Kérdés: Mit kell tenni azzal az ügyvédi díjról szóló számlával, amelyen áfa is szerepel, amelynek dátuma a társasági szerzõdés aláírásának dátumát megelõzi, mert az ügyvéd elõre kérte a társasági szerzõdéssel, az alapítással összefüggõ költségei kifizetését?

A választ lehetne azzal kezdeni, hogy az ügyvéd is akkor jogosult a díjazásra, ha a feladatát már teljesítette, azaz a társasági szerzõdést úgy készítette el, hogy annak alapján a társaságot bejegyezték, és elvégzett minden olyan feladatot, ami az alapítással szoros kapcsolatban van. Ebbõl következõen az ügyvéd által kibocsátott számla csak elõlegszámla lehet! Célra vezetõbb az, ha az ügyvéd a letétkezelés szabályai szerint ügyvédi letétként veszi át a társaság-alapítással kapcsolatos költségek fedezetét, és amikor a cégbírósági bejegyzés megtörtént, akkor az ügyvédi letét megszüntetésre kerül. Mivel az ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg a társaság saját – idegen helyen õrzött – pénze, a letét megszüntetése után (amikor az ügyvéd már teljesített, tehát számlázhat) a letétbõl történõ kifizetést a saját pénzeszközökbõl történõ kifizetésnek kell tekinteni. Az ügyvédi letét nem eredményez áfa-fizetési kötelezettséget.

Mivel a gyakorlat az elõzõekben leírtaktól számos esetben (a kérdezõnél is) eltér, a helytelen gyakorlat könyvelésére is választ kell adni. Az egyértelmû, hogy amíg az újonnan alapított társaságnak nincs adószáma, addig az elõzetesen felszámított áfát nem vonhatja le. A társasági szerzõdéssel, az alapítással összefüggõ költségek pedig jellemzõen a jövõbeli vállalkozási tevékenység feltételeit jelentik. Így azok a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek. A kérdésben lévõ ügyvédi díjról szóló számla is ilyennek tekintendõ áfával növelt összegében (mivel ez az áfa nem vonható le).