Kérdés: A betéti társaság az Eva-törvény elõírásai szerint vezetett bevétel-nyilvántartásról – saját elhatározás alapján – 2007. január 1-jével visszatért a számviteli törvény hatálya alá, és így reá a társasági adótörvény elõírásai is vonatkoznak. A nyitó mérleget alátámasztó tételes leltárba a befektetett eszközöket (a tárgyi eszközöket) piaci értéken vette fel a társaság, amelyet a könyvvizsgáló hitelesített. Kérdés: a nyitó mérleg szerinti idõponttól kell-e hasznos élettartamot megállapítani? A társasági adó alapjának meghatározásakor a csökkentõ tételt (értékcsökkenési leírást) a piaci értéken kell számításba venni?

Amikor az Eva-törvény hatálya alól a betéti társaság visszatér a kettõs könyvvitel vezetésével a számviteli törvény hatálya alá, az értékcsökkenés elszámolásánál valójában úgy kell eljárnia, mint egy új társaságnak. Ki kell alakítania és írásba kell foglalnia az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelõ – a számviteli törvény 14. §-ában körülírt – számviteli politikát, el kell készítenie a számlarendet, következetesen alkalmazni kell a számviteli törvény egyéb elõírásait. Így a számviteli törvény 52. §-ában elõírtak szerint meg kell határoznia a tárgyi eszközök évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét is, a nyitó mérlegben szereplõ bekerülési érték, a hasznos élettartam és a hasznos élettartam végén várható maradványérték figyelembe vételével. A hasznos élettartam megállapításától tehát nem lehet eltekinteni.

Az Eva-törvény 19. §-ának (5) bekezdése szerint a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek

az adóalanyiság megszûnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az eva-alanyiság keletkezését megelõzõ adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét,

az eva-alanyként a lezárt adóévre a társasági adótörvény szerint idõarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül a megszerzés idõpontjától).

A hivatkozott elõírást összevetve a 19. § (4) bekezdésében foglaltakkal megállapítható, hogy a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a dokumentált bekerülési értékre (és nem a piaci értékre) vetítve kell megállapítani, és a bekerülés (aktiválás) idõpontjától a nyitó mérleg fordulónapjáig eltelt idõszakra idõarányosan jutó értékcsökkenési leírást már elszámoltnak kell tekinteni. Így az idõarányosan elszámolt – a társasági adótörvény szerinti – értékcsökkenési leírással csökkentett tényleges bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözet a hasznos élettartam alatt növeli összesenjében az adózás elõtti eredményt.

Itt hívjuk fel a figyelmet az Eva-törvény 19. §-ának (6)-(9) bekezdésére is, amelyek a társasági adótörvény hatálya alá kerülését követõen az adózás elõtti eredményt növelõ, illetve csökkentõ tételeket határoznak meg.