Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzét festmények – kortárs és antik – vásárlására kívánja fordítani, késõbbi – a befektetésbõl származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít-e? Az áfa visszaigényelhetõ-e? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani? A társasági adótörvény 7. §-a (1) bekezdésének l) pontja alkalmazható-e?

A kérdésre a választ a számviteli nyilvántartással kezdjük.

A számviteli törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ez az elõírás a mûtárgyakra, a festményekre is vonatkozik.

Befektetett eszközként (így tárgyi eszközként is) olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a mûködést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja (közvetlenül vagy közvetett módon). A kérdéshez kapcsolódóan ez azt jelenti, hogy a beszerzett mûtárgyakat, festményeket csak akkor lehet a tárgyi eszközök között üzemkörön kívüli eszközként kimutatni, ha azok a vállalkozó tevékenységét, a mûködést közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják. Közvetlenül szolgálhatja vállalkozási tevékenységet az a mûtárgy, az a festmény, amely a bérbeadott ingatlan falát díszíti, és emiatt a kft. magasabb bérleti díjat vagy külön használati díjat számít fel. A vállalkozási tevékenységet közvetett módon szolgálja az a mûtárgy, az a festmény, amelyet például a kft. ügyfél-fogadásra, üzleti tárgyalásra használt helyiségében helyeztek el. Az ezen követelményeknek megfelelõen hasznosított mûtárgyakat, festményeket lehet a tárgyi eszközök között üzemkörön kívüli eszközként kimutatni, amelyek bekerülési (bruttó) értéke után azonban a számviteli törvény 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés. 

Amennyiben a kérdésben leírtak szerint beszerzett mûtárgyak, festmények a fentieknek nem felelnek meg, akkor azokat a készletek között kell kimutatni, mivel azokat értékesítési céllal szerezték be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (az értékesítésig – jellemzõen – elkülönített helyen õrzik azokat), függetlenül attól, hogy a beszerzés és az értékesítés közötti idõtartam az egy évet meghaladja.

A mûtárgyak, a festmények Áfa-törvényi elõírásai 2008. január 1-jével módosultak. A változásokkal érdemileg – a válasz terjedelmi keretei miatt – nem tudunk foglalkozni. A kérdéshez kapcsolódóan azonban annyit megjegyzünk: amennyiben a beszerzés számláját nem a különbözet (nem az árrés) adózást választó adóalany állította ki, akkor az elõzetesen felszámított áfa levonható, feltéve, hogy az üzemkörön kívüli tárgyi eszközként hasznosítás során az áfa felszámításra kerül (a bérleti, a használati díjat az áfa felszámításával számlázzák), illetve ha a vásárolt készletek között kell azt kimutatni, a mûtárgy, a festmény értékesítése normál adóköteles tevékenység keretében és nem a különbözet (árrés) adózás szabályai szerint valósul meg.

A társasági adótörvény hivatkozott elõírása a tárgyi eszközkénti használatot feltételezi, mind az la), mind az lb) pontban. A tárgyi eszközkénti nyilvántartás feltételeirõl a számviteli elõírások ismertetése során már részletesen írtunk.