületi tagok választásán,

d)  tisztséget vállalni az Egyesületben,

e)   igénybe venni az Egyesület által biztosított egyéb szolgáltatásokat.

23./      Az Egyesület pártoló tagjai passzív választójoggal rendelkeznek.

            Ennek megfelelõen a helyi szervezetek taggyûlésein a pártoló tag jogi személy törvényes vagy meghatalmazott képviselõje - egy szavazattal - választási joggal rendelkezik, de küldöttnek, bizottsági tagnak vagy bármely más egyesületi tisztségre nem választható.

24./      Az Egyesület tagjai kötelesek:

a)  az Egyesület alapszabályában és a tagdíjszabályzatban rögzített határidõig a tagdíjat befizetni (a tagdíjszabályzat a jelen Alapszabály 1. sz. mellékletét képezi),

b)  az alapszabályban foglaltakat betartani,

c)  az Egyesület által biztosított folyamatos szakmai továbbképzésen részt venni, illetve arra résztvevõket jelölni.

25./      A tagdíj, illetve külön megállapított térítés ellenében a tagok számára az Egyesület különbözõ szolgáltatásokat nyújthat.

A pártoló tagok részére az Egyesület tanácsadást, mint szolgáltatást abban az esetben nyújt, ha a pártoló tag a szolgáltatás iránti megkeresést saját cége nevében teszi és az saját, ténylegesen felmerült szakmai problémáját érinti.

26./      Az Egyesületnek nem kötelessége a tagok jogi képviselete. Jogi ügyekben az Egyesület csak akkor vehet részt, ha azt az elnökség az Egyesület céljai szempontjából alapvetõ fontosságúnak ítéli meg.

A tagság megszûnése

27./      Az egyesületi tagság megszûnik:

a)   a tag kilépésével,

b)  természetes személyek esetén a tag halálával,

c)   jogi személy esetében a jogi személy jogutód nélküli megszûnésével,

d)  a tag kizárásával,

e)   ha a tag az elõírt tagdíjjal vagy más pénzügyi kötelezettséggel hátralékban van és azt külön felhívás ellenére sem teljesíti.

A kilépést írásban kell jelezni a helyi szervezetnél, illetve az elnökségnél.

28./      Az Egyesület kizárja a tagot, ha az

a) szakmai tevékenységével összefüggõ vagy az Egyesület tekintélyének kárt okozó bûncselekmény miatt jogerõs büntetõ ítélet hatálya alatt áll,

b) durván és ismételten megszegi az Egyesület alapszabályát, a küldöttgyûlés vagy más végrehajtó egyesületi szervek szabályszerû határozatait,

c)  vét az Egyesület tekintélye, illetve etikai normái ellen.

A tag kizárásáról az Egyesület Etikai Bizottsága dönt. Az Etikai Bizottság köteles a tagot meghallgatni. Az Etikai Bizottság döntése ellen annak közlésétõl számított harminc napon belül lehet fellebbezni az Elnökséghez.

Pénzeszközök

29./      Az Egyesület feladatai teljesítéséhez tagdíjat és a díjszabályozásban meghatározott egyéb díjakat szed. A tagdíjbefizetéseket évente egyszer az Egyesület Tagdíjszabályzatában meghatározott módon és esedékességgel kell teljesíteni. A tagdíjak összegét és kiszabását a küldöttgyûlés díjszabályozásban határozza meg.

30./      A rendelkezésre álló pénzeszközök csak az alapszabályban meghatározott egyesületi feladatokhoz használhatók fel. A pénzeszközöket a költségvetésben foglaltaknak megfelelõen kell felhasználni.

Könyvvezetés és beszámoló

31./      Az Egyesület a magyar számviteli törvény elõírásai alapján kettõs könyvvitelt vezet és egyszerûsített éves beszámolót készít. Az éves beszámolót könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.

