Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítõ záradékkal ellátott beszámolóban az APEH átfogó adóellenõrzés során jelentõs hibákat tárt fel. Mi a könyvvizsgáló felelõssége? És hány évig felelõs a munkájáért?

A kérdésre a válaszadás terjedelmi korlátai mellett, továbbá a konkrét hiba jellegének ismerete hiányában egyértelmûen és teljes körûen választ adni nem lehet. Ezért a választ csak általánosságban és a számviteli törvény elõírásaira hivatkozva igyekeztünk megfogalmazni.

A számviteli törvény 156. §-ának (1) bekezdése alapján a független könyvvizsgáló feladata a számviteli beszámoló valódiságának és szabályszerûségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítõ okirat elõírásai betartásának ellenõrzése, és ennek alapján a számviteli beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükrözõ vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése, amely tartalmazza a könyvvizsgálói záradékot is.

A hivatkozott elõírás a számviteli beszámoló valódiságának és szabályszerûségének a felülvizsgálatát jelöli meg a könyvvizsgáló feladatának. Nyilvánvalóan a felülvizsgálat során a beszámolókészítés, a beszámolót alátámasztó könyvvezetés törvényi elõírásoknak való megfelelését kell ellenõrizni, az ellenõrzés módszerét pedig a könyvvizsgálati standardok határozzák meg. Ha ezen elõírások szerint járt el a könyvvizsgáló és a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, a hitelesítõ záradék megadásának nem volt akadálya.

Természetesen, a számviteli beszámoló felülvizsgálata során is van számos olyan eset, amikor az adózás szabályainak betartását a könyvvizsgálónak is ellenõriznie kell. Ilyen például az adózás elõtti eredményt növelõ és csökkentõ tételek számviteli alátámasztottságának, számviteli adatokhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételének, továbbá a társasági adó kiszámításának ellenõrzése. A felülvizsgálat során ellenõrzött bizonylatok (számlák) szabályszerûségének, szükség szerint a szerzõdéssel való alátámasztottságának vizsgálata, ide értve az áfa-felszámítás, illetve az áfa-levonás jogosságát is. A felülvizsgálat során nemcsak a számviteli politika aktualitását, a szabályzatok meglétét kell ellenõrizni, az ellenõrzésnek ki kell terjednie a szabályzatok tartalmi helyességének, a szabályzatok és a gyakorlat közötti kapcsolatnak a vizsgálatára is.

Mivel a könyvvizsgálónak nem feladata a tételes ellenõrzés, a könyvvizsgálati standardok szerint nem ellenõrzött, nem „látott” bizonylatok hiányosságaiért – véleményünk szerint – nem tehetõ felelõssé. A teljes körû ellenõrzés hiányában elõfordulhat, hogy az adóellenõrzés”találhat” olyan bizonylatot, amelyet nem könyveltek vagy éppen kétszeresen is rögzítettek a könyvviteli nyilvántartásokban.

Másként jelenik meg a könyvvizsgáló felelõssége akkor, ha adózási kérdésekben tanácsokat ad, állást foglal. De ez már nem könyvvizsgálói feladat.

A könyvvizsgálói felelõsség idõtartamának nem lehet más korlátja, csak a törvényekben meghatározott elévülési idõ.

A megbízó és a könyvvizsgáló közötti szerzõdésben indokolt rögzíteni azt, ha a könyvvizsgálótól a megbízó többet vár el, mint ami a számviteli törvény, a könyvvizsgálati standardok elõírásaiból következik. Ezzel elkerülhetõk a késõbbi viták a könyvvizsgáló felelõssége vonatkozásában.