Kérdés: A kft.-nél az APEH a 2005. évi áfa ellenõrzése során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek lekönyvelésre, ezen túlmenõen becslés alapján is áfa-hiányt tárt fel. A kft. a határozatot 2007-ben kapta meg. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenõrzés során? Elegendõ-e csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtõl el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? (A készlet magas volt a vizsgált évben.) A hiba jelentõs, a 2005. évre helyesbített egyszerûsített éves beszámolót kell közzétenni? Vagy a 2006. évet is helyesbíteni kell és közzétenni, majd a 2007. évit is?

A kérdésben leírtak a számviteli törvényben szabályozottaktól lényegesen eltérõ gyakorlatot tükröznek. A megállapítások teljes körû könyvelésének az is feltétele, hogy az adóhatóság határozatát a kft. elismerte-e, elfogadta-e, illetve az jogerõre emelkedett legkésõbb a 2007. évi egyszerûsített éves beszámoló mérlegkészítésének idõpontjáig. A válasznál ez utóbbit feltételezzük.

Ha az adóhatóság az ellenõrzés idõszakában olyan értékesítésrõl, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat talált, amelyeket nem könyveltek a teljesítés idõszakában (2005-ben), akkor azokat legkésõbb az adóhatósági határozat jogerõre emelkedése idõpontjával – mint a 2005. évvel kapcsolatos megállapítást – könyvelni kell (T 311 – K 91-92, 467). Kérdésként merül fel, a szóban forgó számlákat 2005-ben a vevõknek, a szolgáltatást igénybevevõknek elküldték-e vagy sem. Ha elküldték, a teljesítést annak idején elismerték-e vagy sem. Ha a most könyvelésre kerülõ számlákat 2005-ben nem küldték el, azokon lévõ teljesítést nem ismertették el, akkor az is lehet, hogy a teljesítést most sem fogják elismerni. Ez utóbbi esetben azonban a most elküldött, de el nem ismert teljesítésrõl szóló számlákat könyvelni nem lehet.

A becsült árbevételt könyvelni természetesen nem lehet. A becsült árbevétel alapján megállapított áfa-hiányt viszont az egyéb ráfordításokkal szemben kell fizetendõ áfaként elõírni (T 867 – K 467). Amennyiben az adóhatóság által „megtalált” árbevételt jelentõ számlákat nem lehet könyvelni, mert a számlázott értéket a vevõk nem ismerik el, akkor az ezeken a számlákon felszámított áfát is az egyéb ráfordításokkal szemben kell fizetendõ áfaként elõírni (T 867 – K 467).

A 2005. évi társasági adó alapját a kérdésben leírtak szerint egyrészt növeli a „megtalált” számlák szerint könyvelt (esetleg nem könyvelt) árbevétel összege, másrészt növeli a becslés szerint meghatározott áfa-hiány alapjának megfelelõ árbevétel (amelyet könyvelni nem lehet). A társasági adó 2005. évi adóalapjának megállapítása során tehát nem lehet eltekinteni a becsült árbevételtõl. A társasági adóhiányt is 2005. évi tételként könyvelni kell (T 891 – K 461).

A készletnek a költségkénti elszámolása nem attól függ, hogy az adóhatóság megállapítása során nõ vagy csökken a társasági adó alapja. Nyilvánvaló, ha a „megtalált” számlákhoz kapcsolódóan a 2005. évi mérlegben tételesen kimutatható anyag- vagy árukészlet nem lehet, mert ha van, akkor nem volt teljesítés. Saját termelésû készlet lehet, amelyet a „megtalált” számlák árbevételkénti elszámolásakor kell kivezetni. Ha – a fent említett okok miatt – árbevételt nem lehet elszámolni, a „megtalált” számlákhoz kapcsolódó saját termelésû készletet hiányként kell elszámolni 2007. évben, feltételezve, hogy a 2007. évi nyitó tételek között még szerepel.

A becsült árbevételhez készletcsökkentés nem rendelhetõ!

A társasági adó 2005. évi adóalapját tehát csak az a tételesen kimutatott saját termelésû készlet-csökkenés csökkentheti, amelyet a „megtalált” és utólag elfogadott számlákhoz közvetlenül hozzá lehet rendelni.

A 2005. évi mérlegben kimutatott készletet – feltételezzük – tételes leltár támasztja alá, amelynek valódiságát a 2005. évi beszámoló elfogadásakor az arra illetékes aláírásával, nyilatkozatával igazolta.

A kérdés végén megfogalmazott kérdésekre adandó válasz elõtt tisztázni kell, hogy a számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdésének

3. pontja szerinti jelentõs összegû hibáról vagy

5. pontja szerinti, a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibáról

van szó.

 Az elõbbi esetben a jelentõs összegû hibát jelentõ tételeket a 2007. évi egyszerûsített éves beszámoló mérlegének, illetve eredménykimutatásának középsõ oszlopában kell bemutatni. Az utóbbi esetben, tehát csak akkor, ha a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibáról van szó, azaz, ha a hiba feltárás évét megelõzõ üzleti év (az adott esetben 2006.) mérlegében kimutatott saját tõke legalább 20 százalékkal változik, akkor kell az egyszerûsített éves beszámolót a számviteli törvény 154. §-ának (5) bekezdése szerint ismételten közzé tenni. Az adott esetben a 2006. év

-            mérlegének záró adata mellett az ellenõrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit,

-            eredménykimutatásának tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenõrzés megállapításainak az elõzõ év(ek) eredményét érintõ értékeit összevontan

kell feltüntetni.

Ez esetben is kell az ellenõrzés megállapításait a 2007. évi egyszerûsített éves beszámoló mérlegének, illetve eredménykimutatásának középsõ oszlopában szerepeltetni.

A 2005. évet érintõ adóellenõrzésnek lehet 2006. évet érintõ hatása is (például akkor, ha a 2005. év végi készletérték változik).

Az adóellenõrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társasági adóhiánnyal kapcsolatos önellenõrzési pótlékot 2007. évi gazdasági eseményként kell könyvelni.