Az Egyesület szervezete

32./      Az Egyesület szervezeti felépítése a következõ:

a)   helyi szinten:

§  taggyûlés

§  helyi vezetõ munkatársak

b)  országos szinten:

§  küldöttgyûlés

§  elnök

§  elnökség

§  kibõvített elnökség (módosult)

c)   Állandó és egyéb bizottságok. Az állandó bizottságok a következõk:

§  Ellenõrzõ Bizottság

§  Etikai Bizottság

§  Könyvviteli Szolgáltatások Szakbizottsága                Törölve

§  Államháztartás Szervezetei Szakbizottsága   Törölve

§  Költségvetési Kapcsolatok Szakbizottsága   Törölve

§  Szakképzési és Továbbképzési Bizottság                 Törölve

§  Számviteli Tanácsadó Bizottság                                Új

Helyi szervezetek

33./      Az Egyesület és a tagok közvetlen kapcsolata a helyi szervezeteken keresztül valósul meg. Az Egyesület minden tagja egy jogilag nem önálló, területileg illetékes helyi szervezethez tartozik.

34./      A helyi szervezetek feladatai:

a) tanácsadás nyújtása a tagok számára, a helyi szinten megválaszolatlan kérdések továbbítása az illetékes bizottság felé,

b)  elõadások, konzultációk, vitafórumok szervezése,

c)   folyamatos szakmai továbbképzés lebonyolítása,

d)  a tagok szakmai érdekeinek helyi képviselete.

35./     A helyi szervezetek tagjai évenként ülést (taggyûlést) tartanak, amelyen négy évre megválasztják a helyi szervezet vezetõségét, az elnököt, valamint szabályozzák azok feladatait és kötelezettségeit.

            A helyi szervezet vezetõségét és elnökét megválasztó és négy évenként tartandó választási taggyûlés akkor határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 tag jelen van. Amennyiben a választási taggyûlés határozatképtelen, úgy az adott napirend - választás - tárgyában a határozatképtelenség megállapításától számított 30 perc elteltével megismételt választási taggyûlés a jelenlevõk számára tekintet nélkül határozatképes.

            A választási taggyûlésen a megválasztható egyesületi tag jelöléséhez a szavazatok 50 %-a + 1 szavazat szükséges. A jelöltet a választási taggyûlés egyszerû szótöbbséggel hozott határozatával választja a helyi szervezet tisztségviselõjévé.

35/A    A helyi szervezet elnöke (elnöksége) taggyûlést köteles összehívni, ha

a)    a szavazati joggal rendelkezõ tagok egytizede ezt az ok feltüntetésével írásban kéri,

b)   az Ellenõrzõ Bizottság, vagy az országos elnökség kezdeményezi,

c)    a helyi szervezet elnökségének megítélése alapján bármely okból szükséges,

d)   az elnök lemond, elhalálozik, tagsági viszonya megszûnik.

A rendkívüli taggyûlés minden olyan kérdésben dönthet (beleértve a helyi szervezet vezetõségének, illetve elnökének újraválasztását is), amely a taggyûlés hatáskörébe tartozik.

A rendkívüli taggyûlés esetében az értesítési határidõ két hét. A rendkívüli taggyûlés napirendi pontjairól a központi iroda útján az egyesület országos elnökségét értesíteni kell, valamint az ülésrõl készült jegyzõkönyvet - az ülést követõ maximum 30 napon belül - a központi iroda részére meg kell küldeni.

A rendkívüli taggyûlés határozatképességének megítélésével a 35. pontban leírtak szerint kell eljárni.

36./      A helyi szervezethez tartozó tagok 4 évre megválasztják a küldöttgyûlés helyi küldötteit: hatvan helyi szervezeti tag után (a hatvanat el nem érõ, illetve a hatvanat, a hatvan többszörösét meghaladó töredék taglétszámra is) 1 fõt. A küldöttgyûlés tagjai rendszeresen, de legalább évente egyszer beszámolnak tevékenységükrõl a helyi szervezetnek.

37./      Az Egyesület elnöksége a helyi szervezetekben történõ választások zavartalan biztosítása, elõsegítése és felügyelete érdekében az esedékes választási taggyûléseket megelõzõen választási csoportot hoz létre, amelynek tagjai:

            §  az Egyesület országos elnökségének tagja vagy az elnökség felhatalmazása alapján

    az Egyesület fõtitkára

§  a helyi szervezet elnöke

§ a helyi szervezet által delegált személy (választási taggyûlés jegyzõkönyvének vezetésére)

A küldöttgyûlés

38./      Az Egyesület legfõbb szerve a helyi szervezetekhez tartozó tagok által választott küldöttekbõl és a helyi szervezetek elnökeibõl álló küldöttgyûlés.

39./      Az Egyesület elnöke évente legalább egyszer összehívja a küldöttgyûlést. A küldötteket legalább négy héttel a gyûlés elõtt tájékoztatni kell a napirendrõl.

Az összehívás történhet levélben vagy az Egyesület kiadványaiban megjelentetett közleményben.

40./      Az elnök rendkívüli küldöttgyûlést köteles összehívni, ha

a)   a bíróság elrendeli,

b)  a szavazati joggal rendelkezõ tagok egytizede ezt az ok feltüntetésével írásban kéri,

c)   az Ellenõrzõ Bizottság kezdeményezi,

d)  ez az elnökség megítélése alapján szükséges.

            A rendkívüli küldöttgyûlés esetében az értesítési határidõ két hét.

41./      A küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre a következõkre terjed ki:

a)   az alapszabály megállapítása és módosítása,

b)  az éves költségvetés meghatározása,

c)   az elnök, elnökségi és bizottsági tagok megválasztása és felmentése,

d)  az elnökség évi beszámolójának elfogadása,

e) az Ellenõrzõ Bizottságnak az éves költségvetési tervrõl, az éves beszámolóról és a pénzeszközök felhasználásáról szóló jelentéseinek  elfogadása,

f)    a tagdíjszabályzat elfogadása,

g)   a helyi szervezetek feladatainak és a feladatokra rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek a meghatározása,

h)   a bizottságok felállítására és tagjaik számának meghatározása,

i)     határozathozatal az elnökség indítványairól,

j)    az Egyesület feloszlásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása.

42./      A küldöttgyûlést az Egyesület elnöke, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén az egyik alelnök vezeti.

43./      A küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább ötven százaléka megjelent. Minden küldöttnek egy szavazata van. A határozatok érvényességéhez a leadott szavazatok egyszerû többsége szükséges, amennyiben jelen alapszabály másképpen nem rendelkezik. A tartózkodás le nem adott szavazatnak számít. Az alapszabály módosításához kétharmados szavazattöbbség szükséges. A küldöttgyûlés a határozatokat nyílt szavazással hozza.

A küldöttgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek legalább a hozott határozatokat és a választási eredményeket tartalmaznia kell. A jegyzõkönyvet az elnöknek és a jegyzõkönyv vezetéséért felelõs személynek kell aláírnia.

44./     A küldöttgyûlés határozatképtelensége esetén a megismételt küldöttgyûlésre a határozatképtelenség megállapításától számított 1 óra elteltével kerül sor, amely megismételt küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplõ ügyekben a jelenlévõk számára tekintet nélkül határozatképes.

Az Egyesület elnöke

45./      Az Egyesület elnökét a tagok sorából a küldöttgyûlés négy éves idõtartamra választja. Az elnök az Egyesület törvényes képviselõje és ebben a minõségében a Fõvárosi Bíróság nyilvántartásba veszi.

Az Egyesület elnöke egyben az elnökség vezetését is ellátja és az alelnökökkel, valamint a további elnökségi tagokkal együtt irányítja az Egyesület tevékenységét.

46./     Az elnök két küldöttgyûlés és az elnökség két ülése közötti idõszakban dönt és/vagy intézkedik a küldöttgyûlés, illetve az elnökség hatáskörébe tartozó, de halaszthatatlan döntést és/vagy intézkedést igénylõ ügyekben, amelyekrõl a következõ taggyûlést, illetve elnökségi ülést tájékoztatja.

Elnökség

47./      Az elnökség legfeljebb tizenegy tagból áll, akiket a küldöttgyûlés négy éves idõtartamra választ. Az elnökségi tagok a választási mandátum lejártával az új elnökség megválasztásáig maradnak tisztségükben.

48./      Az elnökség saját tagjai közül legfeljebb három alelnököt választ, akik közül egy az Egyesület pénzügyi irányításáért felel.

49./      Az elnökség feladata az Egyesület tevékenységének irányítása. Az elnökség az Egyesület valamennyi ügyében illetékes, amennyiben az alapszabály másképpen nem rendelkezik.

50./      Az elnökség határozatait egyszerû többséggel hozza. A tartózkodás le nem adott szavazatnak számít. Szavazategyenlõség esetén az elnök (Egyesület elnöke) szavazata dönt. A határozatokat többnyire az elnökségi üléseken hozzák. Rendkívüli esetekben az elnökség írásbeli eljárással is hozhat határozatot.

51./      Az elnökség kéthavonta legalább egyszer ülésezik, ügyrendjét egyébként maga határozza meg. Az elnökség legfontosabb feladatai közé tartozik:

a)   a küldöttgyûlés elõkészítése és határozatainak megvalósítása,

b)  éves költségvetési terv összeállítása és az éves beszámoló elkészítése,

c)   jelentéstétel a küldöttgyûlésnek az elnökség munkájáról,

d)  másodfokú döntés a tagok kizárása ügyében,

e) munkáltatói jogok gyakorlása a munkaviszonyban álló ügyintézõk, mint alkalmazottak felett.

Kibõvített elnökség

52./      A kibõvített elnökség tagjai a helyi szervezetek elnökei és az Egyesület elnökségi tagjai.

53./     A kibõvített elnökség - az elnök vezetésével – feladata az Egyesület szakmai tevékenységének irányítása, így különös a továbbképzési programok meghatározása az Alapszabály 10. pontjában részletezettek szerint.

54./      A kibõvített elnökség a határozatait egyszerû többséggel hozza. A tartózkodás le nem adott szavazatnak számít. Szavazategyenlõség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt.

55./      A kibõvített elnökség évente legalább kétszer ülésezik. (módosult)

Ügyintézõk

56./     Az Egyesület küldöttgyûlése dönthet arról, hogy teljes munkaidõben foglalkoztatott ügyintézõket vesznek igénybe az egyesületi feladatok ellátásához. Ilyen határozat és ügyintézõk alkalmazása esetében felettük a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.

57./     A helyi szervezeteknél is indokolt lehet teljes munkaidõben foglalkoztatott ügyintézõk alkalmazása, akik a nyilvántartások vezetése, a tagdíjak beszedése mellett tartják a kapcsolatot a tagok és az Egyesület között.

Bizottságok

58./      Különleges feladatok ellátására a küldöttgyûlés legfeljebb öt tagból álló eseti bizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre választás útján. A bizottságok a küldöttgyûlésnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Az ülések legfontosabb eredményeirõl írásban kell beszámolniuk. A bizottságok jelentéseit az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A bizottságok tagjaik közül választanak elnököt.

Ellenõrzõ Bizottság

59./      A küldöttgyûlés legfeljebb 5 tagból álló Ellenõrzõ Bizottságot választ négy éves idõtartamra. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló üzleti kapcsolat vagy munkaviszony.

60./     Az Ellenõrzõ Bizottság fõ feladata annak felügyelete és vizsgálata, hogy az Egyesület tevékenysége a törvényi szabályozásnak, illetve az Egyesület alapszabályának megfelel-e.

61./     Az Ellenõrzõ Bizottság további feladata az elnökség által beterjesztett költségvetés és a költségvetéssel kapcsolatos megállapítások betartásának ellenõrzése. Ebbõl következõen megkérheti az elnökségtõl mindazokat az adatokat és információkat, amelyekre feladata elvégzéséhez szüksége van.

62./     Az Ellenõrzõ Bizottságnak jogában áll a küldöttgyûlés összehívását kezdeményezni, amennyiben súlyos rendellenességre derül fény és felszólítás ellenére az elnökség nem teszi meg a megfelelõ intézkedéseket.

Etikai Bizottság

63./      Az Etikai Bizottság feladata az etikai szabályok betartásának figyelése, fegyelmi és etikai vizsgálatok lefolytatása, illetve a tagok kizárásával kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása és döntéshozatal elsõ fokon.

64./      Az Etikai Bizottság legfeljebb öt tagból állhat. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló munkaviszony. Az Etikai Bizottság tagjait a küldöttgyûlés négy éves idõtartamra választja.

Megszûnés

65./      Az Egyesület feloszlásának kimondásával vagy más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatásának, illetve megszüntetésének megállapításával szûnik meg. Az Egyesület megszûnésérõl csak az Egyesület küldöttgyûlése dönthet a leadott szavazatok legalább kétharmados többségével.

66./      Az Egyesület megszûnése esetén - az esetleges hitelezõk kielégítése után -, vagyonáról a küldöttgyûlés döntése szerint kell rendelkezni.

Egyéb rendelkezések

67./      Az Egyesület felett a törvényességi felügyeletet a Fõvárosi Fõügyészség gyakorolja.

68./      Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók. Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre.

ZÁRADÉK:

Jelen Alapszabályt az Egyesület alakuló gyûlése 1995. június 22. napján hozott 1/1995. sz. határozatával állapította meg és egyhangú szavazással jóváhagyta.

A jelen egységes szerkezetbe foglalt szöveg a küldöttgyûlés határozatainak megfelelõ idõközi módosításokat is tartalmazza.

A legutóbbi módosítás a 2002. május 28. napján megtartott küldöttgyûlés 3/2000. sz. határozatán alapul.

Hatályba lépett: 3/2003. (V. 20.) sz. Számviteli Egyesület határozattal.

Budapest, 2004. május 11.

                                                                       Dr. Nagy Gábor

                                                                 az Egyesület elnöke

Tagdíjszabályzat           (1. sz. melléklet)

A magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) Alapszabályának 24. és 29. pontjában foglalt rendelkezések alapján az egyesületi tagdíjak megfizetésének módjára, mértékére és az ezekhez kapcsolódó kérdések rendezésére az alábbi szabályzatot hozza:

1./        Az Egyesületbe felvételt nyert rendes és pártoló tagok az Alapszabály 24. pontja értelmében tagdíjat kötelesek fizetni.

2./        A tagdíj mértékét ( éves tagdíj) minden következõ tárgyévre vonatkozólag az Elnökség elõterjesztése alapján az Egyesület küldöttgyûlése határozza meg.

3./        Az éves tagdíj tagok általi befizetése minden évben a tárgyév január 31. napjáig bezárólag egy összegben esedékes.

4./        Azok a rendes és pártoló tagok, akik a tagdíjfizetési tárgyév közben nyernek felvételt az Egyesületbe, az alábbiak szerint tartoznak díjfizetési kötelezettséggel:

a)   A tárgyév január 1. június 30. között belépõ egyesületi tagok a felvételükkel egyidejûleg a teljes éves tagdíjat tartoznak megfizetni.

b)  A tárgyév június 30. december 1. között belépõ egyesületi tagok - ugyancsak a felvételükkel egyidejûleg - féléves (II. félév) tagdíjfizetési kötelezettséggel tartoznak.

c)   A tárgyév december 1. december 31. között belépõ egyesületi tagok csak a következõ tárgyévre nézve és a rendes esedékesség szerint fizetnek tagdíjat.

5./        A tagdíjak befizetése - általános szabály szerint - az erre a célra rendszeresített és az egyesület központi irodája által kibocsátott átutalási postautalványok felhasználásával az Egyesület pénzintézeti számlájára történõ átutalással történik. Ezen az adott fizetési módon kívül a tagdíj fizetés mind a helyi szervezeteknél, mind a központi irodánál a házi pénztárakba történõ készpénzbefizetés útján is teljesíthetõ, a befizetés pénztári bizonylattal való elismerése és igazolása mellett.

6./        A befizetések lebonyolítását, így a tagdíj mértékét meghatározó Küldöttgyûlést követõen az átutalási postautalványoknak a tagság részére történõ kiküldését az Egyesület központi irodája a helyi ügyintézõ szervek bevonásával végzi.

            Ennek során a befizetés lehetõségét a tagság részére a tárgyév január 31-i esedékességét megelõzõen legalább 15 nappal biztosítani kell.

7./        Az Egyesület központi irodája a tagdíjbefizetésekrõl a hatályos adórendelkezések figyelembe vételével a rendes tagok külön kérelmére, míg a pártoló tagoknál minden esetben számlát állít ki és küld meg - a tényleges befizetésektõl számított 30 napon belül - a befizetõk részére.

8./        Az Egyesület tagjai a tagdíj mérséklését vagy a tagdíjfizetési kötelezettség felfüggesztését indokolt esetekben írásban kérhetik az Egyesület elnökéhez címzetten. A kérelmet az illetékes helyi szervezet vezetõségéhez kell benyújtani, amely azt véleményével ellátva továbbítja az Egyesület központi irodájához. Az iroda pedig a kérelmet minden, az elbíráláshoz szükséges körülmény feltárásával és dokumentáció csatolásával - döntés céljából - az Egyesület elnöke elé terjeszti.

            A fenti eljárás alapján a tagdíj mérséklésérõl vagy a tagdíjfizetés felfüggesztésérõl az Egyesület elnöke a kérelem benyújtásától számított legkésõbb 45 napon belül dönt.

9./        A helyi szervezet vezetõségei saját hatáskörükben és a kérelmek 8./ pont szerinti továbbítása nélkül abban az esetben jogosultak a tagdíj mérséklése vagy a fizetés felfüggesztése kérdésében elfogadó döntést hozni, amennyiben az illetékes helyi szervezet az így kiesõ tagdíjbevételnek az õt megilletõ és az Egyesület költségvetésében meghatározott részérõl lemond.

10./   A helyi szervezetek a házi pénztárakba teljesített tagdíjbefizetésekkel legalább a negyedévenkénti zárás idõpontjában tartoznak elszámolni az Egyesület központi irodája felé. Ugyanakkor a központi irodának és a helyi szervezeteknek a tényleges tagdíjbevételekrõl a pénzkezelési szabályzatban meghatározott gyakorisággal, de legalább a negyedévenkénti zárási idõpontokban ugyancsak elszámolniuk szükséges.

11./      A kiegészített Alapszabály 21. pontjában foglalt és az egyesületi fényképes tagsági igazolvány elkészítésének tárgyi költségeit, egyszeri költségtérítés formájában a tagfelvétellel egyidejûleg történõ befizetéssel az Egyesület tagjai aviselik.

12./      A módosított Alapszabály 27/e. pontjában meghatározott tagság megszûnési ok esetében („ha a tag az elõírt tagdíjjal vagy más pénzügyi kötelezettséggel hátralékban van és azt külön felhívás ellenére sem teljesíti”) a külön írásbeli felhívás (felszólítás) igazolt átvételétõl számított 30 nap eredménytelen elteltével szûnik meg a fizetési kötelezettségét elmulasztó tag tagsági viszonya.